Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A sajtóban Lex Feketének csúfolt módosító törvény úgy alakítaná át a két évtizede működő Nemzeti Kulturális Alapot, hogy lényegesen növelné a Magyar Művészeti Akadémia befolyását, és csökkentené a független szakmai szervezetek jelenlétét. Így a Fekete György vezette MMA megkerülhetetlenné válna a kultúrára szánt pénzek elosztásában. A független szakmai szervezetek még reménykednek a helyzet újratárgyalásában, de a megszavazás esetére már eltérő forgatókönyveik vannak.
A tiltakozó levél aláírói között ott van a Fiatal Írók Szövetsége, a Magyar Színházi Társaság, a József Attila Kör, a Magyar Bábművészek Szövetsége, a Magyar Írószövetség, a Szépírók Társasága, a Magyar Szimfonikus Zenekarok Szövetsége vagy a Történelemtanárok Egyesülete. Azt nehezményezik, hogy kihagyták őket az átszervezésből: „A jogszabály-módosítás előkészítését, amely várhatóan az Országgyűlés elé kerül, sajnálatos módon nem előzte meg kellően széles körű szakmai egyeztetés. Így lehetőségünk sem volt véleményezni azokat a változásokat, amelyek nagyban meghatározzák a jövőnket” – írják.
Úgy látják, az NKA lényege az, hogy szakmai alapon hozza döntéseit, és így a mindenkori nemzeti kultúránk egészét kiegyensúlyozottan jeleníti meg. „A Nemzeti Kulturális Alapot, különösen a kuratóriumi delegálási rendszert érintő változások éppen az intézmény eddigi függetlenségét veszélyeztethetik, miközben az nem szorul ilyen jellegű reformokra” – állítják.
Ezért azt kérik, ne döntsenek érdemi szakmai egyeztetés nélkül róluk, mert ők azok, "akik nap mint nap a magyar kultúra és tudományosság érdekében tevékenykednek", és érdemben reagálhassanak a javaslatra.
A levelet elküldték egy sor politikusnak, például Orbán Viktornak, Balog Zoltánnak, az emberi erőforrások miniszterének és Hoppál Péternek, a kultúráért felelős államtitkárnak, később a Magyar Nemzet jelentette meg.
A szervezetek nem kértek sokat, azt sem túl hangosan.
Az MMA térnyerése ellen csak közvetetten lépnek fel, és az NKA-t fenyegető veszélyeket is elég finoman fogalmazzák meg. Számukra a legnagyobb gond az, ha a fejük fölött döntenek róluk, mert így a jelenlétük az NKA kuratóriumaiban teljesen súlytalanná és komolytalanná válik.
A Balog Zoltán által benyújtott módosító javaslat mögötti szándék világos. Az NKA átalakítása „az MMA-nak a művészeti életben elfoglalt kulturstratégiai szerepe megerősítését hivatott szolgálni”, írja a tervezet. Ennek érdekében bővített jogkörökkel ruházza fel az MMA-t, aminek tagjai egyébként eddig is ott lehettek és voltak az NKA kuratóriumaiban.
Az NKA alelnökének kinevezéséről a javaslat szerint ki kell kérni majd az MMA elnökének véleményét. A tervezet szerint az NKA-t irányító bizottságnak és a forrásokat szétosztó szakmai kollégiumok tagjainak harmadát a miniszter jelöli ki, harmadát az MMA, és harmadát az érintett szakmai szervezetek delegálják.
Eddig az arány fele-fele volt, az MMA nem delegált saját jogán tagokat. Vagyis ha az átalakított kollégiumokban a miniszteri delegáltak és az MMA együtt szavaz, a független szakmai szervezeteknek esélyük sincs az érdekérvényesítésre.
Ráadásul az ideiglenes szakmai szervezetekben, amilyen most például a Cseh Tamás-program, biztosítani kell az MMA jelenlétét, fogalmaz a tervezet, bár az arányokról nem mond semmit.
Lényeges változtatás továbbá, hogy a tervezet szövege szerint megszűnne a vizuális művészetek kollégiuma, helyén létrejönne a képző-, ipar- és tervezőművészeti, fotó-, illetve filmes kollégium. Utóbbi feladata nem világos, hiszen a filmes forrásokat a Filmalap és a Magyar Média- és Hírközlési Hatóság osztja szét.
A javaslat megszavazásával az Országgyűlés nem késlekedhet, mert mindezt január 1-jéig kell kialakítani. Az üléstervek szerint a törvényjavaslatról december 14-én vagy 15-én szavaznak majd, az általános vitát csütörtökön délután folytatták le az ülésteremben. A vita nem hozott meglepetést: a Fidesz és a KDNP szerint szükségszerű az MMA és az NKA "közeledése", az MSZP, az LMP és az Együtt képviselője a módosítást elfogadhatatlannak tartja. A javaslatot a Jobbik is támogatja.
