Ők még mindig hisznek a varázslatban

 

A február 23-i ME Klub beszélgetésére ez alkalommal Európa orvostörténeti szempontból egyik leghíresebb és leggazdagabb gyűjteményével rendelkező múzeumában került sor. A résztvevők a kerekasztal-beszélgetés alatt igyekeztek kedvet csinálni mind a Budán található Semmelweis Orvostörténeti Múzeumhoz, mind a hamarosan ezen a helyen bemutatásra kerülő afrikai orvostörténeti kiállításhoz. Az Európai Uniós támogatásból megvalósuló kiállítás anyagainak nagy részét, a külföldi anyag mellett, a Néprajzi Múzeum saját tárgyai adják.

A kiállítás hátteréről Földessy Edinát, néprajzos, afrikanista szakembert, a kiállítás egyik szervezőjét kérdeztük.

A kiállítás az afrikai kontinens orvoslását mutatja be. Afrika mely részéről származik a kiállított anyag döntő része?
- Megpróbáltuk úgy összeválogatni az anyagot, hogy a lehető legnagyobb területet felölelje. A kiállított szobrok, maszkok főleg a közép-és nyugat-afrikai vidékről, az amulettek pedig a kelet- és az észak-afrikai országokból kerülnek ki. Természetesen a tárlat összetételét tekintve nagyon meghatározó volt az a gyűjtemény, amely a Néprajzi Múzeumból származik, illetve az a vándorgyűjtemény, amelyet külföldről kaptunk.

A kiállított tárgyaknak mekkora hányada a Néprajzi Múzeum anyaga?
- Itt az Orvostörténeti Múzeumban rendezendő tárlat csaknem kilencven százalékban a Néprajzi Múzeum Afrika-gyűjteményére épül. Ilyen tematikájú kiállítás eddig nem volt hazánkban. Ez a tárlat tehát újfajta megközelítésben mutatja be ezt az anyagot. Jelenleg pár hangszeren kívül még a Néprajzi Múzeum területén sincs kiállítva afrikai anyag.

A kiállításon a hagyományos vagy a modern afrikai orvoslás a hangsúlyosabb?
- A hagyományos orvoslás emlékeit hozzuk ide. Ezek közül is főként azokat a tárgyakat, melyek a természetfeletti világhoz kapcsolódnak. Főleg amulettek, fétisek, termékenységfigurák, jóseszközök, betegséget ábrázoló rituális maszkok lesznek a kiállított tárgyak között. A természetfeletti erőknek tulajdonított csapások mágikus orvoslásán túl a fizikai orvosláshoz, beavatkozáshoz használt eszközök, úgy mint például a körülmetélés tárgyai, szintén láthatók lesznek. Szerepelni fognak ezen túl a tárlaton a gyógyítók eszköztárába tartozó, gyógynövényeket vagy varázsszereket tartó dobozkák, edények is.

Ezek bizonyos népcsoportoknál még ma is használatosak?
- A kiállításra kerülő tárgyak leginkább a 19. század végéről és a 20. század elejéről származnak. Legnagyobb részüket napjainkban már nem használják. Vannak azonban köztük például olyan bajelhárító jelképek, melyek egyes népek orvoslását több évszázadon át végigkísérték, és ma is igen elterjedtek.

A beszélgetés alatt elhangzott, hogy az afrikai emberek sok esetben másképp értelmezik a betegség és ezzel együtt az egészség fogalmát, mint mi európaiak.
- Igen, ez valóban így van. Az egészség az afrikaiaknál mást jelent. A szó fogalmához az ő értelmezésükben hozzátartozik, hogy egy férfi feleségei például termékenyek legyenek, hogy szerencsés legyen a vadászata, ne legyen szárazság, bőséges termést hozzon a földje, illetve nagyon fontos, hogy harmonikus legyen a kapcsolata a szellemvilággal, az ősökkel, a legfelsőbb lénnyel. Amennyiben ezekben valahol megbillen az egyensúly, akkor beszélnek ők betegségről. Az orvoslás első fázisa az ok megkeresésére irányul, a jósok segítségével azonosítják azt a szellemet, boszorkányt, rosszakarót, aki a betegség, a baj okozója lehet. Csak ezt a tevékenységet követi a gyógyítás, melyben a gyógynövények és a különböző varázslatok is szerepet kapnak.

Néprajzkutatóként mennyire ismeri az afrikai orvoslást? Valóban napjainkban is jelen van a hagyományos orvoslás a földrész országaiban?
- Én algériai és tunéziai kutatásaim alatt találkoztam ezekkel a még ma is élő szokásokkal. Az ott élő emberek napjainkban is rendszeresen látogatják a szent helyeket, amulettekkel védekeznek a rossz dolgok ellen, hisznek a helyek mágikus erejében, a természetfelettiben. Az iszlám szent könyvének, a Koránnak a szövegét még orvosságként is magukhoz veszik. Az imám úgy is gyógyít, hogy a Koránnak a segítségért hozzá forduló ember bajára vonatkozó részletét speciális tintával leírja például egy tányérra, azt a páciens lemossa és megissza. Ahol én kutattam, ott természetesen van kórház, rendelő, modern körülmények között élnek, mégis továbbra is él a hagyományos orvoslásba vetett hit és annak gyakorlata.

Mindezen bevezető után az afrikai orvoslásra kíváncsi közönség mikor jöhet megnézni a kiállítást?
- Március 23. és május 1. között látogatható a tárlat, reméljük, minél több látogatót vonz majd.