Szakértők szedték ízekre a Liget Projektet

liget projekt látványterv

A Városligetben hetek óta tart a patthelyzet a fákért aggódó természetvédők és az építkezést elindító Városliget Zrt. között, ám a küzdelem nemcsak magában a parkban zajlik, hanem a nyilvánosság legkülönfélébb fórumain is. Volt már petíciópárbaj, adtak ki a Liget Projektet ellenző könyvet is, ezúttal a Ligetvédők által keddre szervezett sajtóreggelin estek neki szakértők a múzeumi negyed koncepciójának. Itt minden eddiginél részletesebben sorolták el, miért okozna szerintük maradandó károkat, ha Baán László álmai megvalósulnának a Városligetben. 

Abban a Ligetvédők is egyetértenek, hogy a Városliget elég lepusztult állapotban van, így elengedhetetlen a felújítása és a zöldfelületének megnövelése.

Ez azonban véletlenül sem jelenti azt szerintük, hogy új épületeket kell emelni Budapest legrégebbi közparkjába.

Épp ez az egyik nagy problémájuk a Liget Budapest projekt kommunikációjával, hogy a parkfelújítást csak az ingatlanfejlesztéssel együtt tartják elképzelhetőnek.

Az Új Nemzeti Galéria terve Forrás: ligetbudapest.org

A múzeumi negyed ellenzői szerint Baán Lászlóék elsősorban ingatlanfejlesztőként gondolkodnak a Városligetről, a megvalósuló épületek fontosabbak számukra a park megújításánál.

„A kettő összekapcsolásával kényszerhelyzetbe hozták a Fővárost és Zuglót,

az ő verziójukban a közpark felújításának finanszírozására csakis akkor van lehetőség, ha a területére új beépítéseket engednek” – mondta Bathó Tivadar építész, aki pontokba szedve foglalta össze a Liget Projekttel kapcsolatos problémákat.

Szerinte megengedhetetlen, hogy:

• Önkényesen döntöttek a helyszínről, nem írtak ki helyszínpályázatot, ami az ilyen léptékű kormányzati beruházásoknál elvárható volna.
• Semmibe vették a szakmai véleményeket, a helyszín kiválasztásakor nem kérték ki a tájépítészek, urbanisták, építészek véleményét.
• Elintézték a felmentést a közparkokra vonatkozó törvényi kötelezettségek alól, külön Városligeti Építési Szabályzatot hozva létre.
• 5,7 százalékról 7 százalék fölé növelik a beépítettséget, ahelyett, hogy a törvényileg maximálisan megengedett 3 százalék felé közelítenék.
• Visszaéltek a nagyközönség hiányos ismereteivel.

Na de mi az a zöldfelület?

Az utolsó vádpontra a zöldfelülettel kapcsolatos számháborúkat hozta példának Bathó, amely szerinte sokakat félrevezetett. Az emberek túlnyomó többsége szerinte köznapi értelemben veszi a zöldfelület szót, és olyan területre gondol, amin csak növényzet van. „Ha a miniszteri biztostól azt hallja valaki, hogy a mostani 60-ról 65 százalékra nő a Városliget zöldfelülete, akkor azt hiszi, hogy a Városliget 65 százalékán csak növényzet lesz.

Ez egyszerűen nem igaz”

– mondta az építész, aki szerint a zöldfelület valójában egy szakmai kifejezés, amelynek területébe bele kell érteni a tetőkerteket és a vízfelületeket is.

Bathó Tivadar pontokba szedte a problémáit Fotó: Marton Szilvia - Origo

A Városligeti-tónak a tervek szerint jelentősen megnövelt vízfelülete így hatalmas szerepet játszhat abban, hogy elérjék a 65 százalékos arányt. „A Városliget felújítása új épületek nélkül sokkal jobb mutatókat hozna, jobban teljesülnének a közparki funkciók. Egy közparknak az a feladata, hogy megőrizze és javítsa a település klimatikus viszonyait, a pihenést és a testedzést szolgálja” – zárta előadását Bathó Tivadar.

Baánék szerint zöldebb és szerethetőbb lesz a Városliget

A Városliget Zrt. pár napja közleményben válaszolt a Ligetvédők korábbi vádjaira, akik szerintük tévesen állítják, hogy 30-40 méter magas, jóval a fák fölé magasodó épületekkel kell számolni a ligetben. ”Ezzel szemben az igazság az, hogy a tervezett, új múzeumépületek magassága nem fogja meghaladni az engedélyezett 25 méteres párkánymagasságot” – írják.

Állításuk szerint a park beépítettsége nem fogja meghaladni a Városligeti Építési Szabályzatban engedélyezett 7 százalékot. Azt ígérik, épp a park feleslegesen lebetonozott részeinek, a szükségtelenül széles utaknak és parkolóknak a feltörésével, valamint a használaton kívüli épületek elbontásával fogják elérni a zöldfelület növekedését, a növényzet rehabilitációja pedig átfogó és hosszú távú szakmai program alapján történik majd meg. Összességében a mostani 60 százalékról 65 százalékra fog nőni a zöldterület aránya. „Az autóforgalom radikális csökkentésével, a zöldterület növelésével, az intézményi hálózat megújításával és az új kulturális intézmények létrehozásával a Liget Budapest Projektnek köszönhetően az évtized végére az eddigieknél sokkal élhetőbb, zöldebb és szerethetőbb Városliget várja majd a parkhasználókat" – írták.

