Elég egy jó ötlet a világsikerhez

Váraljai Emese interjú 2014. október 9-én

Ki hinné, hogy gyerekrajzok alapján készített textiljátékokkal is be lehet törni a világpiacra? Váraljai Emese időnként hivatásos rendrakóként dolgozik, de fő megélhetési forrása a firkababa-, azaz softie-készítés. Legutóbb a Wall Street Journal írt pozitív kritikát a munkáiról. Kedvenc firkababáiról, a magyar vásárlókkal kapcsolatos rossz tapasztalatairól beszélgettünk a fiatal kézművessel, aki azt is elárulta, hogyan került kapcsolatba Oprah Winfrey-vel és a Warner Brothers animációs részlegének igazgatójával.

Mit szólt a Wall Street Journal cikkéhez? Egyáltalán, hogyan értesült róla?

Meglepődtem. Még tavaly novemberben rendelte tőlem Ricariót egy angol hölgy, de persze nem tudtam, hogy tesztelni fog. Ricario egyszemű, hatkarú lény, de a hasára varrt gyerekének már három szeme van. Viccelődtem is a megrendelővel: az unokának már öt szeme lesz? Végül ő értesített a cikkről, de már csak az online verzió megjelenése után. Mire az újságoshoz értem, a nyomtatott lap már elfogyott.

Ricario (Még több firkababáért kattintson a képre!) Forrás: Váraljai Emese

A nemzetközi sajtóban írnak önről, angol nyelvű a honlapja, és nem bánja, hogy itthon kevesen ismerik. Miért?

Azért, mert tudom, hogy az itthoni keresetekhez képest az én áraim magasak. Biztos nem mindenki számára, a visszajelzésekből mégis az derül ki, hogy kevesen engedhetnek meg maguknak egy kézzel készített, egyedi játékot.

Kevesen engedhetnek meg maguknak egy kézzel készített, egyedi játékot Fotó: Szabó Gábor - Origo

Átlagosan mennyiért készít el egy softie-t?

Az árak általában 40 és 110 euró között mozognak, és ehhez jön még a postaköltség. De előfordul, hogy egy-egy softie ennél olcsóbb vagy sokkal drágább.

Honnan ered a firkababa, illetve a softie elnevezés?

Amikor rátaláltam az ötletre, egy barátom fejéből pattant ki ez a név. Nekem meg annyira tetszett, hogy még a közösségi oldalam is ezen a néven futott sokáig, bár a külföldi olvasóimnak nyilván semmit sem mondott. Már akkor is létezett az angol elnevezésem, a DoodlieSoftie, mert 2012 óta jelen vagyok a kanadai softie-varró, Wendy Tsao honlapján, és végül idén úgy döntöttem, a közösségi oldalamon is átterelem az olvasóimat az angol oldalamra.

3D-ben már nem is olyan ijesztő (Még több firkababáért kattintson a képre!) Forrás: Váraljai Emese

Hogyan talált rá Wendy Tsaóra?

2011-ben, karácsony tájékán bukkantam rá Wendy blogjára, aki akkoriban már egyre nehezebben tudta teljesíteni a megrendeléseit, ezért a rá következő februárban meghirdette, hogy felajánlja az oldalát más softie-varrók részére is. Azzal, hogy jelentkeztem, tulajdonképpen egy reklámfelületet vásároltam, cserébe a vevői engem is könnyedén megtalálhatnak. Ez az egész egyébként olyan gyorsan történt, hogy 2012 márciusában már fent voltam az oldalán.

Vannak azért magyar megrendelései is?

Nagyon ritkán. Százból egy. Bár néha az unokaöcséimtől és az unokahúgomtól szoktam kapni megrendeléseket, de azok persze nem fizetősek (nevet). Az az igazság, hogy inkább elkedvetlenítő tapasztalataim vannak itthon: a legtöbben már az árajánlatra sem válaszolnak, és eddig egyetlen magyar megrendelőm volt, aki nem próbált alkudni az árból. Az elkészült softie-k után pedig szinte semmi visszajelzést nem kaptam. Nyilván meg lehet érteni a magyarokat anyagi szempontból, bár néha elgondolkodom, vajon mennyit költenek fodrászra vagy kozmetikusra, csak mert ott már megszoktuk, hogy megfizessük valakinek a munkáját és odafigyelését.

