Új média re:mix

Vágólapra másolva!
Könyv- és sorozatbemutató április 5-én este hétkor a hazai blogger közösség törzshelyén, a Tandem Caféban. A Typotex kiadó IT-témájú könyvei.
Vágólapra másolva!

syi
Egyben az egész - egytől egyig
új média re:mix 2.

A könyv szerzőjének természetesen van polgári neve (Szakadát István), de a könyvben ez csak a Copyright bejegyzésnél tűnik fel. Ahová a könyvekben a szerzők nevét írják, ott más szerepel: a hálózati kommunikációban egy évtizede a szerzőre ragadt "syi" felhasználói név. A szerző úgy gondolta, ha már a hálózati kommunikáció jelenségéről ír, akkor, amiben csak lehet, igazodik hozzá, ezért formát bontott. Régen a polgári nevünket, mostanában a felhasználói neveinket használjuk. Ezért lett a könyv szerzője: syi. Persze, ha már formabontás, akkor legyen kövér. A könyvborítón sincs a bevett borítóhierarchia: szerző, cím, kiadó, év stb. Csak egy címkefelhő látható, amely a könyv tartalmát jellemző legfontosabb kulcsszavaiból áll. Aztán a könyvön belül már visszaáll a rend. Mert a szerző tudományt szeretett volna művelni azzal, hogy leírja, mit gondol a hálózati kommunikáció talán még új, de mindenképpen nagyon izgalmas jelenségegyütteséről. Ahogy a mérnök szokta: törekedve a pontos fogalomhasználatra, a konzisztens gondolatvezetésre. Meg ahogy a társadalomtudós szokta, amikor társadalmi jelenségeket a maguk bonyolultságában próbálja megragadni.
A közvetlen emberi kommunikáció során beszélgetünk egymással. Egyikünk kérdez, másikunk válaszol. Talán könnyebb lenne a helyzetünk, ha mindig lenne valaki a közelünkben, aki felelni tudna kérdéseinkre. De hát a mindentudó szellemet még a mesében is csodalámpásba kellett zárni, így nekünk sem marad más, mint hogy valahogy rögzítsük mindazt a tudást, amit majd máskor és máshol, valamilyen módon hasznosítani szeretnénk. Csodalámpás helyett persze mi -- Aladdin kései utódai -- könyvekbe, újságokba, hanglemezekbe, videó- és filmszalagokba, tévé- és rádióműsorokba, és ma már számítógépekbe, weboldalakba nyomjuk bele a jövőnek szóló üzeneteinket. A különböző kultúrák évezredek óta halmozódó tudáskészlete milliónyi aprócska csodalámpába, megannyi tudásmécsesbe van bezárva, és úgy ülünk a számítógép előtt, kezünket állandóan az ,egéren' tartva, mint akik folyamatosan a csodalámpást dörzsölgetik és várják, hogy a nagy szellem (a köz szelleme) válaszoljon kérdéseikre. S a dolog egyre nehezebb...

Szakadát István a BME Szociológia és Kommunikáció Tanszék MOKK egyetemi docense. Számos informatikai és kommunikációs projekt vezéralakja.

Halácsy - Vályi - Wellman
Hatalom a mobiltömegek kezében
új média re:mix 1.

Még egy évtized sem telt el az első magyar nyelvű kereső és hírportál létrehozása óta, ám ami akkor sokak számára tudományos fantasztikumnak, avantgarde üzleti vállalkozásnak vagy költséges médiakísérletnek tűnt, mára a mindennapok magától értetődő valóságává vált.
Az internet akkori újdonsága mára megkopott, és ma olyan bűvös szavaktól várjuk a jövőbeli mélyreható változásokat, az üzleti és emberi viszonyok forradalmasítását, mint a blogoszféra, a web 2.0 vagy a 4. generációs médiaeszközök. A MOKK munkatársai kezdettől fogva hitték, hogy az internetben rejlő legkomolyabb üzleti és társadalmi lehetőség a közösségi interakció és kommunikáció minden korábbinál hatékonyabb támogatása révén nyílik meg, és a jövő médiaeszközei olyan eszközök lesznek, amelyek lehetővé teszik a közvetített tartalmak társas viszonyokra és emberi ítéletekre építő szervezését, valamint a közös érdeklődés mentén szerveződő közösségek önszervezését. Talán a MOKK - vagyis inkább a kötet szerzői - már akkor a web 2.0 paradigmájában élt, mikor annak első kézzelfogható szolgáltatásai még fejlesztési prototípus fázisban sem voltak. Ez az érzés a kötetben szereplő cikkek fordításakor fogalmazódott meg bennünk igazán: ha kitörölnénk a hivatkozások évszámait, néhol képtelenség lenne eldönteni, hogy egy most indított béta verziójú web kettes vagy egy 15 évvel ezelőtti betárcsázós szolgáltatásról van-e szó.

