Most tényleg mutassuk be az amerikai Christopher Maurice Brownt, azaz Chris Brownt? Ha erre valóban égető szüksége lenne bárkinek is, akkor javasoljuk, hogy még most adja el gyorsan a belépőjét valamelyik jegykereskedő Facebook-csoportban. Rihanna egykori pasija, a Grammy-díjas Billboard-ostromló az első volt, a legendás P. Diddy óta, akinek a debütáló száma rögtön a Billboard Hot 100 csúcsán kezdett. Akkora slágereket írt, hogy van, aki még azt is meg tudta bocsátani neki, hogy sajnos nem mindig sikerült úriemberként viselkednie a szebbik nem képviselőivel. A lényeg most azonban az, hogy
ha a legcsinosabb csípőtekergető csajokat és pasikat keresnétek, akkor a Nagyszínpad előtt megtaláljátok.
Ha pedig valakit inkább az érdekel, hogy merre kavarog egy kísérletező követhetetlen gondolatvilága, akkor ő koncentráljon Jon Gooch, alias Spor, drum and bass valamint dubstep büntetésére a Jäger Arénában. Nem nagyon van olyan népcsoport a körülöttünk elterülő kontinenseken, akik ne kölcsönöztek volna hangmintákat az angol dj-nek.
Sátáni szettje után javasolnánk egy alkoholmentes mojito-t valahol a parthoz közel és a zajtól távol.
Maradjunk még egy picit a sötét ipari gonoszságoknál. A hangjával igazán szemét módon vokóderező Don Diablo, beköszön egy lazának semmi esetre sem nevezhető agydöngölő szettel. Bár elsőre azt gondolnánk, hogy a holland mindenképpen azért jött, hogy fájdalmat okozzon,
valójában inkább olyan, mint egy hatékony masszőr: fáj, de mindenből kikúrál.
A Telekom Arénában kipróbálható.
Nyilvánvaló azonban, hogy nem mindenki azért megy le a Balaton partjára, hogy újraírjon mindent az agyában. Számukra lehet tökéletes, tartalmas és mindenekelőtt ízléses szórakozás a Föld tökéletesen másik oldaláról ideröppenő Nervo. Két gyönyörű hölgyről beszélünk, akik természetesen szőkék, hiszen ausztrálok, de közel sem úgy szőkék. David Guettával közösen szerzett Grammy-díjuk óta jóval okosabb és finomabb dolgokat művelnek, mint a francia slágergyár. Whiskey-vel is, de akár szénsavmentes ásványvízzel is ajánljuk őket.
Van, aki elhitte, hogy egy élő legenda mellett elmennénk szó nélkül? Tényleg komolyan azt hitte bárki is, hogy nem hívjuk fel a figyelmet arra, hogy itt lesz az az ember, akinek a neve németül gyakorlatilag elektronikus zenét jelent? Sven Väth, az a fickó, akinek annyira a kisujjában van a zene (A SZAKMA), hogy több ezer ember előtt is
úgy kever egy tökéletes szettet, hogy közben a telefonján a német válogatott EB-meccsét követi.
Szerencsére, amikor a Heinken Beach ura lesz, akkor épp nem focizik senki. Nyugodtan mondhatjuk: ő egy művész.
Na és persze meg kell említenünk azt is, hogy nagyon kevés olyan pofátlanul szeleteltető dropcsászár él közöttünk, mint a húszas éveibe éppen csak kislábujjal átbillent Martin Garrix. A srác, akinek talán nincs is ötnél több saját szerzeménye és mégis az egyik legjobban kereső dj.
A srác, aki úgy tud keverni-kavarni a pulton, hogy közben poroltózik és úgy általában is imád szelfizni a bulijain,
meg hálálkodni. Emlékezhet erre mindenki, aki ott volt a Szigeten az End Show-n. Na most is a Nagyszínpadot fogja megkapni. Nem tudjuk, hogy mire számíthatunk egy biztos: csütörtökön lefagy a dropszámláló.