A Müpában vezényel a világjáró észt sztárkarmester

Paavo Järvi

„A magyar zene kisgyerekkorom óta jelen van az életemben. Bartókot, Kodályt és sok más magyar szerzőt hallgattunk. A magyar zenével, sőt, magyar karmesterekkel nőttem fel" – mondja a világjáró észt sztárkarmester, Paavo Järvi, aki január 12-én, 13-án és 14-én vezényli a Müpában a Budapesti Fesztiválzenekart. Järviéknél a karmesterség egyébként családi foglalkozás: Neeme Järvinek, a világhírű észt karmesternek mindkét fia, Paavo és Kristjan is apja nyomdokaiba lépett. Az 1962-es születésű Paavo Järvi generációjának egyik legfoglalkoztatottabb dirigense lett, jelenleg a japán NHK vezető karmestere. 17 éves volt, amikor a család Amerikába emigrált, így felsőfokú zenei tanulmányait már a rangos Curtis Institute-ban folytathatta, de máig sokat tesz az észt zene nemzetközi megismertetéséért. Budapesti koncertjein is erre törekszik majd.

Paavo Järvi Forrás: © Kaupo Kikkas/

Paavo Järvi tetőtől talpig muzsikus – munka közben nézni majdnem olyan szórakoztató, mint meghallgatni a végeredményt, mondják, akik együtt dolgozhattak vele. A magyar közönség a mostani koncerteken hallhatja először az ő vezényletével régi barátjának, Erkki-Sven Tüürnek Sow the wind (Ki szelet vet) című darabját, amelyet Arvo Pärt 80. születésnapjára írt – ezzel kezdődik majd az este programja. Az 1959-es születésű

Tüür az észt kortárs zene egyik legismertebb képviselője.

A koncertek szólistája a norvég csellóművész, Truls Mørk lesz, aki

arról híres a szakmában, hogy nincsenek előtte technikai akadályok.

Mørk nem először jön Magyarországra: 2011-ben Sosztakovics I. csellóversenyét játszotta a Fesztiválzenekarral, ezúttal pedig a másodikat szólaltatja majd meg. A 20. századi gordonkairodalom alapművének számító darab 1966 tavaszán született – Sosztakovics az 1. csellóversenyhez hasonlóan ezt is Msztyiszlav Rosztropovicsnak ajánlotta. Az érett Sosztakovics jellegzetes stílusjegyeit magán viselő versenymű bemutatója a zeneszerző 60. születésnapja alkalmából rendezett moszkvai hangversenyen volt. Truls Mørknak a csellóversenyekből született lemeze egyébként több díjat is nyert.

Truls Mørk Forrás: Morten Krogvold / Virgin Classics

A hangversenyek záródarabja Prokofjev 1947-ben írt 6. szimfóniája lesz, amelyben a II. világháború tragédiáinak állított emléket. A zeneszerző műve alapgondolatát úgy fogalmazta meg, hogy

a nagy győzelem mámorában sem szabad megfeledkezni a gyógyíthatatlan sebekről.

Pozitív kritikai fogadtatása ellenére Prokofjev szimfóniája áldozatul esett az 1948-as zsdanovi dekrétumoknak, amelyek nyomán azt vetették a zeneszerző szemére, hogy műve nem áll összhangban a párt irányelveivel. A mű ezért csak Sztálin (és ezzel együtt Prokofjev) halála után találta meg útját a hangverseny-repertoárba.