Új előadással lép színpadra a Magyar Állami Népi Együttes

Budapest, 2020. október 13. Jelenet a Magyar Állami Népi Együttes Idesereglik, ami tovatűnt - Óda az énekes madárhoz című új előadásából a Hagyományok Házában tartott sajtótájékoztatón 2020. október 13-án. MTI/Mónus Márton
Vágólapra másolva!
Idesereglik, ami tovatűnt - Óda az énekes madárhoz című új előadással lép színpadra október 30-án és 31-én a Magyar Állami Népi Együttes Budapesten, a Hagyományok Házában.
Vágólapra másolva!

Október 30-án és 31-én tart új előadást a Magyar Állami Népi Együttes a Hagyományok Házában. A Tamási Áron eredeti műve nyomán készült (nép)zenés-(nép)táncos színházi feldolgozás az Idesereglik, ami tovatűnt - Óda az énekes madárhoz címet kapta, és az autentikus folklór felhasználásáa mellett helyet kapott benne a kortársszínházi játékstílus is. Mihályi Gábor, a Magyar Állami Népi Együttes vezetője az előadást beharangozó keddi sajtótájékoztatón azt mondta, táncosai korábban már adtak elő hosszabb-rövidebb prózai szövegeket is, és ez már önmagában túlmutat a hagyományon, „de a parasztember is többször megszólal tánc közben, például csujogat vagy kikéri a mennyasszonyt”.

Mihályi Gábor, a Magyar Állami Népi Együttes vezetője, a darab rendező-koreográfusa a Magyar Állami Népi Együttes Idesereglik, ami tovatűnt - Óda az énekes madárhoz című új előadásának sajtótájékoztatóján a Hagyományok Házában Forrás: MTI/Mónus Márton

Az előadásban az eredeti veretes székely beszéd inspirálta Tamási Áron-gondolatok mellett megjelenik a mai világ, és vendégszövegek is helyet kaptak a darabban, amelynek szövegét Kutszegi Csaba írt. „Miközben mindent próbálunk megőrizni Tamási Áron szellemiségéből, az előadást maivá kívánjuk tenni” – mondta Mihályi Gábor.

Egy mai előadás megszületéshez Mihályi Gábor. szerint szükség van jó gondolatra, mai dramaturgiára, szükséges az a szellemiség, amely ezt a dramaturgiát teljessé teszi, szükség van a tehetséges táncosokra és minden olyan eszközre, amit a mai színház alkalmaz látványban és díszletben.
„Elsősorban előadóművészek vagyunk, de kicsit hittérítők is, mert hiszünk abban, hogy ha ezek a hagyományok az életünk részévé válnak, akkor többek leszünk általuk” – mondta Mihályi Gábor.

Pál István Szalonna, a Magyar Állami Népi Együttes művészeti vezetője, az előadás zeneszerzője beszél a sajtótájékoztatón Forrás: MTI/Mónus Márton

Pál István Szalonna zeneszerző a sajtótájékoztatón azt mondta, „ebben az előadásban a székely lélek és a székely muzsika kerül a színpadra”. Elmondta, hogy az autentikus tánczene mellett a kortárs zene is megszólal az előadásban, a madarak énekhangját pedig a kórus szolgáltatja majd. „A zene alapja a hagyományban kapaszkodó népzene és onnan lépünk ki az álomvilágba, a varjak táncától kezdve más jelenetekig, hangszerelést tekintve rendkívül izgalmas előadásról van szó, az együttes tagjai által felvállalt prózai részekből pedig kiderül, hogy a táncosok kiváló színészek is egyben” – mondta Pál István Szalonna.

Jelenet az Idesereglik, ami tovatűnt - Óda az énekes madárhoz című új előadásból Forrás: MTI/Mónus Márton

A darab írója, Kutszegi Csaba pedig azt mondta, Tamási Áron darabjából kortárs mai előadás született. Kutszegi Csaba Tamási három felvonásos színdarabjából egy olyan szövegvázat hozott létre, ami megadja a cselekmény ívét és a szereplők karakterét, a darab jó része azonban táncból és zenéből áll, de vendégszövegek is szerepelnek benne. József Attila Idesereglik, ami tovatűnt című ódája a történet csúcspontján hangzik el, de Shakespeare- és Weöres Sándor-szövegek is megszólalnak. Kutszegi Csaba azt mondta, a céljuk az volt, hogy megmutassák, hogy „a folklórba minden belefér”.

Árvai György díszlettervező arról beszélt, hogy az előadás látványvilágát vetített képek is színesítik. Olyan képzőművészeti mozgóképanimáció készül, amely szinte végigkíséri a dramaturgiai állomásokat, többek között segítő, értelmező szándékkal. A képanyag alkotója Korai Zsolt. Az Idesereglik, ami tovatűnt - Óda az énekes madárhoz című új előadás ma játszódó történetében kihűlt kapcsolatban kínlódik két negyven felé közeledő pár. A nők, Eszter és Regina már szeretnének megállapodni; a férfiak, Lukács és Máté életkezdési dilemmában őrlődnek: halogatják a családalapítást, mert előbb stabil egzisztenciát akarnak teremteni. A párkapcsolati válságban a nők elvarjúsodnak, a férfiak a pohár felé nyúlnak és élvezetek hajszolásáról ábrándoznak. Mindkét párnak két tizenéves fiataltól kell megtanulnia, hogy az embert boldoggá csakis az őszinte, tiszta szerelem teszi és csak az adhat az életkezdéshez elegendő bátorságot.