Fontos látni, hogy itt
nem egyeztetési kérdésekről van szó, hanem milliárdokról.
Az NKA szakmai kollégiumai évi mintegy 7 milliárd forintot osztanak szét, és bár az MMA is rengeteg pályázatot támogat évente, még mindig a magyar kultúrafinanszírozás legfontosabb intézményéről van szó. A jövőre mintegy 6,6 milliárd forintos büdzséből működő MMA így ennek a hétmilliárdnak az elosztásában is fontos szerephez juthat.
Az MMA közgyűlésén ugyanebből az okból tiltakozott már Gulyás Márton civil aktivista is, és hirdetett azóta e-mail hadjáratot az Akadémia ellen. A társadalmi vitát követelő Gulyást a biztonságiak végül kivezették a közgyűlésről a jelenlévők szidalmazásai és - egy felvétel tanúsága szerint - zsidózás közepette.
Az esetről levélben kérdeztük az MMA-t a közgyűlés másnapján,
választ nem kaptunk.
A tervezet benyújtása után a hagyományosan a jobboldalhoz közel állónak tartott Fiatal Írók Szövetségét vezető Kollár Árpád kezdte el szervezni az egységes fellépést. Kollár, aki egyébként évek óta az NKA Folyóirat-kiadási kollégiumának vezetője, elmondta az Origónak: „Az évtizedek óta jól működő Nemzeti Kulturális Alap kuratóriumaiban eddig paritásos alapon képviselték magukat a független szakmai szervezetek és a miniszter jelöltjei. A struktúra a mindenkori kormányoktól függetlenül többé-kevésbé kiegyensúlyozott szakmai döntéseket biztosított.
Nem indokolt, hogy mindez megváltozzon.”
„A független szakmai szervezetek a magyar művészek túlnyomó többségét képviselik. A törvénytervezet alapján a szakmának lényegesen kevesebb beleszólása lesz a jövőben a döntéshozatalba. Ezzel világnézettől, politikai hovatartozástól és művészeti ízléstől függetlenül nagyon sok magyar alkotó nem ért egyet” – mondta.
Ha nem veszik figyelembe a tiltakozást, az új helyzet lesz Kollár szerint, bár a szükséges lépésekről bizonytalanul nyilatkozik. „Most nehéz megmondani, hogy milyen lépések következnek, kik és hogyan fogják kinyilvánítani elégedetlenségüket. További széles körű szakmai összefogás híján biztosan csökkenni fog az NKA rendszeres pályázóinak súlya.”
A hagyományosan a baloldalhoz közelebb állónak tartott, fiatal írókat tömörítő és a tiltakozást szintén aláíró másik szervezet, a József Attila Kör elnöke, Gaborják Ádám szerint viszont
már régóta erősebb akciók kellenének.
„Valóban a széthúzás dominál általában, de most legalább van valami, amiben ezek a különböző szervezetek egyetértettek. Ez egy fontos jelzés lehet a közösség számára” – mondta. Ők is gondolkodnak további lépéseken, amiről Gaborják ennyit árult el: „A hosszas levelezgetés értelmetlenségét már megtapasztalhattuk.
Be kell látni, hogy a helyzet tragikus.”
A JAK-nak egyébként évek óta nincsenek saját képviselői a kuratóriumokban. A szervezet más utakat keres, mondta Gaborják. Ilyen más út lehet például az együttműködésük a Librivel, az ArtPop nevű közös könyvsorozatuk.
A Szépírók Társaságának elnöke, Gács Anna lát potenciált a közös fellépésben. „Az aláírók között sok olyan szervezet van, amelyik sokszor felemelte a szavát az Orbán-kormány kultúrpolitikája ellen, de olyanok is vannak, amikről azt szoktuk gondolni, hogy nem állnak távol a kormány ideológiai karakterétől.” És a listán semleges szakmai érdekképviseleti szervezetek is szerepelnek, ilyen például a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülete.
„Ez az ügy nagyon sokféle érdeket sért, sokféle ízlésű és politikai beállítottságú társaságnak fontos az NKA legalább olyan mértékű szakmai autonómiája, mint ami az elmúlt 20 évben jellemezte (és aminek a megnyirbálása amúgy nem most kezdődött). Az NKA a kulturális támogatások sokszínűségének egyik legfontosabb garanciája,
szerintem sokan fognak konfliktusokat vállalni érte
– mondta Gács, aki azt is elárulta, hogy terveznek további lépéseket, ha nem vonják vissza a törvényt.
