Az a munkám, hogy segítsek mindent elfelejteni

Norman Cook egészen jól elbandázgatott különböző zenekarokkal a nyolcvanas években. Volt abban az időszakban indie rock, meg a capella, aztán jött az elektornikus zene: a Beats International elég sikeres is lett. Slágerlisták csúcsára másztak a számaik, a kilencvenes évek 7. legtöbb példányban eladott brit kislemezét adták a világnak. Majd pedig jött a szóló DJ-zés Fatboy Slim néven, ami gyakorlatilag egy ordító világsiker lett. A jubileumi 25. VOLT Fesztivál -1. napján dübörögtette meg a szíveket. De előtte még válaszolt a kérdéseinkre. 

Mit is jelent tulajdonképpen Fatboy Slimnek lenni?

Szabadság és kikapcsolódás. Fantasztikus! Összeválogatod a számokat, pofozgatod őket, elbúcsúzol a gyerekeidtől, felülsz a repülőre, alig alszol, de aztán egyszer csak minden eltűnik, megszűnik, kiállsz egy nagy rakás ember elé és jól érzitek magatokat együtt. Ez két órányi távollétet jelent a valódi élettől - minden egyes alkalommal.

Nem nehéz ezt az életet egyben tartani?

De hát nem kell, hiszen ez a teljes szabadság! Az egyetlen dolog, amire oda kell figyelnem, hogy jól érezzük magunkat együtt sokezer emberrel. Ez azért egy elég menő dolog. Közben meg ugye van mögöttem egy teljes csapat, akik mindenre odafigyelnek. Tudom, hogyha bármi gáz van, akkor ők ott vannak és segítenek, számíthatok rájuk. Csak annyi dolgom van, hogyha változtatok valamit a szettemen, akkor arról küldök nekik egy üzenetet, ehhez azért kell tartanom magam, de amúgy azt csinálok, amit csak akarok. Színpadon lenni a teljes szabadságot jelenti. Oké, az, hogy eljuss oda, az utazás meg a már említett előkészületek valóban lehet fárasztó is, de az a két óra az elképesztő.

Két órányi távollét a való világtól - ezt jelentik Fatboy Slim szettjei Fotó: Rockstar Photographers

30 éven át hogyan bírja ezt az ember?

Úgy, hogy DJ vagyok. Ez természetesen jön. Az igaz, hogy egy időben úgy működtem mint egy művész, azaz írtam saját dalokat, hangszereltem, ilyesmi. De mielőtt dalokat írtam volna és azóta is én egy DJ vagyok. Csak mondjuk tényleg volt egy-két nagyobb slágerem. Sok DJ-nek ez nem adatik meg, vagy egyáltalán nem is cél ez számára. Ilyen például Carl Cox is. Ez azt jelenti, hogy őt egy nagyszerű DJ-ként ismeri a világ. Nem azért szeretik, mert király lemezei vannak, hanem azért, mert egy baromi jó DJ. Arra kíváncsiak az emberek, ahogy felépít egy szettet, nincs szükségük arra, hogy megvegyék a lemezeit. Esetemben annyival más a helyzet, hogy csomóan vannak, akik azért jönnek, mert ismerik a Righ here right now-t.

Mondjuk az is igaz, hogy a bulin lévők nagy többsége még meg sem született akkor, nem is nagyon izgatja őket a Right here right now. Számukra Fatboy Slim az egy egyszerű DJ. Azért jönnek, mert úgy hallották, hogy jó bulijaim vannak, tökre nem a Praise you miatt.

Jót röhögtem, amikor néhány éve odajött hozzám egy srác és mondta, hogy a szülei mutatták meg neki a lemezeimet, nagy kedvencük voltam és innen ismer. Azóta viszont nagyon keményen dolgozom azért, hogy tartsam a lépést a fiatalabb DJ-kkel és azért, hogy jó bulikat csináljak. Ha van egy bandád, akkor 6 hónapra elvonultok azért, hogy írjatok egy lemezt, amivel aztán 2-3 évig turnézhattok, kiégtek, 6 hónapra eltűntök és utána kezdődik az egész elölről. Nekem azért más ez, hiszen hétvégente elugrom valahová DJ-zni, de ennyi.

Biztos, hogy ezt így nem lehet megunni?

Dehogy! És tudod, hogy miért? Mert baromira imádom! Nagyon szeretem a zenét. Teljesen mindegy, hogy a sajátjaimat játszom, vagy másokét, egyszerűen imádom a zenét.

"Mondjuk tényleg volt egy-két nagyobb slágerem" Fotó: Rockstar Photographers

Nem jut eszébe néha az, hogy megint hangszert ragadna?