Ez a kötet jó áttekintése azoknak az esettanulmányoknak és elméleti építőkockáknak, amelyek a tudomány eszközeivel is alátámasztották az internetet közösségi médiatérként elképzelő, a MOKK-ot (Média Oktató és Kutató Központ) életre hívó megérzéseinket.

Halácsy Péter villamosmérnökként végzett a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen, jelenleg a Szociológia és Kommunikáció Tanszékén működő Média Oktató és Kutató Központ médiamérnök kutatója, tanársegéde. Kutatási területe a nyelvészet és a számítástudomány határán lévő természetes nyelvfeldolgozás (azaz a natural language processing).

Vályi Gábor a BME Szociológia és Kommunikáció Tanszékén működő Média Oktató és Kutató Központban média- és kultúrakutató tanársegéd, éjszakai klubokban dj, többek között az Élet és Irodalom zenekritikusaként újságíró, a Tilos Rádióban kurátor és a Barázdán is csomót című eklektikus zenei műsor egyik házigazdája.

Barry Wellman professzor, a társadalmiháló-elemzés nagymestere, S.D. Clark szociológia professzor, a University of Toronto Városi és Közösségi Tanulmányok Központ NetLabének vezetője.

Bővebben az ÚJ MÉDIA RE:MIX sorozatról, bemutatójáról, a szerzőkről és szerkesztőkről.

Ropolyi László
Az internet természete

Tartalomjegyzék...http://typotex.hu/book/olvas/fi_004o.htm...és Tézisek a tudás reformációjáról

Az internet széleskörű használata nem csupán a levelezési, kapcsolatépítési, olvasási, tanulási, könyvtárazási, publikálási, munkavégzési és szórakozási szokásainkat változtatja meg, hanem gyökeresen átalakítja az emberi élet évezredek óta megszokott kereteit is. Az Internet egy új emberi létforma, a hálólét kibontakozásának biztosítéka, hajtóereje és meghatározó eszköze. Vajon hogyan lehetséges ez? Vajon az internet miféle adottságai, szerkezetének, használatának, működésmódjának miféle jellegzetességei teszik ezt lehetővé? Ebben a könyvben ezekre a kérdésekre keressük a választ.

Az internet tulajdonképpeni természetét nem egyszerű megközelíteni. Technikai, kommunikációs, kulturális és szerveződési szempontból egyaránt szemügyre kell venni. Mindezeket a szemléletmódokat ezúttal egy sajátos internetfilozófia próbálja meg együttesen alkalmazni s az internet természetének elemzésében felhasználni. Ennek során a modern és posztmodern világképek kontextusába illesztett technika-, kommunikáció-, kultúra- és szerveződésfilozófiai gondolatmenetek szolgálják az internet formálódásának, mibenlétének és legfontosabb tulajdonságainak a bemutatását.

Ropolyi László fizikát és filozófiát tanult Budapesten. Filozófiát, tudománytörténetet és tudományfilozófiát tanít az ELTE-n. Az utóbbi években főként tudomány- és technikafilozófiai, valamint internetfilozófiai kutatásokat folytat.

Nicholas Negroponte
Digitális létezés

Információs Társadalom A-tól -Z-ig sorozat

Recenzióhttp://typotex.hu/book/recenzio/i_0009s.htm#S1Bende MagdolnaOlvasson bele!http://typotex.hu/book/olvas/i_0009o.htmBevezető egy paradox könyvhöz

"Az új évezred küszöbén jobb és bal oldali mandzsettagombjaink és fülbevalóink is alacsonyan keringő műholdakon keresztül fognak egymással kommunikálni, akkora teljesítménnyel, amely meghaladja a jelenlegi személyi számítógépeinkét. A telefonunk különbséget fog tenni a hívások között: fogadja, csoportosítja, némelyiket talán meg is válaszolja, akár egy jól nevel angol komornyik. A tömegmédia személyre szabott információt és szórakozást továbbító rendszerré válik. Az iskolák a gyermekek számára múzeumként és játszótérként funkcionálnak majd, ahol gondolatokat gyűjthetnek össze, ismerkedhetnek és játszhatnak a világ különböző részén élő társaikkal. A digitális bolygó olyan kicsi lesz, mint egy gombostű feje."
"Az interaktív multimédia a képzeletnek nagyon kevés teret enged. Mint egy hollywoodi film, olyan részletes képet tár elénk, hogy lelki szemeink számára szinte semmi tennivaló nem marad. Az írott szó ezzel szemben képeket, metaforákat hív életre, jelentése az olvasó képzeletének hatékony közreműködésével áll össze. Amikor egy regényt olvasunk, a színek, a hangok, a mozdulatok nagy részét mi magunk képzeljük hozzá. Úgy vélem, ugyanilyen személyes közreműködés szükségeltetik ahhoz is, hogy felismerjük, mit jelent életünkben a digitális létezés."