1956-ról megemlékező programok egész hétvégén szerte az országban

1956-os menekülők

Az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulójáról változatos módon emlékeznek meg az ország különböző pontjain. Az állami és önkormányzati ünnepségek, beszédek és koszorúzások mellett többek között a vasfüggöny két oldalát végigjáró kerékpártúrával, 1956 méteres futással, fáklyás felvonulással, történelmi előadásokkal, korabeli dokumentumokból összeállított kiállításokkal róják le tiszteletüket a forradalmárok előtt az ünnepi rendezvények résztvevői. Összeállításunkban a teljesség igénye nélkül mutatunk be olyan programokat, ahol a színház, a film, a zene, az irodalom vagy a képzőművészet eszközeivel idézik meg '56 emlékét az évforduló hétvégéjén.

Színház és film

Filmekkel és előadásokkal emlékezik az 1956-os forradalomra a Vígszínház társulata. Kapás Dezső Papírkosár című novelláskötetében humorral kevert lírával mesél gyerekkori emlékeiről.

A novellákból Eszenyi Enikő forgatott kisfilmeket

a Vígszínház átalakított asztalosműhelyében, a Várkonyi Zoltán ideiglenes filmstúdióban. Ezeket először a Pesti Színház Kapás Dezső: Papírkosár címmel meghirdetett előadásában vetítik október 23-án vasárnap, később pedig online is megtekinthetők lesznek. A filmekben a Vígszínház művészei láthatók, az operatőr Táborosi András volt. Eszenyi Enikő kiemelte, hogy ne akciófilmet várjanak a nézők, hiszen monológokról van szó: a nyolcéves ifjabb Szerencsés István úttörő szemszögéből látjuk az ötvenes éveket és Rákosi Mátyást. A vasárnapi estre Kapás Dezső két tanítványát, Hegedűs D. Gézát és Gálffi Lászlót kérte fel a rendező, mellettük Börcsök Enikő is látható az előadásban.

Kézdi-Kovács Zsolt 2002-es dokumentumfilmje, amelyet a Vígmozi programjaként vetítenek vasárnap, az 1956-os forradalom első napjának személyes emlékeit dolgozza fel. A filmben 130 egykori egyetemi hallgató, köztük neves művészek beszélnek arról, hogyan élték meg fiatalon az '56-os forradalom és szabadságharc eseményeit. A filmben olyan jeles művészek tűnnek fel, mint

Törőcsik Mari, Harkányi Endre, Bodrogi Gyula, Garas Dezső vagy Angyal Mária.

A Házi Színpadon A szökés látható Orosz Ákos előadásában: egy olyan ember története az ötvenes évekből, akit 21 évesen egyik napról a másikra, politikai okok miatt elfogtak, elítéltek és bebörtönöztek, de ő

a jeges, áradó Dunán átúszva hazaszökött várandós szerelméhez.

Gérecz Attilát, a fiatal szökevényt elkapták, és ismét bebörtönözték, 1956. október 30-án szabadult. Szinte azonnal beállt az utcai szabadságharcosok közé. Néhány nap múlva egy T34-es szovjet harckocsiból leadott gépfegyversorozat ölte meg a Klauzál téren – a költő a forradalom hősi halottja lett.

A Jókai Színház épülete Békéscsaba belvárosában Forrás: MTI/Nándorfi Máté

Forradalom és színház 1956-2016 címmel színházi előadással emlékezik meg a Békéscsabai Jókai Színház társulata az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójáról. A szombaton délután látható darab tartalmát Elek Tibor, a Bárka folyóirat főszerkesztője válogatta össze, míg az előadást Tege Antal, a színház művésze rendezi. Az előadáson elhangzó minden szöveg Békéscsabához és a Jókai Színházhoz kapcsolódik. Korabeli tudósítások, az akkori lapokban közölt versek, nyomozati jelentések hangzanak el majdnem húsz művész tolmácsolásában. A Bárka főszerkesztője az előadással azt szeretné bemutatni, hogy

az 1956-os békéscsabai forradalmi eseményekben az akkori Jókai Színháznak és a munkatársaknak meghatározó szerepe volt.

A tüntetéseket ott szervezték a színészek és a színház klubjában működött a katonai tanács is.

A Bárka folyóirat ünnepi számmal is megemlékezett a 60. évfordulóról: Forradalom - Megtorlás - Konszolidáció címmel közöltek összeállítást, amelynek középpontjában a Békés megyei események állnak, az ünnepi számban publikálták továbbá az '56-os szépirodalmi pályázat díjazott műveit, illetve több tanulmány és kritika is foglalkozik a forradalommal és az azt követő eseményekkel.

Sopronban pedig október 23-án este A magány változatai - '56 után című dokumentumjáték formájában zajlik a megemlékezés - a Márai Sándor és Hamvas Béla írásaira épülő előadás rendezője és szerkesztője Katona Imre.