Arra nem válaszolt egyértelműen, hogy beülnének-e jövőre egy a törvényjavaslat szerint újraszervezett kollégiumba. „Az biztos, hogy ez nagy dilemma elé állítja a kulturális szervezeteket. Lehet, hogy érdemes lesz ebben a kérdésben is megpróbálni valami közös álláspontot kialakítani, de itt nyilván már több lesz a törés. A szervezetek többsége, gondolom, hogy megszavaztatja a tagságot – mi is ezt fogjuk tenni.”
Keresztury Tibor, az MKKE elnöke kevésbé lelkes. Kérdésünkre annyit válaszolt: „Az örvendetesen egységes fellépés ellenére a tiltakozás eredményét illetően szkeptikus vagyok. További lépéseket nem tervezünk.” Szerinte ők nem ülnének be egy átalakított kollégiumba.
A Magyar Színházi Társaság – kissé meglepő módon – még nem vitatta meg a további lehetőséget, de az nyilvánvaló volt, hogy aláírják a tiltakozást. A Színházi Kritikusok Céhének elnöke, Stuber Andrea viszont világosan fogalmazott:
úgy gondolom, ha lesz további, viszonylag egységes fellépés, akkor ahhoz is csatlakozunk,
persze a céhünk közösen dönt erről. Stuber személyes véleménye szerint ők beülnének egy átalakított kollégiumba: „Minden erőnkkel és tudásunkkal a színházi szakma értékeit és érdekeit képviselnénk, valamint tanúi és dokumentátorai lennénk a kuratóriumi működésnek.”
A listán talán a már említett Magyar Írószövetség a legmeglepőbb név annyiban, hogy őket általában a kormányoldalhoz közeli szervezetnek szokták besorolni - a minap ingyen kaptak székházat a kormánytól az Andrássy útnál.
A mostani módosítót benyújtó Balog Zoltán a szervezet nyári táborában az egybegyűlt magyar íróknak jó hangulatban beszélt arról, hogy „ők” mit várnak el az írótársadalomtól: „Azt várjuk el, hogy az általunk nem beszélt művészet és kultúra nyelvén mondják el, kik vagyunk és kik lehetnénk: emberként, a magyar nemzeti közösség tagjaiként és az európai zsidó-keresztény civilizáció részeként."
A tábor előtt Szentmártoni János a köztévében beszélt a nemzeti identitás megőrzéséről, a táborban ennek megfelelően az írók a „legújabb kori népvándorlásról” és a „globális tudatipar termékeiről” is tanácskoztak, nagyjából egy időben a menekültválság kibontakozásával.
Az Írószövetség rövid úton elutasította a tiltakozó levéllel kapcsolatos megkeresésünket. Úgy tűnik, kínos nekik ez az egész. Szentmártoni eleve nehezményezi, hogy a levél nyilvánosságra került, derül ki egy Népszava-cikkből.
Ráadásul Szentmártoni maga is a Magyar Művészeti Akadémia levelező tagja, de a tagságban további átfedés is van. Ezt az ellentmondást az elnök úgy próbálta feloldani a Népszavának, hogy ő nem egy ellenző petíciót ért alá, hanem csak egy szakmai levelet arról, hogy egyeztetni kellett volna.
Nem így látja a helyzetet a Független Előadó-művészeti Szövetség. Nekik már eddig sem voltak illúzióik az NKA működésével kapcsolatban:
számos bizottsági döntés meglátásunk szerint nem szakmai alapon születik,
és különösen aggályosnak tartjuk azt az új gyakorlatot, amely szerint a nyertes EU-pályázatok önrészének felére pályázó szervezeteket lenulláznak" - írta az elnökség, vagyis Kovács Zita, Lengyel Anna és Nagy Zoltán megkeresésünkre.
"A Fekete György vezette, hatalmas büdzséjével bevallottan politikai alapon gazdálkodó, illegitim, etikai és jogi értelemben egyaránt kétséges módon működő MMA az NKA einstandolásával szinte korlátlan uralomra tenne szert a kultúrafinanszírozásban" - írták.
Szerintük érdemes tiltakozni és meghátrálásra lehet késztetni a kormányt, de ha ez nem sikerül, akkor "felmerül az NKA bojkottálása, ez azonban nehezebb lesz az MMA-bojkottnál, mivel az NKA szinte az egyetlen hazai forrás projekttámogatásra. Dönteni minden tagunk önállóan tud majd erről."
Az elnökség mindenesetre leszögezte: ők hárman semmiképp sem ülnének be egy átszabott NKA-kuratóriumba.
Az aláíró szervezetek
Artus Kortárs Művészeti Egyesület
