Kegyetlen körülmények között, rejtélyes módon halt meg a fiatal magyar színésznő

Budapest, 1994. április 5. Zsíros Ágnes színésznő, a veszprémi Petőfi Színház társulatának tagja. MTI Fotó: Oláh Csaba

A főiskolán még évfolyamának egyik legígéretesebb tehetsége volt Zsíros Ágnes, szinte végig, már a tanulóévei alatt is színpadon volt. A színésznő ennek ellenére sokszor volt elégedetlen lehetőségeivel, és a kiszolgáltatottságról panaszkodott. Néhányszor abbahagyta a színjátszást, majd visszatért, mert ehhez értett a leginkább. Mindenkit megdöbbentett a hír a végzetes balesetről, ami otthonában, pár nappal a születésnapja előtt érte. 

Az interneten máig látható egy videó, ahol egy szőke, rövid hajú nő váratlanul felmegy a színpadra a Fehér babák című dalát éneklő Cseh Tamás mellé. Zsíros Ágnes volt az, a nyolcvanas évek elején felbukkant és nagyon fiatalon, tragikusan meghalt színésznő. 1991-ben történt, amikor az Egyetemi Színpad bezárásakor búcsúest volt, meghívtak mindenkit, aki ott valaha is fellépett. Cseh Tamást később újságírók is kérdezték erről a jelenetről, amikor a lány egészen közelről nézi, lassan körbejárja az énekest, kimegy, majd még egyszer visszajön, megfogja Cseh Tamás karját és mélyen a szemébe néz a színpadon.

„Éppen a Fehér babák takarodóját énekeltem. És ő úgy döntött, feljön a színpadra. A közönség elhűlve figyelte, én meg közben féltem, hogy valami botrányt csinál.

Gyönyörű színésznő volt, nem ismertem meg, Gézától tudtam meg, hogy ki volt. Zsíros Ági. Nem ismertem fel, pedig néhányszor randevúztunk, udvarolgatni próbáltam...

Persze éneklés közben, zavaromban, hogy ismerhettem volna fel, már nem volt az a karcsú nádszál vékony... (...) Nagyon fiatalon hagyta abba a színészkedést és a pályát. És rémálom, ahogy meghalt" - emlékezett.

Korán felfigyeltek Zsíros Ágnes tehetségére, nagy reménységnek indult. Egyetlen főiskolás színészként kapott szerepet Jiří Menzel rendezésében, a Szarvaskirályban (Carlo Gozzi - a szerk), olyan nagy nevek mellett játszott ebben az előadásban, mint Balkay Géza, Eperjes Károly, Benedek Miklós.
Egyébként Menzel eredetileg Udvaros Dorottyát szemelte ki erre a szerepre, de ő éppen gyermekét várta.

Csupán két évet töltöttem zavartalan tanulással a főiskolán. - Azóta szinte le se jövök a színpadról, halálra dolgozom magam"

- így beszélt a színésznő, a nem mindennapi főiskolai éveiről.

A Radnóti Színpad lett később a második otthona: főszerepet játszott Molnár Ferenc színművében, az Ibolyában, Kern András és Jordán Tamás partnereként, a Szép Ernő és a lányok című összeállításban, a Mesélő kert című gyermekprodukcióban, és Herczeg Ferenc a kommunizmus sokáig betiltott darabjában, a Kék rókában. Komoly megtiszteltetés éri még ebben az időben: a Csirkefejben Gobbi Hilda partnere volt a Katona József Színházban, Csitri szerepében mutatkozott be.

Az induló színésznő alkatáról így fogalmaz akkor az Új Tükör: „Nem babaszépség, a haja divatosan kócos, nagy kékesszürke szemekkel néz a világba, és egy iciny-piciny súlyfeleslege is van. Vagy fogalmazzunk finomabban: nem manökentípus.

De van benne, körülötte valami, ami magára vonja a tekinteteket. Ha aztán megszólal, nyomban kiderül, hogy megragadóan tehetséges, sokszínű, máris gazdag eszköztárú színésznő."

Akik ebben az időben látták Molnár Ferenc Ibolyájában, Spíró Csirkefejében, Herczeg Ferenc Két rókájában, felfigyeltek játékára.

Megannyi elevenség, átmenet a kamaszlány esetlensége és az érett nő esendősége között; mosolya csitrisen szemtelen, ha kell: magával ragadó"

- szól egy akkori kritika.
Ő maga a kezdeti évekről később ezt mondja egy interjúban: „Diszharmonikus voltam a szakmában, és a magánéletben is. Ma már azt gondolom, hogy sokkal türelmesebbnek kellett volna lennem. Egyszerre akartam eljátszani az összes főszerepet."