Néha elgondolkodom, vajon mennyit költenek fodrászra vagy kozmetikusra Fotó: Szabó Gábor - Origo

Már majdnem négyszáz firkababánál jár. Melyek a kedvencei?

Az első firkababák egyike egy gyönyörű bagoly volt, szerelem első látásra. Imádtam Pappagallót, a csíkos testű papagájt is, aki úgy nézett ki, mint egy tyúk. De a legújabb kedvencem az a tigris, amit egy texasi állatorvosnak varrtam. A tigrist a kislánya rajzolta az édesanyjának, mert nehezményezte, hogy az anyukája sosem kezel tigriseket.

Imádtam a csíkos testű papagájt (Még több firkababáért kattintson a képre!) Forrás: Váraljai Emese

Az én kedvencem az emberek születéséről szóló, görög mítoszt elmesélő kis gömböc.

A Roly Polyt azért volt nagyon izgalmas elkészíteni, mert ilyet előtte sosem csináltam. A megrendelő egyébként az Oprah Winfrey rendezvénytermében tartott előadását illusztrálta a softie-val. Nagyjából tudta, mit szeretne, fontos volt például számára, hogy a két félember egymásra nézhessen vagy elfordíthassa a fejét, abba azonban nem gondolt bele, hogyan fogja megtartani a sofite-t az előadás közben, ezért kifejezetten értékelte a bábozós megoldásomat.

Ezt volt a legnagyobb kihívás elkészíteni?

Nem. Egyszer egy nagyon kedves olasz fickó fordult hozzám azzal a kéréssel, hogy a felesége fotói alapján varrjam meg neki Georgiát. Habár nagyon jól sikerült, megfogadtam, hogy soha többé nem készítek softie-t fénykép alapján. Nagyon nehéz visszaadni a fontos részleteket, amiktől felismerhető lesz egy ember.

A firkababák többsége egy-egy személyes hangvételű, családi történetet rejt. Melyik érintette meg a leginkább?

Előfordul néha, hogy a laptop felett sírok, de az egyik, néhány héttel ezelőtti megkeresés kifejezetten érzékenyen érintett. Egy anyuka a kisfia rajza alapján készült softie-val szeretné emlékezetessé tenni a férje születésnapját. A rajzon az apuka és a négyéves korában, tragikus hirtelenséggel elhunyt kisfiú látható. A három év alatt, mióta ezzel foglalkozom, egyetlen ilyen felkéréssel sem kellett megbirkóznom. Most két héten belül ez már a második.

Nyilván a sikert sokféleképpen meg lehet közelíteni. Van olyan munkája, amivel minden szempontból elégedett?

Talán a varázsegerek szabásmintájára vagyok a legbüszkébb. Nem elég, hogy kötényt varrtam és kardigánt kötöttem nekik, még a farkincájuk csillagszórását is sikerült élethűen visszaadnom. Emlékszem, a megrendelőm nem sok esélyt látott rá, de a csillag alakú flitter és a cápazsinór kombinációja végül őt is lenyűgözte.

A varázsegerek szabásmintájára vagyok a legbüszkébb (Még több firkababáért kattintson a képre!) Forrás: Váraljai Emese

De varrtam softie-t a Warner Brothers animációs részlegét igazgató Brett Hardin nejének is, aki nagyon szeretett volna az év felesége lenni, ezért kitalálta, hogy az egyik gyurmából készült figura softie változatával lepi meg a férjét. A polip végül olyan jól sikerült, hogy Brett elküldte a saját munkafolyamatának fázisfotóit.

Nem egészen világos, miért tenné ez őt az év feleségévé?

Azért, mert ilyen ajándékot tudott adni a férjének.

Próbálta volna megvarrni!

Ahhoz azért ez túlságosan bonyolult feladat.

Életre kelti a gyerekek fantáziáit Fotó: Szabó Gábor - Origo

Számomra sokkal nagyobb erőfeszítésnek tűnik, amikor egy anyuka megszerzi az írónő engedélyét, hogy a kislánya kedvenc könyvét illusztráló figurából születhessen firkababa.

