Könyv és nagyszabású koncert Sebő Ferenc tiszteletére

SEBŐ Ferenc
Budapest, 2017. február 9. A hetvenéves Sebő Ferenc, Kossuth-díjas énekes, gitáros, tekerőlantos, dalszerző, népzenekutató, a nemzet művésze budapesti otthonában, ahol interjút adott az MTI újságírójának 2017. február 8-án. MTI Fotó: Balogh Zoltán
Vágólapra másolva!
Pénteken ünnepli 70. születésnapját Sebő Ferenc. Az évfordulóra időzítve Sebő 70 címmel, Jávorszky Béla Szilárd könyvet írt. Szombaton pedig gálakoncert lesz a Müpában Sebő Ferenc főszereplésével. 
Vágólapra másolva!

Sebő Ferenc pénteken lesz 70 éves, és az évfordulóra Sebő 70 címmel könyvet írt Jávorszky Béla Szilárd, szombaton pedig nagyszabású koncert lesz a Müpában A népzene ünnepe címmel, amelynek főszereplője maga Sebő Ferenc lesz. A koncertről az MTI-nek azt mondta, "a nosztalgikus visszatekintés helyett azt a folyamatot szeretném ábrázolni, amelyben magamat érzem. Ennek

hiszen a fiatal generáció ugyanazokkal a problémákkal küzd, amelyekkel mi négy-öt évtizeddel ezelőtt. Számomra elégtétel a sok küzdelemért, hogy úgy látom, missziónk folytatása biztosítva van." A koncerten

a Sebő Együttes és Sebő Ferenc egykori tanítványai lesznek a színpadon.

Sebő Ferenc Forrás: MTI/Balogh Zoltán

A népzenei pálya elejéről azt mondta, hogy mikor társaival, elsősorban a 2013-ban elhunyt Halmos Bélával a hatvanas évek végén elkezdték, a szakemberek is azt mondták, a népzene autentikus előadását nem lehet megtanulni. Generációja mégis be akarta bizonyítani, hogy ez nincs így, és sikerült. Sebő Ferenc erről azt mondta, "mentorunk, Martin György legfrappánsabb tanácsa az volt, hogy tanuljátok meg rendesen, mert nem fogjátok élvezni".

Az általuk elindított táncház mozgalomról azt mondta, hogy "a hatvanas évek végéig nem vállalták fel Magyarországon a táncot és a népzenét, ami előtte évszázadokon át a társkeresés legfontosabb kötőanyaga volt. Jókat nevetek azokon, akik azt mondják, a népdalok nem a mi életünkhöz kapcsolódnak, nem a mai ember érzésvilágát fejezik ki. Holott dehogynem:

ráadásul a nyelvezetet mindig aktualizálták az adott generáció problémáira".

A táncházmozgalom indulásakor a zenészként pályája elején járó Sebő Ferenc és Halmos Béla számára a rutint erősítő iskola volt 1973 második felében

egy hathónapos japán munka egy tokiói magyar étteremben.

Sebő Ferenc még azt is mondta, hogy "a mozgalom beindulásához az is kellett, hogy Csoóri Sándor, Kósa Ferenc, Sára Sándor egyre többet foglalkozott a határon túli magyarok problémáival. Minden fórumon arról beszéltek, hogy kötelességünk az összmagyar kultúrával foglalkozni. Missziónak éreztük, hogy Japánban játszhatunk, az általunk játszott népzenére nagyon sokan rákattantak, miközben Bélával csodálatosan összecsiszolódtunk".

Nem csak zenei gyűjteménye van Sebő Ferencnek Forrás: MTI/Balogh Zoltán

Sebő Ferenc első gyűjtése 1972-ben Széken volt egy csoporttal. Azt mondta, "kölcsönmagnóval kezdtem, nem sokkal később sikerült szert tennem egy hordozható UHER magnóra. Több évtizeden át gyűjtöttünk zenét, leginkább Kallós Zoltán néprajzkutató irányításával adott helyekre, pontos címekre mentünk, aztán a megismert énekesekkel, táncosokkal próbáltuk mélyíteni a kapcsolatot. Azt is megnéztük, ki hogy tartja a vonót, milyenek az ujjrendek".

A gyűjtésekből azóta Sebő Ferencnek több ezer órás archívuma gyűlt össze. Ebből mostanában a Bartók Rádió Népzene című, hetente jelentkező műsorában mutat be. Az anyagból a Sebő 70 című könyv CD-mellékletén is szerepel néhány.

Dalra kelt versek

A tekerőlanton és gitáron játszó, éneklő Sebő Ferenc

versmegzenésítéseit József Attila költeményeivel kezdte.

Azt mondta, "valahogy már az elején eltaláltam ennek a műfajnak a hangnemét, manapság is hasonló megoldásokat használok. Az énekelt vers hagyományai több évszázadra nyúlnak vissza, a népzenei megközelítésből áradó egyszerűség alkalmas arra, hogy a szöveget előtérbe helyezze. Bár az 1968-as Ki mit tud?-on még azzal dobták vissza a jelentkezésemet, hogy ilyen műfaj nem létezik, velem együtt számos formáció indult el hasonló törekvésekkel".

Az 1973-tól létező Sebő Klubba olykor

az ihlető költők, köztük Weöres Sándor és Nagy László is lejártak.

Sebő Ferenc elmondta, a szerzők lelkesen támogatták egyébként is dallamért kiáltó verseik megzenésítését, sőt néha átírták saját soraikat, hogy jobban lehessen énekelni.

Sebő Ferenc és a róla szóló Sebő 70 című könyv Forrás: MTI/Balogh Zoltán

Sebő Ferenc a hetvenes években a Népművelődési Intézetben dolgozott, közben számos televíziós produkcióban és filmben népszerűsítette a népzenét és a verseket; a Magyar Televízióban 1991-től szerkesztőként dolgozott. Amíg a Sebő Együttes inaktív volt, másfél évtizeddel építész diplomája után beiratkozott a Zeneakadémia nappali tagozatára, és 1984 és 1989 között elvégezte a zenetudományi szakot. Szakdolgozatát Vikár Béla népzenei gyűjteményéből írta. Ma elméletet tanít a Népzene tanszéken.

A hetvenes évektől a táncházakkal párhuzamosan elkezdtek foglalkozni az oktatás megszervezésével, országszerte alakultak a művészképző iskolák, a folk a különösség és a furcsaság kategóriájából az eltelt évtizedek alatt a mindennapi használatba ment át.

A kilencvenes években Sebő Ferenc

a Magyar Állami Népi Együttes művészeti vezetője volt,

majd a létrejövő Hagyományok Házában, amely a táncházmozgalom intézményévé is vált, 2002-től 2011-ig, nyugdíjba meneteléig dolgozott szakmai igazgatóként. Manapság a közmédián látható tehetségkutató műsor, a Fölszállott a páva zsűrielnöke.

A számos sikeres versfeldolgozó és népzenei lemezt készített Sebő Együttes 1973-ban alakult és első korszakában a nyolcvanas évek közepéig volt aktív. Az újjáalakulást 1998 hozta meg, napjainkban Barvich Iván, Perger László, Soós Réka és Tímár Sára szerepel a csapatban, amely heti rendszerességgel fellép a 2008 óta a Budavári Művelődési Házban működő Sebő Klubban. A Sebő Együttes idén Kovács András Ferenc megzenésített verseit tervezi megjelentetni.