A kormány döntésével az épület sorsa még nem dőlt el, egy bizottság foglalkozik az ingatlan jövőjével. A kormány nem pártolja Sobotka javaslatát, mert
a ház lerombolásával kapcsolatban műemlékvédelmi aggályok merülhetnek fel.
A Zöldek pártja a Hitler-ház kisajátításáról szóló törvényjavaslat mellé állt, és támogatja a ház lerombolását is. A zsidó közösségek is kiállnak a ház lebontása mellett.
Az UNESCO műemlékvédelmi világszervezete, az ICOMOS ausztriai szervezete viszont ellenzi az épület lerombolását. Szerintük az országnak mindent meg kell tennie azért, hogy Hitler szülőháza az ismeretterjesztés helye legyen, és Ausztria eloszlassa a nemzetiszocialista ideológia körüli mítoszokat.
Az osztrák ellenállás dokumentációs archívumának (DÖW) vezetője, Gerhard Baumgartner pedig javasolta, hogy Hitler szülőháza egy teljesen semleges hely legyen, például üzletként funkcionáljon. Szerinte egyedül
azt kell megakadályozni, hogy a ház neonáci zarándokhellyé váljon.
Hitler 1889-ben született a német határon fekvő kisvárosban, Braunau am Innben. Szülőháza akkoriban egy fogadó volt, amelyben szobákat béreltek a szülei, de világrajövetele után a család nem sokáig lakott ott. A műemlékvédelem alatt álló, többszintes épület több mint száz éve egy helyi család tulajdonában van, bár Hitler hatalomra kerülése után egy ideig a náci párt használta, és emlékhellyé vált.
1972-ben az osztrák kormány szerződést kötött a tulajdonossal, Gerlinde Pommerrel arról, hogy bérbe veszik az ingatlant. A házat többféle célra használták, legutóbb egészségügyi központként, sérült emberek nappali ellátására. A megállapodás azonban öt éve felbomlott, mert a tulajdonos nem adott engedélyt a szükséges akadálymentesítési felújításokra, és nem reagált arra sem, amikor meg akarták tőle venni az épületet. A ház így
2011 óta üresen áll, ami miatt egyre többször látogatták neonáci csoportok.
Az osztrák kormány áprilisban határozta el, hogy mindenképpen megszerzi az épületet, ha kell, akkor kisajátítással.