Kórházban indult Harkányi Endre 85. születésnapja

Vágólapra másolva!

Színpadra már biztosan nem áll, inkább utazik és koncertekre jár. Kedden volt Harkányi Endre 85. születésnapja, bár az egykori színész már reggel a kórházban kezdett.

Origo

Vágólapra másolva!

kórház Harkányi Endre Vígszínház

Március 26-án, kedden volt Harkányi Endre 85. születésnapja, ami a kórházban indult. Az egykori színész 2015-ben jött el a Vígszínháztól, azóta nem játszik, és már nem is fog. A Borsnak a születésnap kórházi indulásáról azt mondta, „éppen kórházból jövök, semmi komoly, csak egy kis rutin. [...] Nagyon köszönöm a lapnak és az olvasóknak. Rengeteg kedves üdvözletet kaptam kollégáktól, barátoktól.

Nem is hittem, hogy ennyi szeretetre méltó ismerősöm van.

Nekem a kollégáim olyanok, mintha a testvéreim lennének. Egyedül élő ember vagyok, a családomat elveszítettem, így ők a legfontosabbak az életemben, az ő szeretetük és érdeklődésük tart életben. Banálisan hangozhat, de így van.”

Harkányi Endre beszél ÁVH-s színházigazgatójáról és magántragédiáról is
A Kossuth-díjas művész hatvan éve végzett a Színház- és Filmművészeti Egyetemen, ahol nemrég vette át gyémántdiplomáját. De már hetven éve közönség elé került. Ő volt a kisfiú, aki azt kiáltotta Radványi Géza akkor elkészült Valahol Európában című filmjében: „Könyörgöm, akasszuk fel!"

Harkányi Endre szerződés- és gázsiproblémák miatt mondott fel a Vígszínházban, amelynek kisebb megszakításokkal 30 évig volt a tagja. Tavaly pedig bejelentette végleges visszavonulását, hiába keresték több szereppel is. Erről a lapnak azt mondta, „én már kivettem az obsitot, így szokták mondani. Hatvan év után megkaptam a gyémántoklevelet a Színház- és Filmművészeti Egyetemről. Ezzel, úgy érzem, befejeztem.

Sem a korom, sem a fizikai állapotom miatt nem vagyok már alkalmas arra, hogy ezt a pályát folytassam.

A meglévő erőmet és egészségemet más dolgokra, leginkább a privát életem jobbá tételére használom. [...] Ha lehetőségem van, utazgatok. Rengeteg barátom él külföldön, ritkán találkoztam velük, amíg játszottam. Van egy kis vityillóm Zamárdiban, oda rendszeresen leutazom a barátaimhoz. Szívesen járok koncertekre. A belvárosi létet továbbra is szeretem, kedvesek, barátságosak az emberek, minden itt van körülöttem. Remélem, még megadatik pár év, amíg mindezt élvezhetem.”