Forradalmi bizottságot alakítottak az olimpikonok

Vágólapra másolva!
Az október 31-re összehívott gyűlésen forradalmi bizottságot választottak a sportolók. Vita folyt a sporthivatal eddigi vezetőjének, Hegyi Gyulának felfüggesztéséről. Jekelfalussy Piller György, a vívók edzője kiállt Hegyi mellett. A bizottság határozott arról, hogy az olimpiai játékokon a Kossuth-címert használják, fekete szalaggal.
Vágólapra másolva!

A forradalmi bizottság vezetőjének Iglói Mihályt, az atléták edzőjét választották meg. Rajta kívül a vízilabdás Gyarmati Dezső és a diszkoszvető Klics Ferenc lett tagja a bizottságnak. A gyűlésen az a döntés született, hogy az olimpián a csapat hivatalos lobogója a Nagy Imre-kormány által is elfogadott Kossuth-címeres nemzetiszínű zászló lesz. A forradalomban elhunyt sporttársaik, az öttusázó Hegedűs István és a kajakos Nagy József tiszteletére a zászlót fekete szalag díszíti majd. Ezenkívül Benedek Gábor kezdeményezte, hogy szüntessék meg a kapcsolatot a szovjet sportolókkal. "Másképp nem tudjuk az ország helyzetét demonstrálni a világ előtt" - érvelt Benedek. A kérdésben kisebb vita támadt, ugyanis a magyar sportolók jó kapcsolatot ápoltak a szovjet versenyzőkkel, és úgy vélték, a sportolók nem tehetnek politikusaik döntéséről. Végül kompromisszumra jutottak a gyűlésen: a versenyek után a szovjet sportolóknak nem gratulálnak.

"Két emlékezetes felszólalás hangzott el" - számol be Gyarmati Dezső. Az egyik, amikor Jekelfalussy Piller György kiállt a megtámadott Hegyi Gyula mellett. A másik Keleti Ágnesé.

Az öttusázó Benedek Gábor a sportolók szószólójaként felelősségre vonta Hegyi Gyulát. Sporttársai emlékei szerint a forradalom alatt szervezői feladatokat felvállaló Benedek Gábor ambiciózus fiatalember volt. "Gábornak nagy tekintélye volt" - véli Bódy János. "Szerintem ő azt remélte, ha nem fordul a kocka, és a forradalom tovább él, ő lesz a sportminiszter".

A nagyhatalmú sportvezetőként tevékenykedő Hegyi a támadásra válaszolva azt hangsúlyozta, hogy politikai véleményre való tekintet nélkül megbecsüli a tehetséges sportolókat. Eddigi meggyőződését azonban felvállalta: "Én a munkásosztály gyermeke vagyok, és elítélem azt, ami itt történik" - mondta a gyűlésen. Sákovics József arra a kérdésre, hogy miért akarták félreállítani Hegyi Gyulát, azt válaszolta, abban a helyzetben az tűnt fontosnak, hogy a régi rezsim embereit eltávolítsák a hatalomból.

A gyűlésen Jekelfalussy Piller György állt föl, hogy megvédelmezze Hegyit. "Én, vitéz Jekelfalussy, magyar királyi alezredes azt mondom, hogy aki Hegyi Gyulát bántani meri, csirkefogó, mert nekünk az olimpiára kell mennünk, és ez az ember csak ezért dolgozik" - mondta az idős vívóedző. "Nagyszerű, emberi megnyilvánulás volt ez" - vélekedik Jekelfalussy beszédéről Gyarmati Dezső. "Az abszolút humánum sugárzott belőle. Jekelfalussy Piller Györgynek lett volna oka, hogy gyűlölje a kommunista rendszert és minden megtestesítőjét. Ez a mélységesen művelt, remek humorú ember, az 1932-es olimpia kardvívó bajnoka magas rangú tisztként szolgált Horthy testőrségében. Ez már önmagában elég volt ahhoz, hogy hosszú évekre földönfutóvá tegyék."

Végül Hegyi Gyula maradt vezetői pozíciójában, de munkáját az újonnan alakult forradalmi bizottság ellenőrzi. A tornászok bírója, Sárkány István hozzáteszi, hogy Hegyi mindannyiuknak megígérte, hogy a versenyek után szabadon döntenek arról, hogy hazajönnek-e. "Ezzel a mondatával megnyitotta az utat a viszonylagos békesség felé. Politikusnak sem volt utolsó" - véli Sárkány.

Keleti Ágnes, akit sporttársai kommunista érzelműként ismertek, felszólalásában elismerte, hogy követtek el hibákat, ám arra hivatkozott, hogy félrevezették a hozzá hasonlókat. Az olimpikonok megdöbbentek Keleti Ágnes kifakadásán, hiszen témája nem tartozott szorosan a gyűlés kérdéseihez.