Szexuális pózokban ábrázolta magát

A kortárs művészet egyik legvitatottabb sztárjának munkáiból nyílt retrospektív kiállítás a párizsi Pompidou Központban.

A több mint száz művet felvonultató retrospektív tárlat azt mutatja be, hogy a provokatív amerikai pop-art művész miként szüntette meg a populáris kultúra és a magasművészet közti határokat, és hogyan értelmezte újra a művészettel kapcsolatos sztereotípiákat.

Az 59 éves Koons alkotásai csillagászati áron kelnek el, Balloon Dog (Lufikutya) című szobra élő művész esetében rekordot jelentő 58,4 millió dollárért talált gazdára 2013-ban egy árverésen.

A sokat vitatott lufiszobrok

Koons valamennyi botrányos alkotása látható a kiállításon, köztük a Celebration (Ünnep) című sorozat rozsdamentes acélból készült gigantikus, állatokat ábrázoló lufiszobrai is. Bernard Blistene, a tárlat kurátora szerint a felfújható tárgy Koons munkásságának állandó eleme, ezért lett a művész munkáit 1979-től időrendben haladva bemutató kiállítás vezérfonala is.

Jeff Koons a Caterpillar Ladder (Hernyólétra) című munkájával pózol 2009-ben Forrás: AFP/Ben Stansall

Legkorábbi, a neont és a porszívókat ötvöző munkáinak a művész az Inflatables (Felfújhatók) címet adta, 1985-ben pedig a Nobel-díjas fizikus, Robert Feynman közreműködésével hozta létre Equilibrium (Egyensúly) című sorozatát, amelyben kosárlabdák lebegnek egy akváriumban.

Jeff Koons amerikai képzőművész műve: Two Ball Total Equilibrium Tank (Spalding Dr. J Silver Series, Wilson Aggresor) Forrás: AFP/Emmanuel Dunand

"Amikor létrehozok egy alkotást, mindig azt szeretném, hogy azok, akik megnézik, bármilyen környezetből is származnak, ne érezzék magukat méltatlannak a műhöz" - mondta Koons a párizsi tárlat megnyitása előtt.

Luxus és dekadencia

Az 1986-ban készült Luxury and Decadence (Luxus és dekadencia) című sorozatához reklámplakátokat felhasználó művészt a kurátor szerint "elképeszti az, hogy minél inkább hétköznapi egy termék, annál figuratívabb a plakát. A kifinomultabb tárgyak esetében viszont a plakát absztrakt". Koons számára "az absztrakt a felsőbb osztályok művészete" - hangsúlyozta a kurátor, Koons azonban arra törekszik, hogy munkái a lehető legszélesebb tömegek számára értelmezhetők legyenek.

Jeff Koons Lufikutya című munkája Forrás: AFP/Don Emmert

Ezt a gondolatot viszi tovább az 1988-as Banality (Banalitás) című sorozat, amelyben a populáris kultúra híres személyiségeit ábrázolja három dimenzióban olyan hagyományos technikákkal, amelyeket a vallási szobrokhoz vagy az királyi udvarokban használtak. Ebben az esetben a triviális témák és a kifinomult anyag szembesítése érdekelte.

A művész és egyik leghíresebb munkája, a Michael Jackson és Bubble. A szobor a popsztárt és majmát ábrázolja Forrás: AFP

Szexuális pózokban ábrázolta magát pornósztár feleségével

Koons volt feleségével, a pornósztár Cicciolinával 1991-ben készített botrányos műveket, ezekben a giccs kérdését vizsgálta. A fotókból, festményekből és szobrokból álló Made in Heaven című sorozatban Koons különféle szexuális pózokban ábrázolta magát a pornósztárral. Az alkotások kétértelműsége abból fakad, hogy nem lehet tudni: szerelmes párt vagy profi pornósztárokat lát-e a befogadó.

A Made in Heaven sorozat egy képe AFP

Az 1993-ban elkezdett Celebration sorozatban Koons szokatlan formákból, például lufiból készített monumentális szobrokat. A sorozat váltást jelent munkásságában, ekkor fordult a konceptuális művészettől a vizuális művészet felé.

A kapitalizmus művészete

Legutóbbi, 2013-ban készült Gazing Balls (Bámuló golyók) című sorozata életműve sajátos összefoglalása: az amerikai kertek díszítésére használt kék golyók antik szobrok giccses másolatain egyensúlyoznak.

lady gaga kiállítás, lady gaga, Jeff Koons, Jeff Koons Lady Gaga szobra Forrás: AFP/Emmanuel Dunand

Philippe Dagen művészettörténész szerint az üzletember megjelenésű és ma már példás családi életet élő Koons "az állandóan fejlődő digitális technikákra épülő kapitalizmus művészi megtestesítője". "Szobrai olyan tökéletesen megrajzoltak és kivitelezettek, mint egy rakéta prototípusa, a festményei olyan gondosan készülnek, ahogy egy filmstúdió hozza létre a látványos képeit. Munkáit mindenhol a világon kiállítják, a leggazdagabb magángyűjtők vásárolják fel, akik maguk is a kapitalizmus megtestesítői" - írta a szakértő a Le Monde-ban.

Tény, hogy Koons művei a 20. és 21. század fordulójának ikonikus alkotásaivá váltak, Dagen szerint azonban túlzó Andy Warhol utódaként kezelni Koonst. "Alapvető különbség, hogy Warholt a haláltudat vezérelte. Koons munkásságában semmi nem utal arra, hogy sötétebb irányba is elindulna".