Ha valaki ilyesmit szeretne, az bizony elég sok utánajárást igényel. Egyszer egy pasi például azzal keresett meg, hogy varrjam meg a barátnőjének a Kiwi! című animációs rövidfilm főszereplőjét. A madár az egyeztetés után annyira jól sikerült, hogy még az animációs film rajzolója is szeretett volna egyet magának.

Az ötletet külföldi minta adta, az unokaöccse és az unokahúga rajzaival kezdte. De honnét a kézügyesség?

Szerintem a nagyanyámtól örököltem, aki varrónő volt. Az észjárásom is az ő problémamegoldó gondolkodásához hasonlít. De varrni nemigen tanított, amit tudok, könyvekből és sok-sok próbálgatásból szedtem össze. Eleinte plüssöket boncoltam. Egy sárkányt például úgy varrtam meg, hogy találtam egy nagyon hasonló plüssfigurát, és visszafejtettem.

De a legújabb kedvencem a tigris, amit egy texasi állatorvosnak varrtam (Még több firkababáért kattintson a képre!) Forrás: Váraljai Emese

Eredetileg mi a foglalkozása?

Magyar–angol szakot végeztem Szegeden, de tanár csak nagyon rövid ideig voltam. Helyette patchworköztem, ruhákat varrtam, és plüssállatokat készítettem, szóval, amikor rátaláltam a firkababákra, azonnal tudtam, hogy ezt nekem találták ki.

Mielőtt 2011-ben hozzáfogott volna a firkarajzok életre keltéséhez, hivatásos rendrakóként dolgozott. Ez sem egy szokványos munka.

Az túlzás, hogy dolgoztam. Voltak ilyen megrendeléseim, és azóta is vannak. Ez tulajdonképpen a lakberendezés egyik válfaja, amikor egy már bútorozott, felszerelt lakást kell élhetőbbé tenni.

A tehetséget szerintem a nagyanyámtól örököltem, aki varrónő volt Fotó: Szabó Gábor - Origo

Csak én érzek párhuzamot a rendrakás és a személyre szabott firkababák készítése között?

Erre még így nem gondoltam, de nyilván egy lakás esetében is fel kell mérnem a benne élők igényeit. Ha bemegyek egy helyre, erre áll rá az agyam. Egyszerűen látom, hogy mi mindenen volna érdemes változtatni. Külföldön egyébként a pszichológusok egyre többször dolgoznak együtt lakberendezőkkel, mert akár néhány apró változtatás is elég ahhoz, hogy csökkenjen a páciensek feszültsége.

Ha már a pszichológia szóba került: mit gondol, miért ilyen elvontak és szörnyszerűek az egyes rajzokon felbukkanó lények?

Ezt nem tudom, de éppen most megyek egy előadásra, ami a gyerekrajzokról fog szólni, úgyhogy mire az interjú megjelenik, már tudni fogom a választ. Ehhez egyébként szerintem nem pszichológiai ismeretekre, hanem csak egy kis empátiára van szükség. Egyetlen gyerek sem véletlenül rajzol szörnyet. Neki az fontos.

Mégis, mit gondol, miért?

Szerintem a rajzolás azért ennyire fontos a gyerekek számára, mert segít megküzdeni a félelmeikkel. Ha valami kimondható, lerajzolható, akkor talán már nem is olyan rémisztő.

Névjegy

Budapesten született, de vidéken volt gyerek, gimnáziumba és egyetemre Szegeden járt. Gyerekkorától kreatívkodott, varrni már általános iskolás korában elkezdett, és apránként sok mindent kipróbált. Az egyetem elvégzése után egyéb munkái mellett próbált egyre inkább a kézműveskedésből megélni. 1999-ben haladó kategóriában nyert a Praktika magazin quilt varrópályázatán, és dolgozott együtt Halász Edit debreceni foltvarróval. Sok boltban árulták Budapesten és Londonban a vegyes (papír és textil) technikával készült üdvözlőlapjait. 2011-ben rátalált a gyerekrajzokból készült 3D textiljátékok ötletére, és olyan szerencsés, hogy mostanra már ez a fő kereseti forrása.