Néha szoktam otthon zongorázni, meg gitározni, de csak magamnak, semmi extra. Játszottam mindenféle csapatokban, amikor fiatalabb voltam, kiéltem az ilyen vágyaimat. Nem is nagyon hiányzik már. Azt mondanám, hogy egy egészen vállalható basszusgitáros vagyok. Mondjuk sokkal jobb DJ vagyok - az igaz. De rendben volt a zenekarosdi is. A Freak Power nevű bandánkkal játszottunk két-háromszáz ember előtt, minden pénzünket szállodai szobára, felszerelésre, próbákra, meg utazásra vertük el. Tök jó, hogy most már csak egymagam vagyok, ezreknek játszom, fizetik a szállodámat. Ehhez viszont el kellett ám jutni a felismeréshez, hogy az embereket nagyon nem érdekli, hogy én milyen zenész vagyok. Azt mondanám, hogy egy hobbizenész vagyok. Alapvetően DJ vagyok teljes munkaidőben. És ez egy nagyon jó helyzet. Gondolj csak bele, hogy a Rolling Stonest megkövezik, ha nem játsszák le a Satisfaction-t egy-egy koncerten. Ha én nem adom le a Right here right now-t, akkor senki nem panaszkodik, hogy miért nem szólt. 95 százalékban nem a saját számaimat játszom, így aztán meg sem tudom unni a Right here right now-t.

Na jó, de vajon miért lehet még mindig érdekes a Fatboy Slim brand?

Mert olyan két órát jelent, amikor tényleg elveszítheted a fejed és egy baromi jót bulizhatsz. Elfelejtheted az életedet, a fájdalmadat, stresszedet, akármidet és leszarhatod az egész világot. De hát ez egy ilyen ősi ördögi vágy.

Amióta az emberek lemásztak a fáról, szeretik szétcsapni magukat. Egy rockbanda az nagy dolgokat akar mondani, okosakat, meg megváltani a világot. A DJ-k nem. Ott szó sincs üzenetekről, meg ilyenekről. A lényeg csak annyi, hogy totálisan elfelejts mindent. Az a munkám, hogy segítsek mindent elfelejteni.

"95 százalékban nem a saját számaimat játszom, így aztán meg sem tudom unni a Right here right now-t" Fotó: Kálló Péter

Nincs semmi nosztalgia a Fatboy Slim névben?

Neeem. Egyébként vicces, hogy ezt kérdezed, mert pont mostanában volt, hogy többször is megkérdezték, hogy egyáltalán csinálok-e én még valamit. Csak néztem rájuk, hogy hé ember, ne már. Brazíliában, Ausztráliában, Amerikiában meg mit tudom én hol léptem még fel. Rengeteget melóztam. De hát nem kell állandóan a tévében lenni, meg a rádióban szólni. Én mindig itt vagyok és úgyszólván nyújtom a magam szolgáltatását. Nem kell ehhez lemez, meg ilyenek.

Menő még a Fatboy Slim?

Szerintem az, méghozzá azért mert még mindig képes lázba hozni az embereket.

Na, de miért?

Figyelj, fogalmam sincs. Valami nagyon működik. Meg azért 30 éve megy már, csomó mindent csináltam ennyi idő alatt. Oké, azért azt bevallom, hogy most már valamennyire tudom, hogy mi működik és mi nem. Vagy legalábbis azt, hogy hogyan lehet kirántani az embereket a mindennapjaikból.

Keményen dolgozom azon, hogy neked ne kelljen dolgoznod. Hogy csak lazulhass. 53 évesen is tolom még. Azért ez nem rossz, nem?

Nem hiányzik az, hogy legyenek újra saját számai?

Én ebben most nagyon jól érzem magam.Tetszik, hogy megoszthatom az emberekkel azokat a számokat, amelyeket felfedezek. Tényleg gyermeki izgalommal válogatom össze a számokat és aztán mint egy kisgyerek úgy mutogatom azt, hogy mit fedeztem fel. Mindig is DJ voltam, aki néha csinált azért egy-két egész jó lemezt.

"Valami nagyon működik. Meg azért 30 éve megy már, csomó mindent csináltam ennyi idő alatt" Fotó: Rockstar Photographers

Amikor majd 80 éves nagypapaként kint üldögél a kertben, valami jó bort kortyolgat és visszagondol majd a régi évekre, akkor mit szeretne majd látni maga előtt?

Az a baj, hogy a legjobb harminc évben akkora bulik voltak, hogy szinte az egész kiesett és semmire nem emlékszem. De a viccet félretéve mindig elviszem magammal a legjobb pillanatokat. Mint egy fényképalbum a lélekben, nagyjából úgy kell elképzelni. Ott állni ezrek előtt, látni azt, hogy jól érzik magukat. Ezekre az érzésekre fogok majd gondolni, ezeket fogom elővenni. Meg hát mennyi minden volt, te jó ég! Rengeteg ilyen pillanat! Amikor találkozhattam Elton Johnnal, vagy játszhattam az Olimpia záróünnepségén, vagy feléphettem a Glastonbury-n. Megőrülök, annyira jó volt!

Mondhatom, hogy büszke, ugye?

Ja, simán. Az vagyok. Nem mindenre vagyok büszke, amit tettem. Hiszen csomó hülyeséget is csináltam, de közben meg iszonyú szerencsés vagyok azért, hogy 32 évet eltölthettem ebben a bizniszben. A legtöbben örülnek annak, ha két évig részesei lehetnek. Erre azért büszke vagyok. Meg arra, hogy elektornikus zenét játszhattam a legnagyobb színpadokon, nem kisebb partisátrakban. Büszke vagyok arra, hogy ennek a részese lehettem. Ez egy áldott állapot. Figyelj, én ingyen is DJ-znék, annyira imádom. De hát, hogy ráadásul ezt pénzért tehetem. Elképesztő.