A Maléter házaspár és a Maléter Pálnét alakító Szamosi Zsófia Forrás: Katona József Színház

Ősbemutatóval és kivételes szereposztású, egyszeri dokuszínházzal

várja nézőit a PanoDráma és a Katona József Színház, többek között Mácsai Pállal, Máté Gáborral, Molnár Piroskával és Szamosi Zsófiával. A Maléter Pálnéval készült 15 órányi mélyinterjú alapján született Pali ősbemutatója október 23-án lesz a Sufniban, november 4-én a nagyszínpadon pedig az '56-os menekültekkel készült sokszáz órányi oral history anyagból, valamint friss, eredeti interjúkból láthatnak a nézők egyszeri dokuszínházat a Fortepan fotóival és korabeli hangfelvételekkel gazdagítva.

Maléter Pál 41 éves sem volt, amikor 1958. június 16-án az 56-os forradalmi kormány honvédelmi minisztereként Nagy Imrével és Gimes Miklós újságíróval egy napon kivégezték. Özvegye, a szellemileg és fizikailag is fiatalos Gyenes Judith ma 84 éves. Vele beszélgettek az alkotók, az őt alakító Szamosi Zsófiát is beleértve, több hónapon át, és ebből a több mint 12 órányi anyagból született a Pali című előadás.

"56 - nekem ez máig is a csoda. Ami az életemben a csúcs volt, az emberhez méltó.
Furcsa, hogy ezt így mondom, hiszen akkor én nagyot vesztettem, a legnagyobbat, amit ember veszíthet.

Én akkor mindent elvesztettem! Mégis úgy gondolok vissza rá, hogy gyönyörű volt.

– idézik az alkotók Maléter Pálné, Gyenes Judithot.

Szamosi Zsófia és Gyenes Judith Forrás: Szarka Zoltán

1956. november 4-én megindult Magyarország történetének egyik legnagyobb kivándorlási hulláma. A szolidaritásnak köszönhetően végül 200.000 magyar kivándorló talált otthonra, munkára és boldogságra választott hazájában. A PanoDráma alkotócsapata szó szerinti interjúkkal és dokumentumokkal szeretne emlékezni és emlékeztetni a magyar történelemnek erre a fontos fejezetére. Az Exodus '56 – dokudráma kottából című est szövegét az 56-os Intézet oral history archívumának hatvan mélyinterjújából, korabeli újságcikkekből és egyéb forrásokból, valamint az általuk készített eredeti interjúkból állították össze.

A felolvasást a Fortepan anyagából válogatott fényképek kísérik.

A dokudráma egyszer látható a Katona József Színház nagyszínpadán,
mindkét társulat művészeinek részvételével, de igazgatója révén csatlakozik a produkcióhoz az Örkény Színház is.

1956-os menekülők Forrás: Fortepan

A Katona József Színház Csalog Zsolt: Keserű boldogság című művének előadásával is emlékezik a forradalomra október 23-án. November 4-ig három alkalommal újra műsoron lesz a tavaly nagy sikerrel játszott szcenírozott felolvasás. Csalog interjúalanya, Jancsó Lívia besúgóktól körülvéve titokban legépelte Mindszenty hercegprímás emlékiratait. Letartóztatták, majd internálták, igyekeztek megtörni, határozatlan időre magánzárkába csukták, kitelepítették, de ő minden szabadulása alkalmával rohant vissza az Egyesült Államok nagykövetségére, dolgozni.

A hazai független színházak élvonalába tartozó PanoDráma érzékeny társadalmi
témái mellett elsősorban munkamódszeréről és előadásainak formáiról ismert. A
verbatim, a dokumentumszínház szó szerinti változata azt jelenti, hogy

a darab az adott témában készített eredeti interjúkból és egyéb hiteles szövegekből áll össze egyetlen szó változtatás vagy stilizálás nélkül.

A hiteles szövegek kölcsönzik az előadásoknak a sokszor megrendítő életszagot
és drámai erőt.

Szinetár Dóra, Janza Kata és Szabó P. Szilveszter a Lady Budapest című musical próbáján a Budapesti Operettszínházban. Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd

A Lady Budapest című musicalt pedig, amelyet Tábori György Utazás című, az 56-os forradalom utáni megtorlásról szóló regényéből Kocsák Tibor és Miklós Tibor írt, Somogyi Szilárd rendezésében október 21-én mutatják be a Budapesti Operettszínházban.

Zene

Ákos, Vastag Csaba, Deniz, a Biebers, a PG Csoport, a Beatrice és az East is fellép

a Szabadságkoncerten, amelyet október 23-án rendeznek a Papp László Budapest Sportarénában.

