Kurtág György első operájának ősbemutatóját tartják a milánói Scalában

2018.11.15. 10:58

A világ egyik leghíresebb operaházában, a milánói Scalában tartják csütörtök este Kurtág György leghosszabb alkotásának ősbemutatóját.

Csütörtök este tartják Kurtág György első operájának, a Fin de Partie-nak az ősbemutatóját a milánói Scalában. Kurtág operájában Samuel Beckett azonos című drámáját, A játszma végé-t zenésítette meg. Az operát a színdarab francia nyelvű szövegére komponálta. A kétórás zenemű a „miniatúrák mesterének” tartott Kurtág György leghosszabb alkotása.

A teljes Beckett-darab színpadra vitele több mint háromórás operát eredményezett volna. Egyébként Kurtág hű maradt az eredetihez, ugyanakkor rövidített is, mivel csak az eredeti mű kulcsepizódjait, a teljes darab mintegy 56 százalékát használta fel az egyfelvonásos operaváltozathoz. A milánói operaház a Holland Nemzeti Operával koprodukcióban hozta létre az előadást. Az operát Pierre Audi állítja színpadra, a francia-libanoni rendező ezzel a művel debütál a Scalában. A milánói operaház zenekarát a német Markus Stenz, a holland rádió filharmonikus zenekarának vezető karmestere vezényli.

Kurtág GyörgyForrás: AFP/Attila Kisbenedek

A világpremier díszlet- és jelmeztervezője az osztrák Christof Hetzer. A négy énekes szerepben Frode Olsen (Hamm), Leigh Melrose (Clov), Hilary Summers (Nell) és Leonardo Cortellazzi (Nagg) lépnek színpadra. A 92 éves Kurtág György korábban elmondta, hogy 1957-ben, néhány hónappal a premier után látta Beckett darabját Párizsban, és a színmű

életre szóló hatással volt rá. A magyarul Végjáték címen is ismert darab az abszurd színház egyik kulcsműve, amelyben Beckett a halál órájában széthulló emberi személyiség pusztulását ábrázolta egy sakkjátszma utolsó lépéseiként.
Kurtág György az operán Alexander Pereira felkérésére kezdett dolgozni 2010 körül, amikor Pereira még a Salzburgi Ünnepi Játékok intendánsa volt, és később a milanói Scala intendánsa lett. A hosszú ideig Franciaországban élő zeneszerző a művet Budapestre hazaköltözve fejezte be.

A La Scala honlapján Kurtágot a 20. századi zene egyik meghatározó alkotójaként méltatta, akinek „Beckett 1957-es klasszikusához illeszkedő szikár, koncentrált, szenvedélyes kompozíciója a zene világán túlnyúlva a színház és az irodalom területére is átlép”.

Olasz sajtóértesülések szerint a zenekritikusok a világ minden részéből Milánóba érkeztek, hogy lássák, „milyen Beckett Kurtág szerint”.

 

további tartalmak a rovatból