Fél négyzetméter zöld jut egy emberre

Zimborás Gábor építész, urbanista szerint azt kell vizsgálni, hogy a Liget Projekt vajon teljesíti-e a közparki minimumokat. A válasza egy rövid és velős nem. Szerinte elfogadhatatlan, hogy míg az Egészségügyi Világszervezet által előírt öt négyzetméter helyett Budapesten alig egy vagy fél négyzetméter közpark jut a belvárosi lakosokra,

a fejlesztők mégsem ennek az aránynak a növelését tekintik elsődleges feladatuknak, hanem az új épületek elhelyezését.

A parkba kerülő múzeumok ráadásul növelni fogják az oda irányuló forgalmat, miközben a zajszint már így is meghaladja a megengedett mértéket.

Zimborás Gábor szerint Budapest stratégiájával is szembemegy a Liget Projekt Fotó: Marton Szilvia - Origo

A múzeumi negyed azonban nemcsak a parkvédelem szempontjaival megy szembe szerinte, hanem főváros hosszú távú városfejlesztési stratégiájával is. A Budapest 2030 nevű tervezet ugyanis kimondja, hogy

a fővárost decentralizált módon kell fejleszteni, ami a kulturális szolgáltatásokra is igaz.

Zimborás szerint az külön ártalmas lehet, ha a Főváros vagy az önkormányzatok kivonják magukat az építkezéseket szabályozó törvények alól, hiszen a kormányzati beruházásoknak mindig példamutatónak kellene lenniük. Az építész azt is aggasztónak találta, hogy a tervekből teljes egészében hiányzik a fenntartási modell. Szerinte csak az átadásig látunk el, és nem tudjuk, miként akarják visszaforgatni a bevételeket, hogy karban is legyen tartva a felújított park.

A Liget maradjon liget

A sajtóreggeli végére befutott Ráday Mihály is, aki épp egy Andrássy úti dugóban rostokolta végig az első egy órát. A városvédő műsorairól ismert tévés lendületesen és kissé csapongva kezdte sorolni a Liget Projekttel kapcsolatos ellenvetéseit. Mint mondta, az ő mottója az, hogy

a Liget maradjon liget, az új múzeumoknak pedig máshol is meg lehet találni a helyét a városi szövetben.

Erre jó pár példát hozott fel a Kilián laktanyától kezdve a Vár kihasználatlanul álló részeiig. Szerinte az éppen felújítás alatt álló Iparművészeti Múzeum környékén is ki lehetne alakítani egy múzeumi negyedet, ami így nem veszélyeztetné Budapest egyik legfontosabb közparkjának természeti értékeit.

A vízfelszín növekedése is beleszámít a zöldfelületbe Forrás: MTI/H. Szabó Sándor

Megszűnt a műemlékvédelem

Szerinte általában is óriási probléma az, hogy gyakorlatilag megszűnt a műemlékvédelem Magyarországon. Ráday szemében ezt a hiányt bizonyítják a Várban zajló folyamatok is: a miniszterelnökség számára kiszemelt karmelita kolostorra épített erkéllyel sem az a probléma, hogy ne lenne rá engedély, hanem az, hogy semmiféle valódi eljárás nem előzte meg az engedély kiadását.

„Ha még egy lakóház tetőterének a beépítését is komoly vita előzi meg, akkor egy ilyen kiemelt műemlékhez miért lehet csak úgy hozzányúlni?”

– tette fel a kérdést a városvédő, aki arra is kitért, hogy a dühös reakciók a tiltakozásban sem írhatják felül az észérveket, és már nagyon unja, hogy mindenkit csak az „anyázás” és a vagdalkozás érdekel.

Petíció mindkét oldalon

A Városligetben továbbra is tart az állóháború a Ligetvédők és Baánék között. Indult petíció mindkét oldalon. A Liget Projekt elleni tiltakozást több mint tízezren aláírták, mire válaszul támogató nyilatkozat is indult, amihez számos közismert értelmiségi adta a nevét. „Negyven napja vannak kint a Ligetvédők a Hungexpo területén, de sajnos egyáltalán nem közeledtek az álláspontok, pedig több tárgyalást is kezdeményeztünk” – mondta az eseményt szervező aktivista, aki azért is aggódik a Városliget kivágásra ítélt fáiért, mert eltűnésük a park egész ökoszisztémáját megbolygathatja.

„Kitartunk bármeddig”

– mondta, amikor a terveikről kérdeztem őket, de aztán hozzátette: a Városliget Zrt. hamarosan öt helyszínen kezdi meg az építkezést, és akkor végképp nem tudja, miként akadályozzák meg a fakivágásokat.