A szervezők által felkért előadók 20-25 perces blokkokat fognak előadni. Az estet az East együttes, a hazai progresszív rock történetének egyik legfontosabb zenekara zárja.
Az East '56 című dala az 1989-es magyarországi rendszerváltozás emblematikus zeneszáma volt, a hozzá készült videoklipben az 1956-os forradalom idejéből származó archív filmösszeállítás szerepel.

"A szám Bécs mellett, egy stúdióban született. (...) Néztük a tévét az osztrák panzióban és a híradókban gyakran foglalkoztak a magyarországi változásokkal. Beszámoltak arról, hogy a lovas rendőrök miként verték szét azt a megemlékezést, amelyet civilek az 1956-os mártírokra emlékezve a rákoskeresztúri temető 301-es parcellájához szerveztek.

A látottak teljesen megdöbbentettek minket és megszületett a dal"

- idézte fel Móczán Péter az MTI-nek.

A dalt Takáts Tamás, az East frontembere Malek Andreával közösen énekelte el. A szám azzal az angol nyelvű segélykéréssel indul, amelyet Magyarország az ENSZ felé intézett a szabadságot utolsóként védelmező dunapentelei Rákóczi adón keresztül, miután 1956. november 4-én szovjet tankok indultak a forradalom leverésére. A dalhoz tartozó klip félig-meddig titokban készült a Magyar Televízió különböző műhelyeiben. "Akkoriban a miénk volt az első olyan, a forradalmat nyíltan és egyértelműen pozitív módon bemutató filmfelvétel vagy zene, amelyet a Magyar Televízióban bemutattak" - hangsúlyozta Móczán Péter.

A Szabadságkoncert fellépői között lesz a fiatalabb generációhoz tartozó, 30 éves Deniz is, aki évek óta a hazai hiphop színtér meghatározó alakja.

"Nem sokkal a rendszerváltozás előtt születtem, de 1956 témája sokszor előkerült otthon a családban, több rokonom is részt vett a forradalom eseményeiben. Van közöttük olyan, aki a szabadságharc leverése után elhagyta az országot és én még nem is találkoztam vele. Akkor valóban igazi hősök éltek Magyarországon, és október 23. számomra azt jelenti, hogy ha egyszer betelik a pohár, a magyar nép bármit megtesz a szabadságért" - mondta Deniz az MTI-nek.

Vastag Csaba is a koncert fellépői között lesz. Fotó: Polyák Attila - Origo

A józsefvárosi Horváth Mihály téren található a Pesti Srácok Emlékpark. Ez az életre kelt történelemkönyvként működő interaktív tér október 23-ig várja a látogatókat ingyenes programsorozattal, filmvetítésekkel, kiállítással és élőzenei koncertekkel, hogy megmutassa a ma emberének, kik is voltak azok a Pesti Srácok: hogyan öltözködtek, hogyan éltek, milyen zenét hallgattak. Október 23 -án,19 órától Ferenczi György és a Rackajam lép fel, akik az '56-os eseményeknek emléket állítva - a Vígszínház A szökés című előadásában is megidézett - Gérecz Attila forradalmi költő szerzeményeit feldolgozó albumukkal készülnek a koncertre. A koncert különleges vendége pedig Both Miklós Fonogram- és Budai-díjas zeneszerző, zenész lesz, aki gitárosként a Kelj fel napom című dalban is részt vesz majd.

Képzőművészet és irodalom

Október 21-én, pénteken a kecskeméti Cifrapalotában az Egy nép kiáltott. Aztán csend lett című emlékkiállítás nyílik meg, amely Rigó Erik magángyűjteményéből, Görgényi István a forradalmi eseményeket és a megtorlást titokban megörökítő műveiből válogat. A portrék és tájképek a tatabányai festőművész halála után évtizedekig egy pincében feküdtek.

A lazán felkent festmények alatt a restaurálás során több mint félszáz drámai hatású művet találtak a szakemberek.

A kiállításban megismerhetik a látogatók a feltárás egyes fázisait, és azt, hogy a "fedőképek" alól hogyan kerültek elő a történelmi alkotások.

Egerben lesz a forradalom helyi pillanatait bemutató

falfestés és falháló is,

a Ziffer Sándor Galériában pedig a forradalomban szerepet vállaló Bíró Lajos festőművész munkáiból nyílik kiállítás. A győri Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeumban pedig Kelemen Zénó Munkácsy-díjas szobrászművész Őrizetlen pénz című installációját mutatják be pénteken, reflektálva a Magyar Írószövetség 1956-os adománygyűjtő ládájára.

