Nem valószínű, hogy két nap alatt írókká leszünk

Jobb agyféltekés írás  thinking looking up female college student WRITER WOMAN one person northern european ethnicity mid-adult woman mid-adult one mid-adult woman only imagination concentration idea inspiration GLASSES pencil casual clothes CLASSRO
Woman thinking, looking away, pen in mouth
Vágólapra másolva!
A kreatív írót az különbözteti meg a nem kreatívtól, hogy el tudja adni a művét, hirdeti egy tanfolyam ötletgazdája, azt állítva, hogy a módszerével bárki író lehet. Egy vállalkozó szívós propagandája és lankadatlan küzdelme a mimózákkal, az írást kisajátító művészekkel. A tanfolyam mezítlábas résztvevőjének beszámolója következik.
Vágólapra másolva!

„Írni két nap alatt megtanítunk, és úgy jössz ki a tréningről, hogy ezt mondogatod magadnak: Nahát, tényleg író vagyok, ÍRÓ VAGYOOOOOK!” – hirdeti az „Író születik” jobb agyféltekés kreatív írás elindítója, Vidi Rita, aki biztos abban, hogy bárkit íróvá tesz szombatról vasárnapra. Az írás definíciójával adós marad, így az eredményeket sem lehet tőle számon kérni. Magabiztossága és főként a szívós propaganda elég ahhoz, hogy másfél évvel az ötlet kipattanása után hétvégi tanfolyamokat indíthasson országszerte. A körülbelül 10-15 fős csoportokba fejenként 30 ezer forintért (vagy 3000 Ft-os kedvezménnyel) lehet benevezni.

Ennyiért olcsó

Vidi Rita rámenősen magyarázza, hogy ez mennyire olcsó: „Szerinted mennyi pénzbe kerül egy új szakmát KÉSZSÉG-szinten elsajátítani? Szerinted mennyi pénzbefektetést igényel az, hogyha valaki kompetens akar lenni valamiben, és valóban érteni akar ahhoz, amit csinál?” Állításai vadul hangzanak, főként hivatásos írók és szépirodalom-kedvelők foghatják a fejüket, de nem baj, Vidi egyik írása szerint a „mimózák” a másik oldalon állnak.

10 millió író országa

Éppen egy jobb agyféltekés kreatívrajzolás-tanfolyamon vett részt, amikor az ötlet született – „megvilágosodtam”, írja egy helyen –, és elkészítette a tanfolyam vázlatát. Rá két hónapra megvolt a módszert. Kétségtelen, hogy jó érzékkel rátalált egy piaci résre, sokan szeretnének magasabb szintre jutni az írásban, de valami hiányzik (belőlük), illetve valaki hiányzik, aki gyors megoldást kínál, míg a profi íróiskolák százezreket kérnek, hónapokig, évekig tartanak. A fővárosi tanfolyam egyik résztvevője szerint üzleti szempontból okos ötlet a gyorstalpaló: „Óriási, szinte szűz piac. Van érdeklődés arra, hogyan legyünk '10 millió író országa'. Ma már bárki írhat a nyilvánosságnak, blogolhat, kiadhatja az e-könyvét, semmilyen szakmai követelménynek nem kell megfelelnie. Ez óriási kitörési lehetőség a képzetlen íróknak.”

Két nap alatt nem leszünk írók Forrás: PhotoAlto/Matthieu Spohn

Kétkedő mosoly

A kreatív írás szenvedés nélküli, örömteli, könnyed alkotás – áll a munkafüzetben olyasmikkel együtt, hogy a kreativitás a jobb agyfélteke dominálásával fejleszthető. Több helyen olvashatjuk, hogy a kreatív írót az különbözteti meg a simától, hogy el tudja adni a művét. Kíváncsiak voltunk, mindez hogyan hangzik Vidi szájából, de ígéretével ellentétben nem jelent meg a tanfolyamon, a nyugdíj előtt álló, gyógypedagógia-asszisztensként dolgozó tréner pedig csak annyit tudott, ami a munkafüzetben volt. Előadta, hogy a bal agyféltekénk hátrahúz minket, ott van a kis ördög, aki azt mondja, neked ez úgysem fog menni, tehetségtelen vagy. A jobb agyféltekénk a kreativitás színtere, ez teszi írásainkat olvasmányossá, ez érdekli az olvasót. Ne azzal legyünk elfogadva, hogy szépen, csúnyán, helyesírási hibákkal írunk-e, folyamatosan írjunk, és ne beszéljünk, mert az bal agyféltekés tevékenység. Szavait figyelem és kétkedő mosoly kísérte.

