40 évig keresték Latinovits halálának legfontosabb dokumentumát

Évtizedeken át nem jutott hozzá Latinovits Zoltán családja a színészt elütő vonat vezetőjének tanúvallomásához. Miután végre megkapta, Frenreisz Károly sokáig a zsebében hordta az iratot.

42 éve, 1976. június 4-én halt meg Latinovits Zoltán. A Nagykanizsáról Budapestre tartó vonat gázolta el Balatonszemesen, ahol azóta is minden évben megemlékeznek a tragédiáról. Latinovits 45 éves volt, és a mai napig sokan megkérdőjelezik, hogy a színész valóban öngyilkos lett-e.

A kételyt többek között az is életben tartotta,

hogy a hatóságok 40 évig nem adták ki a mozdonyvezető tanúvallomását.

Frenreisz Károly 40 évvel a tragédia után kapta meg a dokumentumot Forrás: MTI/Czimbal Gyula

Frenreisz Károly, Laitnovits féltestvére csupán két évvel ezelőtt kapta kézhez a dokumentumot, amelyet azóta is féltve őriz. Joshi Barat műsorában azt mondta, voltak „külső erők, amelyek iszonyatos gusztustalan módon terjesztették, hogy neki (Latinovits Zoltánnak - a szerk.) nem volt semmi baja, és baleset történt”. Frenreisz Károly azt is elmondta, hogy „érdekes módon a mozdonyvezető tanúvallomása

eltűnt. Nem találták meg,

és én kettő évvel ezelőtt kaptam meg az eredeti tanúvallomást, amit a zsebemben hordok.” A zenészt a Bors is megkereste, nekik elmondta „azért féltettem és féltem ennyire, mert

bizonyos embereknek az volt az érdekük, hogy ne kerüljön elő.

Évtizedeket kellett várni, hogy megkapjam, csupán két évvel ezelőtt jutottam hozzá. Valakiknek biztosan volt valamilyen okuk rá, hogy ne kerüljön elő.”

Latinovits Zoltán 45 évesen halt meg Forrás: Fortepan / Hunyady József

A lap négy évvel ezelőtt megszólaltatta a mozdonyvezetőt, Elsik Lászlót, aki akkor az öngyilkosságra vonatkozó kérdésre azt mondta, „egyértelmű. Tíz méteren belül ugrott. Soha nem értem, miért próbálják tagadni. Ettől mint színész, nem lett kevesebb, és a darabjai, filmjei örökérvényű alkotások maradnak.” Az akkori interjúban ez is szerepelt: „a Nagykanizsáról Budapestre tartó vonalon haladtunk. Ketten voltunk a mozdonyfülkében az egyik kolléganőmmel. Este fél nyolc után értünk Balatonszemesre.

A pálya mellett a bal oldalon egy férfi sétált,

majd megállt a kitaposott zugátjárónál. Azt hittem, arra vár, hogy a vonat elhaladjon.

Szokatlanul viselkedett?

Nem, csak ácsorgott, és semmi jel nem mutatott arra, hogy öngyilkosságra készül. Közeledtünk az állomáshoz, lelassítottam 50 kilométeres sebességre. Hirtelen a kollégám felsikoltott, hogy »jaj, beugrik«. Egy koppanást hallottam. Fékeztem, leugrottam a vonatról és hátraszaladtam.”

Ha ön vagy valaki a környezetében krízishelyzetben van, hívja mobilról is a 116-123 ingyenes lelkielsősegély-számot!