Vágólapra másolva!
Kilencvenedik születésnapját ünnepli ma Máthé Erzsi, a nemzet színésze, akiről Gobbi Hilda annak idején azt mondta: "Ő mindent el tud játszani!" Állítását egy ország igazolja: Máthé Erzsit méltóságteljes, királynői alakok megformálójaként és a kabarék világában is lubickoló, fergeteges humorú komikaként is a szívébe zárta a közönség, nem beszélve a két véglet között bizonyított sokszínűségéről. 
Vágólapra másolva!
Máthé Erzsi Fotó: MTI/Zih Zsolt

Máthé Erzsi Mertz Erzsébet néven született Budafokon, 1927. május 16-án. Rendhagyó módon indult a pályája: a kereskedelmi iskola után ugyanis

egy faárudában helyezkedett el, és nem színésznőnek, hanem titkárnőnek készült.

A vállalat 1945-ös május 1-jei műsora hozott számára váratlan fordulatot: ott ugyanis Napóleon fiának bőrébe bújva előadta a Sasfiók egyik monológját, a főnökasszonya pedig rábeszélte, hogy próbálkozzon meg a színészettel. A Színművészeti Főiskolára viszont nem vették fel, így az Országos Színészegyesület Színiiskolájának hallgatója lett. Ott egy Ady-verssel azonnal meggyőzte a felvételiztetőit. Többek közt olyan mesterei voltak az iskolában, mint Rátkai Márton, Ascher Oszkár, Lázár Mária, Várkonyi Zoltán vagy Gobbi Hilda. Vizsgaelőadásukat, Gorkijtól az Éjjeli menedékhely-et is Gobbi Hilda rendezte.

1948-ban, a diploma megszerzése után Máthé Erzsi rövid időre a Vígszínházhoz szerződött, a következő évadban, a színházak államosítása után pedig Pécsre ment, ahová későbbi férje, Szendrő József hívta játszani a társulatához. 1952-től már a Major Tamás vezette

Nemzeti Színháznak volt tagja,

ahol ekkor Gellért Endre volt a főrendező.

Emlékezetes alakítása volt a Nemzetiben – természetesen a teljesség igénye nélkül – Az ember tragédiája Évája, a Bánk bán Gertrudisa, a Lear király Gonerilje, a Liliomfi Camillája vagy a Téli rege Paulinája. A Nemzeti akkori, legendás társulata a Farkas-Ratkó (Farkas-Raskó)-díjat is megszavazta neki.

1983-ban alapító tagként

a budapesti Katona József Színházhoz szerződött,

amelynek 34 éve, a mai napig tagja. Számtalan nagyszerű szerepformálása közül is kiemelkednek alakításai Molière Tudós nők, Shakespeare Coriolanus, Kleist Az eltört korsó, Pirandello Ma este improvizálunk, Koltés Roberto Zucco, Shakespeare Szeget szeggel, García Lorca Bernarda Alba háza, Parti Nagy Lajos Mauzóleum, Spiró György Az imposztor és Koccanás, Vinnai András Motel és Goldoni Mirandolina, illetve A karnevál utolsó éjszakája című darabjaiban.

Máthé Erzsi Ascher Tamás rendezésében, a Ma este improvizálunk című darabban Katona József Színház / Ikládi László

Máthé Erzsi zengő, tiszta hangja fogalom a magyar színházi életben. Rendkívül sokoldalú művész, akire királynői tartása és mély orgánuma miatt kezdettől fogva sok klasszikus hősnő és kemény, olykor kegyetlen nőalak szerepét bízták. Azonban emellett kiváló humorérzéke, karikírozó képessége is kitűnően érvényesült a vígjátékokban, ahol úgyszintén sziporkázott. Így pályáján megfér egymás mellett Klütaimnésztra Aiszkhülosz Oreszteiaá-jából, Margit királyné Shakespeare III. Richárd-jából, Xiména Corneille: Cid-jéből vagy Rhédey Eszter Móricz Úri muri-jából Kukuskinával Osztrovszkij: Jövedelmező állás-ából vagy azzal a televíziós kívánságműsorokban még ma is népszerű kabaréjelenettel, amelyben egy írástudatlan, idős parasztasszonyt alakított.

Továbbá arról sem feledkezhetünk meg, hogy a televízióban Tábori Nórával együtt évekig ők voltak a Szeszélyes évszakok Juliska–Mariska párosa.

Máthé Erzsi több filmben és számos tévéjátékban is szerepelt. A Gázolás, a Bakaruhában, a Külvárosi legenda, a Ház a sziklák alatt, A hamis Izabella, a Nem élhetek muzsikaszó nélkül, A szeleburdi család vagy a Mielőtt befejezi röptét a denevér mindössze néhány kiragadott cím a hosszú sorból. Máthé Erzsi játszotta Marjáknét, a házvezetőnőt is a Fekete város című Mikszáth-regény nagy sikerű, Zsurzs Éva rendezte televíziós változatában, és szerepelt Alföldi Róbert A Nagy Könyv számára forgatott Micimackó-jában is. Senki nem is hinné, hogy hosszú és gazdag pályáján saját állítása szerint mindvégig lámpalázzal és megfelelési kényszerrel küzdött.

A Bernarda Alba házában kapott feladatát az egyik legkedvesebb szerepeként tartja számon Máthé Erzsi Forrás: Katona József Színház

A művésznőt színházában, a Katona József Színházban, ahol legutóbb 2012-ben lépett színpadra, mindig szeretetteljes légkör vette körül.

90. születésnapjára ezt a videót állította össze a színház Máthé Erzsi emlékezetes pillanataiból:

Hivatásáról egy alkalommal úgy nyilatkozott, hogy

mindig csak és kizárólag a színészetnek élt:

együtt akart élni a szerepekkel, a külvilág nem létezett számára. Magánéleti kudarcait, tragédiát is csak a pálya tudta feledtetni.

Nem is létezik ezen a pályán olyan siker és elismerés, amelyet ő ne vívott volna ki:

kétszeres Jászai Mari-díjas, érdemes és kiváló művész, Kossuth-díjas, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja, 2000 óta pedig a nemzet színésze is. 2004-ben a legjobb női mellékszereplőnek járó Vastaps Díjjal tüntették ki, a 38. Magyar Filmszemlén pedig életműdíjat kapott. 1997-ben átvehette a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét, és a Kállai Ferenc-életműdíjat is elnyerte. 2012 óta Budapest díszpolgára.

Máthé Erzsi portréfotója Forrás: Trokán Nóra

2003-ban Máthé Erzsi maga is díjat alapított,

amelyet a Katona évadzáró társulati ülésén adnak át egy kiemelkedő teljesítményt nyújtó társulati tagnak. 2006-ban pedig alapítványt hozott létre, amelynek célja, hogy segítse a Pécsi Nemzeti Színház, a Kaposvári Csiky Gergely Színház, valamint a határon túli magyar nyelvű színházak tagjait, továbbá a Színház- és Filmművészeti Egyetem végzős hallgatóit.

Azért pedig, hogy saját magánéleti tragédiája, kisgyermekének elvesztése másokkal ne ismétlődhessen meg, 2002-ben alapítványt hozott létre a kora- és újszülöttek intézményen belüli és otthoni ellátásának támogatása érdekében is.