Fekvő nyolcasok

Az írásos feladatok előtt a jobb és a bal agyféltekét integráló gyakorlatokat végeztünk, például jobb kezünkkel fekvő nyolcasokat rajzolunk a levegőbe, jobb könyökünkkel megérintettük a bal térdünket, és fordítva, ülve integráltunk nyelvünket a szájpadlásunkra tapasztva. A gyakorlatok ismertek voltak a kineziológia, jóga, agykontroll művelőinek körében. A résztvevők reakciója: egymás tekintetének óvatos kerülése, és eltökélt gimnasztika. Trénerünk elmondta, hogy ő mindenkin látja, mennyire adja át magát, a mozgásokról viszont nem tudott sokat, „erről Ritát kell megkérdezni”.

Ír az agyunk Forrás: Origo

Kritika nélkül

A két nap során tucatnyi írásos feladatot hajtott végre a csoport mintegy öt órában, készítettünk novellát, képhez párbeszédet, eltúloztunk sztorit – közben szöveg nélküli meditatív zenéket hallgatunk. A felolvasás után az instrukciót követve megtapsoltuk egymást. Kritikát nem fogalmazott meg a tréner, visszajelzés volt a nevetés, a taps intenzitása, a röhögéssel küzdők csendes pukkadozása és a valóban drámai pillanatok utáni csend. A hirdetés nem túlzott, volt sírás, nevetés. A saját traumák kiíróit többnyire megrendülten hallgatta a csoport, de több volt az elfojtás, például egy fehér orchideák elleni tüzérségi támadás többeknél kiverte a biztosítékot (utóbbi írás szerzőjét is kérdeztük, de nem állt kötélnek). Az ebédszünetek alkalmával ki-ki szabadjára engedte a véleményét, jó messze a teremtől.

Hívők és hitetlenek

„Rita, te voltál az én 56-os forradalmam, felszabadítottad az elmémet a megkötöttség alól, egy rendszerből kihúztál engem, és szabadságot adtál” – hallunk egy férfit a PR-hanganyagról. Ömlenek a pozitív vélemények: „döbbenetes tehetségráta halmozódik fel”. A magyar iskolarendszer is lendít az ügyön: „Sokkal többet adott, mint a négy év irodalomóra.” Egy hitetlenkedő Facebook-bejegyzésére egy tréner határozottan azt felelte, hogy belőle és még sokan másokból is író lett. Miért ne hihetné el bárki, hogy lehetséges, aki Vidit és trénereit hitelesnek tartja. Vidi különben a kétkedőnek, aki előre eldönti, hogy neki úgysem fog működni, azt üzeni, hogy el se jöjjön, az akaratával nem fognak harcolni.

Nem akar becsapni

A fővárosi tanfolyam résztvevői közül hárman nyilatkoztak az Origónak. Szerintük Vidi hisz abban, amit hirdet, senkit nem akar becsapni, viszont arra, hogy két nap után íróvá lettek-e, egyértelmű nemmel válaszoltak. Ketten nem követik a módszert, a projektmenedzser lány korábban is végzett hasonló gyakorlatokat, de a tanfolyamon nem érezte, hogy integrálva volnának az agyféltekéi. A negyedik megkérdezett követi a módszert, de ő sem állítja, hogy író lett (további kérdéseinkre nem válaszolt). A pszichológus nő iróniával közelít: „Ez a reklám része, ami zseniális, bár én szeretem, ha az emberek azt kapják, amiért jöttek” – teszi hozzá. Tehát a 8 fős csoport fele nem vált íróvá a gyorstalpalón. „Azt hirdeti, hogy írni bárki tud. Így kijelenthetném magamról a tanfolyam után, hogy írok, szoktam írni, tehát író vagyok” – játszott el a gondolattal a projektmenedzser, de nem tette magáévá.