Mosonmagyaróváron vasárnap délután nyílik meg a Magyar Művészeti Akadémia 1956-os szabadtéri kiállítása, majd az In memoriam 1956 3. Országos Képzőművészeti Pályázat és Kiállítás eredményhirdetése és díjkiosztó ünnepsége. A november 12-ig látogatható tárlaton 69 művész vesz részt 100 alkotásával. Az ötvenhatos fiatalok nyomán határon innen és túl címmel megrendezett kalocsai programsorozat részeként pedig gyerekrajzokból nyílik kiállítás pénteken a kalocsai színház előterében.

Szentendrei művészek

nyolc szabadtéri installációjával emlékeznek

a forradalomra október 23. és november 4. között.
A kortárs művészek a korabeli helyszíneken idézik meg a történelmi eseményeket, és reflektálnak alkotásaikkal a szabadságharcra. Margit Szabolcs Megtisztulás című fényfestéses munkájának a városháza erkélye és az előtte lévő terület a helyszíne, október 24-én ugyanis a díszteremben választották meg a Hazafias Népfrontbizottságot, és akkor dobálták ki a járdára az irodák Sztálin- és Rákosi-szobrait. A szobortöredékekkel most a járdára vetített formában találkozhat a közönség.

Az épület előtti téren Csató Máté felnagyított Pecsét-je látható, amely a Konyec, azaz Vége feliratot viseli. A pecsétről több lenyomat is készül, melyeket más - szintén 56-os - szentendrei helyszíneken függesztenek ki.

A Fő téren Tóth Eszter Vörös csillag című térinstallációja, valamint Nagy Barbara Irtás című videóinstallációja látható. Itt olvasták fel a pesti egyetemisták 16 pontos követelésüket, majd Marx, Engels, Lenin, Sztálin és Rákosi könyveit hordta ki a könyvesboltból és gyújtotta meg egy kisebb csoport. A Dunaparti Művelődési Ház udvarán ef Zámbó István Nyárson égetett könyvek című installációja

a járási könyvtárból kihordott marxista könyvek elégetését idézi meg.

A Ferenczy Múzeum épületében működött egykor a rendőrség, oda szállították be és kínozták meg brutálisan a forradalomban szerepet vállalókat. Vincze Ottó Halld meg a hangom! című public art reflexiójában az 50-es években rögzített felvételek és a korra jellemző hangeffektusok hangzanak fel hangszórókon át, többcsatornás montázsban.

Vincze Ottó Munkácsy-díjas képzőművész egy korábbi, River-pool/Vízballonok című alkotása az egykori szentendrei kereskedelmi flottának állít emléket. Forrás: MTI/Lakatos Péter

A város 56-os művészeti projektjének utolsó helyszíne a posta előtti tér: 56 darab 180 centiméter magas, földbe szúrt zászlóval idézték meg a forradalmi tömeget. Az Együtt a szabadságért című alkotás a Forgács Társaság munkája.

Szombaton Szekszárdon, a Művészetek Házában képzőművészeti kiállítás nyílik: A "60" címet viselő tárlaton harmincegy művész 43 festményt, grafikát és plasztikát mutat be. A kulturális központban pedig ugyanazon a napon a Pannon Várszínház mutatja be a forradalom tizenkét napjára utaló Tizenkettő és... című színpadi kollázsát, amelyet Stafanovits Péter képzőművész tervezett, és a Kex együttes zenéje kísér.

Baján pénteken könyvbemutatóval emlékeznek a hatvan évvel ezelőtt történt eseményekre. A forradalmat és utóéletét egy helyi kamaszlány, Bartos Margit szemével feltáró Margó naplója című kötetet a Bácskai Kultúrpalotában mutatják be.

Interaktív programok

Budapesten, október 22-én szombaton még egy interaktív társasjátékban is részt vehetnek a vállalkozó szelleműek. Az '56Most segítségével egy kaland keretein belül, a forradalom egykori budapesti helyszínein ismerhetik meg az 1956-os forradalom és szabadságharc eseményeit a jelentkezők. Akik az '56Most facebook-oldalán csatlakoznak a kezdeményezéshez, fontos információkat gyűjthetnek össze a játék feladványaihoz. A szervezők 3-8 fős csapatok jelentkezését várják: a diákcsapatok 9 órától 11.30-ig, a felnőtt csapatok pedig 11.45-től 14 óráig, 15 perces időeltolódásokkal indulhatnak kalandozni és a forradalomról tanulni a Bem József térről.

De a szombaton, a Sopron Múzeumban Szabadságra ítélve - Sopron forradalma 1956 címmel nyíló tárlatnak is az a különlegessége, hogy személyes élménnyé teszi az 1956-os soproni eseményeket. A látogatók ugyanis különböző útvonalakat járhatnak be a kiállítótérben, például egy egyetemista vagy éppen egy karhatalomhoz tartozó ember nyomán. Így maguk fedezhetik fel, milyen döntési helyzetbe kerültek 1956 októberének és novemberének részesei.