Cserna Antal Berci béka, Varga Mária Ágacska, Zsíros Ágnes Pösze egér és Lesznek Tibor Dani kacsa (b-j) szerepében Darvas Ferenc Ágacska című zenés mesejátékának próbáján. A darabot az Új Idő Színház társulata mutatja be december 25-én a MOM Művelődési Központban Rencz Antal rendezésében Forrás: MTI/-

Már a diploma után is hívta Marton László a Vígszínházba, ahová a Radnótiból tovább is állt, mert úgy látta, nem kapott megfelelő szerepeket. A Vígszínház légkörében jól érezte magát, de huszonhét évesen mégis arról beszélt egy interjúban, hogy csalódott a pályában és megélhetési gondjai is vannak, noha majdnem minden este színpadon van.
„Szebbnek, jobbnak képzeltem el ezt a pályát.

De mióta benne vagyok, elvesztettem az illúzióimat, egy kissé meg is keseredtem.

Tapasztalnom kellett, hogy ebben a mai hazai színházi világban senki sem figyel a másikra! Kiszolgáltatottak vagyunk, s ráadásul olykor bizony sorba kell állni ezért a kiszolgáltatottságért is. Példával élve: ha ugyanazt a feladatot egy fiatal ugyanolyan jól, sőt korban inkább hozzáillően lenne képes elvégezni, mint egy idősebb, az igazgatók, a rendezők mégis többnyire a már „szerzett jogok" alapján döntenek..."
De beszélt a színészek közötti cinizmusról is, amit meg kellett szoknia pályakezdőként: „Amikor - még harmadéves főiskolásként - tisztelettel és elfogultsággal beléptem az ottani színészbüfébe, az egyik kolléga nyomban átkiabált egy távoli asztaltól:

„Mondd! Mostanában éppen kivel b... l?"

Elsápadtam, majdnem elájultam. Azóta persze megszoktam az ilyesmit..."
Korai nagy szerepei közé tartozik a Gyulai Várszínházban bemutatott, Sütő András korszakos Álomkommandója (rendezte: Sík Ferenc) amelyben a kritika szerint új színeit mutatja meg. „Zsíros Ágnes szerepe bonyolult jelképrendszer egy könnyed, félig cinikus, talán már kissé kiégett színésznő játssza el a tizenéves halálra ítélt zsidó lányt. Kovács L. Péter a Pesti Műsorban írt erről a szerepről:

Zsíros Ágnes a tehetetlen kiszolgáltatottság, a megalázottságában is tiszta ember rémületét formálja, a holokauszt végső stációját, az emberség állatias elpusztítását...

A fiatal színésznő mesterétől, Major Tamástól őriz egy mondást: A színésznek a darabban végig ugyanazon lelkiállapotban kell tartania magát Zsíros Ágnesnek ez sikerült. (...) Mert e mű más. A szó hétköznapi értelmében dráma, hús-vér valóság minden nap megtörténtető és megtörténő emberi megaláztatás elleni tiltakozás."

Zsíros Ágnes hihetetlen fegyelmezettséggel, az egyik jelenetben hosszan, teljesen meztelenül állt a színpadon.

Egykori partnere Lukács Sándor, aki ebben a drámában Mengele-t alakította, úgy emlékszik rá, hogy igazi, tiszta, odaadó volt a játéka, nagyon nehéz szerep, de könnyű volt vele dolgozni és a darab nagy siker volt.

Játszott a rendszerváltás időszakának egyik darabjában, Kornis Mihály Körmagyar című előadásában. (A darab a zseniális Arthur Schnitzler-féle Körtánc aktualizált átirata.)

Szombathy Gyula (Férj) és Zsíros Ágnes (Édes kislány) jelenete Kornis Mihály Körmagyar című - Arthur Schnitzler Körtánc című darabja nyomán írt - komoly bohózatának próbáján Forrás: MTI/Ilovszky Béla

Sokan Édes kislányként jegyezték meg ebből az előadásból. Tarján Tamás - aki nem egyszerű kritikus volt, hanem irodalomtörténész - a legjobb női mellékszereplőnek járó díjat neki szánta a Körmagyarban nyújtott alakításáért.

Ekkor látta meg András Ferenc filmrendező – mint az Origónak elmondta: „ tehetséges, vonzó, szexi" színésznőre lett figyelmes, és két filmbe is elhívta dolgozni. Egyik egy televíziós produkció, a Családi kör, a másik A nagy generáció volt. Ha nem is nagy szerepekben, de sokat forgat a nyolcvanas években: Bereményi Eldorádójában, Tímár Péter Csapd le csacsiban.

Lapozzon, a cikk a következő oldalon folytatódik!