Vágólapra másolva!
A magyar kultúra napjához kapcsolódva nyílt napot tartott pénteken az Országos Széchényi Könyvtár. Bemutatták a Toldi-trilógia eredeti kéziratait is, amelyet áprilisban az Arany János születésének 200. évfordulójára rendezett kiállításon is megnézhet a közönség. A ritkán látható kéziratokról a könyvtár tudományos munkatársa beszélt az Origónak.
Vágólapra másolva!
Nagyon ritkán állítják ki az eredeti kéziratokat. A képre kattintva galéria nyílik Fotó: Polyák Attila - Origo

2017 Arany János-emlékév, ugyanis a költő kétszáz évvel ezelőtt, 1817. március 2-án született a ma Romániához tartozó Szalontán. Az Országos Széchényi Könyvtár ebből az alkalomból rendezett kiállításán többek között eredeti Arany-kéziratokat is kiállítanak majd tavasszal.

Több mint száz éve őrzik a kéziratokat

A tárlat legkülönlegesebb darabja a Toldi-trilógia lesz, amelyet műtárgyvédelmi okokból csak nagyon ritkán láthat a közönség. A két kötetbe kötött kéziratokat elzárva, 18-20 Celsius-fok körüli hőmérsékleten őrzik a könyvtárban, és csak egy digitális változatot szoktak a kutatók rendelkezésére bocsátani. A magyar kultúra napjának tiszteletére, illetve az Arany-tárlat előzeteseként most egyetlen napra kiállították a Toldi-trilógiát.

Rózsafalvi Zsuzsanna, a könyvtár tudományos munkatársa az Origónak mesélt az értékes kéziratokról,

és kérésünkre át is lapozta őket.

Rózsafalvi Zsuzsanna a kedvünkért elővette a kéziratokat a vitrinből Fotó: Polyák Attila - Origo

A Toldi, A Toldi estéje és a Toldi szerelme, tehát a teljes trilógia Arany János által lejegyzett változata 1899-ben került az OSZK-ba. Arany János fia, Arany László rendelkezett úgy, hogy halála után a könyvtár őrizze a két kötetbe fűzött kéziratokat. Özvegye, Szalay Gizella át is adta azokat a könyvtárnak, és azóta is az OSZK-ban vannak.

Ez mentette meg őket az enyészettől,

amely sajnos több más Arany-kézirat sorsa lett.

Rózsafalvi Zsuzsanna elmondta, hogy Szalay Gizella, illetve második férje, Voinovich Géza őrizte a költő kézirataiból azokat, amelyeket nem adományozott a család közgyűjteményeknek. Voinovich az egyik legnagyobb Arany-kutató volt, aki nagyon vigyázott a költő hagyatékára a Ménesi úti Voinovich-villában. A második világháborúban viszont bombatalálat érte a házat, és Arany János saját kezűleg lejegyzett versei közül rengeteg megsemmisült.

Ilosvai Selymes Péter Toldijának 1746-os kiadása – nem ezt a példányt, de ugyanezt a kiadást használta fel Arany is saját Toldijának megírásakor. Ebből a műből vette a mottókat az egyes énekek elé, melyeket aláhúzással jelölt a saját kéziratában Fotó: Polyák Attila - Origo

Ezért is képviselnek óriási értéket a Toldi-trilógiának az OSZK-ban található, kéziratos változatai. Az első kötetben a Toldi és a Toldi estéjé-nek legteljesebb verziója található. A második kötetben a Toldi szerelme kapott helyett, amelyen harminc évig dolgozott Arany. Ez egy tisztázott verzió, míg a Toldi és a Toldi estéje számos javítást tartalmaz: Arany kihúzott és átírt részeket a kéziratokban.

"Olvastam, költőtárs..."

A Toldi-t a Kisfaludy Társaság pályázatára írta Arany. A pályázatot februárban írták ki, és novemberig kellett leadni a "költői beszélyeket". A kéziratban Arany jelölte a befejezés dátumát: 1846. október 23.
Rózsafalvi Zsuzsanna elmondta, hogy a kéziratos kötetben szereplő szövegváltozat ugyanaz, amelyet Arany a pályázaton is leadott, viszont nem egy másik példány. A pályázatra beadott példány egy idegen kéz másolata, mert ezt írták elő a szabályok.

A Toldi első lapján jól látható az aláhúzott mottó, a dátum és a javítás Fotó: Polyák Attila - Origo

Arany a saját írásképével nem küldhette be a szöveget – mondta. A pályázatra beküldött példányt a Magyar Tudományos Akadémián őrzik.

A Toldi estéjé-nek szintén nagyon érdekes a története:

ez a kézirat ugyanis még Petőfinél is járt.

Arany János 1848-ban barátját bízta meg azzal (akit éppen a Toldi-nak köszönhetett), hogy jelentesse meg az elbeszélő költemény folytatását. Petőfi viszont nem járt sikerrel, mert a történelem közbeszólt. Arany március végén fejezte be a Toldi estéjé-nek ezt a verzióját, a levelezéséből pedig kiderül, hogy áprilisban már Petőfinél volt a kézirat. A forradalomi események miatt viszont nem tudott kiadót találni hozzá, ezért visszaküldte Aranynak a kéziratot. Végül csak 1854-ben jelent meg önálló kiadásban a Toldi és a Toldi estéje is.

Rózsafalvi Zsuzsanna a Toldi befejezésének dátumát mutatja Fotó: Polyák Attila - Origo

Különböző változatokat is ismerünk

A kéziratokat tartalmazó kötetben a Toldi estéjé-nek egy másik változata is megtalálható: ezt a verziót 1854-ben zárta le Arany, de pontosan nem tudni, hogy mikor keletkezett. Míg az első kézirat csak négy éneket tartalmaz, ez már egy hat énekre bővített változat.

A Toldi szerelmé-hez 1849-ben fogott hozzá, de csak 1879-ben fejezte be. A Toldi szerelmé-nek fennmaradt egy nem tisztázott munkapéldánya is, amelyet a Magyar Tudományos Akadémián őriznek, viszont az egy rövidebb változat. A még Daliás idők néven íródott szövegvariánsok Rózsafalvi Zsuzsanna beszámolója szerint elvesztek, illetve csak néhány lap található belőlük az OSZK-ban.

A Toldi szerelméből egy tisztázott verziót őriz a könyvtár – a képen az utolsó lap látható a befejezés dátumával Fotó: Polyák Attila - Origo

A kéziratokat, illetve az első kiadott példányokat április 27-től láthatja a közönség több más, Arany Jánoshoz kapcsolódó műtárggyal és ereklyével együtt. A könyvtár tervei szerint bemutatják kortárs költők verseinek kéziratait is, amelyek az Arany-emlékévhez kapcsolódóan kiírt pályázatra készültek.