Antibiotikumok: szedjem, ne szedjem?

Van, aki számára az antibiotikum kifejezés már-már szitokszó, mások minden apró probléma esetén rögtön ehhez nyúlnak. Kevés olyan szer van, amelyről annyi a tévhit a társadalomban, mint az antibiotikumokkal kapcsolatban.

Ha tél, akkor megfázás, influenza. Irány orvos, jöhet az antibiotikum! Vagy mégsem? "Az influenza, a meghűlés, és úgy általában az ez idő tájt jelentkező szezonális betegségek 90 százaléka vírusos eredetű, az antibiotikumok pedig bakteriális fertőzéseket gyógyítanak" - magyarázta lapunknak dr. Buda Éva, XIII. kerületi háziorvos. "Vírusos fertőzésre pedig felesleges antibiotikumot szedni, az orvos feladata ilyenkor a tünetek kezelése, leginkább lázcsillapítóval, és közben dolgozik a szervezet is: ellenanyagot termel a vírus ellen" - tette hozzá a doktornő.

Antibiotikumra olyankor van szükség, ha a vírustól legyengült szervezetben bakteriális felülfertőződés is történik. "A torokfájás rendszerint vírusos eredetű, de ha gennyes mandulák is társulnak hozzá, akkor már bakteriális fertőzésről is beszélhetünk, ilyenkor hatásosak az antibiotikumok" - mondja Buda Éva.

Régen az orvosok is nyakló nélkül írták fel

Hogy miért olyan széles körben elterjedt a társadalomban, hogy influenzát antibiotikummal kell kúrálni? Leginkább az orvosok miatt, akik régebben nyakra-főre írták fel a gyógyszert. Minden olyan esetben, ahol nem volt egyértelmű, hogy vírusos vagy bakteriális eredetű fertőzésről van-e szó, úgy gondolták, hogy ártani nem árthat, és legalább megelőzik a felülfertőződést. Amerikai statisztikák szerint még a 2000-es évek elején is az amerikai orvosok több mint 30 százaléka írt fel megfázásra antibiotikumot, nem csoda, hogy a lakosság 32 százaléka is meg volt róla győződve, hogy a meghűlésre ez a gyógyír.

Ma már azonban egyre több háziorvosi rendelőben van olyan készülék, amellyel a nehezen eldönthető esetekben egy csepp ujjbegyből vett vérből kimutatható, hogy a beteg vírusos vagy bakteriális eredetű fertőzéstől szenved-e. Ha bebizonyosodik a bakteriális eredet, fontos a jól választott antibiotikum kezelés. "Bizonyos esetekben, például hólyaghurutnál, hangsúlyozott jelentőségű a sejttenyésztés is, így látható csak, hogy milyen antibiotikumra reagál a baktérium, azaz mely szertől áll meg a tenyészet növekedése" - mondja Buda Éva.

Alexander Fleming 1929-ben fedezte fel az első antibiotikumot: a penicillint, amely egy penészgomba terméke volt. Ezt további antibiotikumok követték: először a szulfonamid típusú szerek, majd a gyógyszergyárak kifejlesztették az amino-glikozid, a cefalosporin, a kinolon és a makrolid típusú készítményeket is. Minden antibiotikum több baktériumtörzset is elpusztít, de mivel a bennünk élő "jó" baktériumokat is megölik, fontos, hogy minden fertőzésnél a leghatásosabb szert írja fel az orvos.

Ne hagyd, hogy a benned élő baktériumok ellenállóvá váljanak!

Miért olyan veszélyes, ha az ember évente egy antibiotikum kúrán átesik? Leginkább azért, mert a bennünk élő baktériumok nagyon könnyen rezisztenssé válnak. Az egyik legellenállóbb baktériumtörzs a Staphylococcus aureus, az idetartozó kórokozók csaknem 90 százaléka már ellenálló a penicillinre. Hasonlóan "erős" baktérium a Pseudomonas is. Az USA-ban manapság az egyik legnagyobb problémát az MRSA-baktériumok okozzák, amelyek már sok antibiotikumra rezisztensek, sőt, az előrejelzések szerint 2020-ra szinte minden törzsük azzá válhat.

"A könnyen kialakuló rezisztencia miatt különösen fontos, hogy a beteg végigcsinálja az antibiotikum kúrát, hiszen ha a tünetek javulásával félbehagyja, pont a legellenállóbb baktériumok maradnak életben. Belőlük pedig egyre ellenállóbb egyedek szaporodnak el, és néhány baktériumgeneráció alatt eljuthatunk oda, hogy adott antibiotikum hatástalan ezekkel a törzsekkel szemben" - hangsúlyozza dr. Buda Éva.

Az antibiotikumok a gyerekgyógyászatban

"A gyerekkori betegségek döntő többségére is elmondható, hogy vírusos eredetű, azaz önmaguktól, tüneti szerek alkalmazása mellett gyógyulnak, felesleges az antibiotikum" - magyarázza dr. Karoliny Anna gyerekorvos. Mégis sok szülő kéri. "Tipikus eset a felső légúti, hurutos megfázás, amely rendszerint három nap magas lázzal jár. A szülő ilyenkor elviszi első nap orvoshoz a gyereket, aki ír fel lázcsillapítót. De mivel második, harmadik napra nem javul a beteg állapota, sok szülő addig rohangál orvostól-orvosig, amíg valaki fel nem ír neki antibiotikumot, pedig csak a szövődmények esetén lenne rá szükség. Szövődmény lehet egy orrmelléküreg gyulladás, tüdőgyulladás vagy egy középfülgyulladás" - magyarázza a doktornő.

Mivel az antibiotikumok elpusztítják a jó bélbaktériumokat is, gyakran súlyos hasmenést is okozva, gyerekkorban különösen fontos, hogy a kúra probiotikum szedéssel egészüljön ki.

A gyerekgyógyászatban ugyancsak tipikus probléma, hogy a tünetek elmúlásával félbemarad a kúra. "Sokszor esik meg az, hogy egy középfülgyulladásnál a szülő 3-4 nap után abbahagyja a gyógyszeradást, majd két hét után visszatérnek a panaszok" - meséli Karoliny Anna.

A doktornő szerint gyerekek esetében a legfontosabb, hogy a szülőnek sikerüljön megnyernie a kis beteget a gyógyszerszedéshez. "Van úgy, hogy a szülő megveszi a gyógyszert, majd a gyerek ellenállásán megbukik a szedése." Ezért fontos, hogy megbeszéljük a kicsivel, hogy szirupot vagy tablettát szeretne-e inkább, illetve, hagyjuk, ha van rá lehetőség, hogy ő válasszon a különféle ízesítések közül.