Klímaváltozás Las Tablastól Mórahalomig

Úgy tűnik, Európába is megérkezett a klímaváltozás. Dél- és Közép-Kelet-Európa bizonyos részeit egyaránt kiszáradás fenyegeti. A Die Welt cikke erről számol be.

Nyakunkon a klímaváltozás! Ma még talán sok tudós nem ért egyet az állítással. Az időjárás ideig-óráig tartó szeszélyeitől eltekintve az alapvető változások csak hosszabb távon mutatkoznak meg. A jelek azonban sokasodnak: ilyen az igen meleg évek egymásutánja mindenekelőtt az Északi-sarkon, valamint az erősebb hurrikánok. De nem kell a Karib-tengerre vagy messze északra mennünk, hogy megfigyelhessük a Föld felmelegedésének jeleit: Európában is észlelhetők, például Kasztíliában, a Las Tablas de Daimiel természetvédelmi területen.

Itt szárazon heverő csónakok tanúskodnak róla, hogy az éghajlat nedvesebb volt, s figyelmeztetnek: Spanyolország víztartalékai kimerülőben vannak. A vízhiány a tájat máris megváltoztatta. A csónakok egy hajdani mocsárvidéken pihennek, melynek hal- és rákállománya háromszáz család megélhetését biztosította. Mára az emberek és a lagúnák is eltűntek.

Szárazon heverő csónak Las Tablas természetvédelmi területén

WWF

Ugyanez érvényes Kelet-Közép-Európa bizonyos területeire is. Háromezer kilométerre Las Tablas de Daimieltől, a dél-alföldi Mórahalmon szőlő hovatovább már csak a város címerében látható: az őshonos szőlőtermelés helyét a jövedelmezőbb gabona vette át, ami kizsigerelte a talajt. Közben Magyarország az Európai Unión belül a legnagyobb gabonafölösleget termelte. Mórahalom enélkül is homokos talaja még homokosabb és szárazabb lett. A talajminőség romlása pedig a városka lakóival együtt háromszázezer ember megélhetését fenyegetheti, akik a Duna-Tisza közén mezőgazdaságból élnek.

Szakértők szerint Magyarország déli részének ezt a területét elsivatagosodás fenyegeti. "Olyan ez, mint az embernél a magas vérnyomás vagy a cukorbetegség." - mondja az MTA kecskeméti kutatóintézete, a Regionális Kutatások Központja Alföld Tudományos Intézetének igazgatója, Csatári Bálint - "Ha csak külsőleg vizsgálnak meg valakit, nem lehet észrevenni, ám belül pusztítja a szervezetet."

Ami Magyarországon a gabona, az Spanyolországban a kukorica és a cukorrépa, mely kiszorítja az olajfaültetvényeket és az öntözést nem igénylő szőlőt. A nem őshonos növények vízigényesebbek, és sűrű gyökérzetükkel lassan apasztják a talajvizet. "Megítélésem szerint a talajvíznek már több mint felét elhasználtuk." - nyilatkozta José María Onate, Las Tablas környéki bortermelő. Amikor az apja jó harminc éve az első kutat fúrta, húsz méternél már elérte a vizet. Amikor a talajvízszint húsz évvel ezelőtt negyven méter alá süllyedt, a Guadiana folyó kiapadt. Ma ugyanitt ötvennyolc méter mélyre kell ásni, hogy vizet találjanak.