Két szakértő szerint nem Klimt alkotása a Budapesten talált dombormű

Budapest, 2019. január 15. Selmeczi György belsőépítész, látványtervező mutatja az eddig ismeretlen, Budapesten nemrég előkerült Klimt-domborművet a Magyar Belsőépítész Egyesület közgyűlésén a Tigris utcában 2019. január 15-én. Gustav Klimt munkája, az Ehrbar osztrák zongorakészítő magyarországi képviseletének dísztáblája magántulajdonban van. MTI/Máthé Zoltán

Két neves szakértő szerint nem Gustav Klimt munkája az a Budapesten talált dombormű, amelyet kedden mutattak be a Magyar Belsőépítész Egyesület közgyűlésén.

Két szakértő is azt állítja, hogy a Budapesten 2016-ban talált, és kedden bemutatott dombormű nem Gustav Klimt alkotása, ahogy azt Selmeczi György, a mű megtalálója gondolta. A reliefet Selmeczi

egy olyan lakásban találta,

ami korábban zongoraszalonként működött. Feltételezése szerint a dombormű a 19. századi osztrák Ehrbar zongoragyár magyarországi képviseletének megrendelésére készült az 1896-os millenniumi ünnepségekre, és kutatásai révén jutott arra a megállapításra, hogy a plasztikát Klimt tervezte.

A The Art Newspaper online művészeti folyóiratra hivatkozva az MTI azt írja, hogy Alfred Weidinger művészettörténész, Klimt-szakértő, a Lipcsei Szépművészeti Múzeum igazgatója

cáfolta, hogy a domborműnek köze lehetne Klimthez.

Selmeczi György belsőépítész, látványtervező mutatja az eddig ismeretlen, Budapesten nemrég előkerült, korábban Klimtnek tulajdonított domborművet Forrás: MTI/Máthé Zoltán

A lap szerint Weidinger azt mondta, hogy gyakran tulajdonítanak műveket Klimtnek, és ahogy fogalmazott, vagy 150 ilyen történetet ismer. Szerinte a dolog nem is érdemel több vizsgálódást. Ehhez jött még a bécsi Klimt Alapítvány igazgatója, Peter Weinhäupl, aki azt mondta a lapnak, hogy egyetért Weidingerrel, és a domborműnek szerinte sincs köze Klimthez. Szerinte a relief minősége

nem mutat meggyőző hasonlóságot a művész rajzaival.

Weinhäupl azt is elmondta, hogy Klimt fivére, Georg sok domborművet készített, de azok zömén a neve is szerepel, az Ehrbar-reliefről készült fotók viszont egy Klimthez nem kapcsolható műhely nevét mutatják. Az alapítvány igazgatója azt is mondta, hogy a bizonyossághoz személyesen is látnia kellene a domborművet, de úgy érzi, ez sem változtatna azon a véleményén, hogy nem Klimt munkájáról van szó.

Selmeczi György egyébként a keddi bemutatón elmondta, hogy kutatásai alapján az arannyal, szabad kézzel festett gipsz dombormű keletkezési éve 1890 és 1892 közé tehető, és az alkotás tervezője, a domborművön látható Apolló-relief alkotója és megrajzolója Gustav Klimt (1862-1918) volt. A plasztikát pedig Gustav Klimt fiatalabb testvére, Georg, esetleg másik öccse, az 1892-ben meghalt Ernst készíthette el,

feltehetően Gustav közreműködésével.

Selmeczi szerint a sík, dísztelen felületek és a tipográfia jellegzetességei tanúskodnak arról, hogy korai szecessziós műről van szó, és a kompozíciós hasonlóságokon túl sikerült rátalálni néhány díszítő motívumra is Gustav Klimt munkásságában, amiket jellemzően ő használt, és a reliefen is szerepelnek. Ilyenek többek között a hullámvonal, a babérfüzér és a domborművön látható líra.