Mi okozhatja a bőr besárgulását?

A Gilbert-szindróma bár elsőre ijesztően hangozhat, mégsem egy súlyos betegség, csupán egy állapot, amely a bőr és a szemfehérje sárgaságát okozhatja.

A szindróma szó hallatán a legtöbben rögtön valami súlyos kórságra gondolunk, a Gilbert-kór vagy Gilbert-szindróma azonban nem is sorolható a betegségek közé, csak egy ártalmatlan állapot, amely a lakosság 10-18 százalékát érinti, és leggyakrabban fiatal felnőttkorban derül ki rutinvizsgálat során. A Gilbert-kór egy jóindulatú, krónikus, úgynevezett nem-konjugált hiperbilirubinémia, vagyis nem más, mint egy magas bilirubinszinttel járó állapot. A "betegség" nem fertőző, genetikailag öröklődik.

A bilirubin szint megemelkedésének háttere

A szervezetben az oxigén szállítása a vörösvérsejtek feladata, a vérsejtekben az oxigén a hemoglobin molekulához kötődve képes eljutni a szervekhez. A bilirubin pedig a hemoglobin lebomlásakor keletkező anyag, a lebontásában számos enzim játszik szerepet. A Gilbert-szindrómások esetében az úgynevezett UDP-glükoronil-transzferáz enzim szintje alacsonyabb a normálisnál, ezért a lebontási folyamat lassabban megy végbe. Ezáltal a vérben felhalmozódik a vérben nem oldódó bilirubin molekula, ami felelős lehet a bőr és szemfehérje sárgaságáért.

A sárgaság mértékét befolyásolhatja a tápláltsági állapot, fáradtság vagy a stressz. A kórkép általában véletlenül, más okból végzett vérvétel során kerül felismerésre. Egyéb laboratóriumi és klinikai tünet nem kíséri, nagyon ritkán hasi fájdalom léphet fel.

A "betegség" újszülötteknél is okozhat enyhe, sohasem kórosan erős sárgaságot. A tünetek azonban legtöbbször 10 és 30 éves kor között jelennek meg. Serdülőkorig a legtöbb esetben a bilirubin képződése és lebontása egyensúlyban lehet. Ha a serdülőkorú gyermek szeme fehérje időnként sárgás színűnek tűnik, főként, ha a családban van Gilbert-kóros, feltétlenül gondolnunk kell erre a kórképre. Gyanús esetben a háziorvos rutin vérvizsgálatot kérve könnyen igazolhatja az enyhén emelkedett konjugálatlan szérum bilirubin szintet.

Stressz és alkohol hatására fokozódhat a sárgaság

A konjugáló enzim működését számos hatás befolyásolja. Különböző fizikai és lelki megterhelések hatására, betegség alatt vagy stressz helyzetekben olyan anyagok képződnek, melyek az amúgy is csökkent enzimműködést még jobban visszaszorítják. Éhezést követően, egy átvirrasztott éjszaka vagy alkohol fogyasztása után, illetve kifejezett erőkifejtés, erőteljesebb fizikai munka, sportolás után szembetűnő sárgaság alakulhat ki.

Az esetek döntő többségében az emelkedett szérum bilirubin-szint panaszokat nem okoz, ezért annak kezelése nem szükséges.

Önmagában a mérsékelten emelkedett szérum bilirubinszint nem ártalmas, azonban bizonyos gyógyszerek (pl. paracetamol) és egyéb kémiai anyagok (alkohol) májkárosító hatása Gilbert-kór fennállása esetén fokozódhat. Ezért fontos a diagnózis ismerete. A kórkép a normális életvitelt nem befolyásolja, de javasolt a stresszhelyzetek kerülése, az alkoholfogyasztás mellőzése, a naponta többszöri étkezés és a rendszeres, nem megterhelő sportolás.

Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy a kivizsgált Gilbert-kóros betegnek is lehet májgyulladása vagy egyéb májbetegsége, ezért ha a sárgaság a szokásosnál kifejezettebb, és szokatlan panaszok jelentkeznek, tanácsos orvoshoz fordulni.