Magyarország ezzel az érdemrenddel ismerte el Rautavaara munkásságát, kiemelve Bartók Béla, Kodály Zoltán és Liszt Ferenc életművének finnországi népszerűsítését. Igaz, Rautavaara
nem csupán népszerűsítette a nagy magyar zeneszerzőket, hanem komponált is tiszteletükre.
An Epitaph for Béla Bartók - Sírfelirat Bartók Bélának (1955/1986) és az Hommage a Liszt Ferenc (1989) is ilyenek. Mindkét darabot vonószenekarra írta.
Rautavaara 1928-ban született Helsinkiben. Finnországban úgy tartják, hogy Jean Sibelius után ő az egyik legkiválóbb finn zeneszerző. A Sibelius Akadémia elvégzése után New Yorkban, a Julliard Akadémián tanult tovább. Később a Sibelius Akadémián a zeneszerzés professzora volt nyugdíjba vonulásáig, 1990-ig. 2004-ben súlyos szívpanaszok miatt
fél évig intenzív osztályon kezelték, majd folytatta a munkát.
Sokféle formában és stílusban írta műveit, például operákat, amelyeknek sokszor olyan szélsőséges figurák voltak a hősei, mint Vincent Van Gogh vagy Raszputyin. Nyolc szimfóniát, tizenkét zenekari művet, concertókat és kórusműveket. Ezekhez a vokális kompozíciókhoz a szakrális szövegeken kívül szívesen választott Federico García Lorca-verseket.
Négy évvel ezelőtt Schmitt Pál, akkori magyar köztársasági elnök március 15. alkalmából
a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjét adományozta Ratavaarának.
A kitüntetést a helsinki magyar nagykövet adta át a zeneszerzőnek a helsinki Finlandia Palotában.
A finn média értesülései szerint a zeneszezrő műtéti komplikációk következtében halt meg szerdán a finn főváros egyik kórházában.