Az írás kreatív tevékenység Forrás: PhotoAlto/Alix Minde

A siker a hirdetésben van

A módszer sikere a hirdetéseiben van: „Használd a jobb agyféltekédet, és írj olyan könnyedén, mintha titkos segítők diktálnák!” Az újságírót megfogta, hogy örömmel és könnyedén fog írni: „Reménykedtem, hogy elleshetek valamilyen trükköt, de ilyet nem kaptam. A tanfolyam óta nem megy gyorsabban, jobban az írás, mint korábban.” A projektmenedzser lány arra várt, hátha kihozza belőle az írót, azóta többet ír, de még nem érzi a módszer hatását. A pszichológusnak szüksége volt néhány alap írói infóra egy új munka miatt, de e vonatkozásban nem hallott újat. „Van egy trauma az életemben, aminek a feldolgozásában segít az írás. A csoporttársak felolvasásait hallgatva arra jutottam, hogy nem írok rosszabbul, mint mások” – fűzte hozzá.

Ált. isk. fokon

Aki írói praktikákra vágyott, csalódott az elemista szintben: gyűjtöttünk a majdani írásainkat színessé és élővé tevő szimbólumokat, alliterációkat, és meghallgattunk néhány wikipédiás definíciót (szinonima, novella). Az írások utáni kommentárok hiánya nem meglepő, mert az ehhez szükséges szakmai tudás és rutin hiányzott a trénerből. A három megkérdezett résztvevő közül egy sem fogadott volna el semmilyen kritikát írásaival kapcsolatban sem Vidi Ritától, sem tőle. A tanfolyam csúcsa, a regény karaktertereinek és cselekményének szervezéséről szóló rész a sok írótanfolyamot megjárt újságíró szerint korrekt volt, aki még nem olvasott a témában, hallhatott új dolgokat.

Túltették magukat

Arra, hogy látják-e hasznát a jobb agyféltekés írásnak írói tevékenységük során, mindhárman azt válaszolták, hogy nem tanultak újat, viszont ha rászánják az időt, és nincs internet, megy az írás. Azon a számukra nyilvánvaló blődségen túltették magukat, hogy két nap után íróvá válhatnak. A tanfolyamban a társaság miatt nem csalódtak, megismertek néhány értékes embert, jó volt velük beszélgetni és hallgatni, amit írtak. Volt, akinél újra a fókuszba került az írás, és fontos volt a pozitív megerősítés, más élvezte, hogy szeretett foglalatosságáról beszélgethetett.

Flitteres takony

Vidi állítja, hogy az íráshoz nem kell tehetség (ez csak 10 százalék), szakmai tudás és a magyarokból hiányzó vállalkozói szemlélet annál inkább. Az „én tudom, hogy bárki lehet író” szöveggel sokakat kihoz a sodrából (persze az egyetértők sincsenek kevesen): „Tudja, az írás művészet, elhivatottság és tehetség kérdése. Az olyanok, mint maguk, akik ezt lealjasítják valamiféle szaktudássá, a felelősek az irodalom elkorcsosulásáért” – olvashattuk egy amatőr író már eltüntetett Facebook-kommentjében, ő flitteres takonynak minősítette a jobb agyas társaság szellemi termékeit, Vidi nézeteit pedig nevetségesnek, pénzhajhásznak és középszerűnek. Vidi válasza: annak eldöntése, hogy mi a művészet, az olvasó dolga.

Kisajátítanák az írást

„Én írónak vallom magam” – közli Vidi Rita a vita után fogalmazott cikkében: „Azért, mert mindig is szerettem írni, akarok írni a jövőben is, ezerféle írói ötletem van, és ezt az utat választottam magamnak. Nem jártam íróiskolába, nem vagyok tagja az Írószövetségnek, nincs erről bizonyítványom és/vagy diplomám, és mégis író vagyok. Nem kevés pénzt kerestem már ezzel, és továbbra is szándékozom ezen az úton maradni. Akinek ezzel problémája van, az nem én vagyok.” Szerinte tilos hallgatni a kétkedőkre és azokra az írókra, művészlelkekre, akik ki akarják sajátítani az írást, miközben bábok a nagy kiadók kezében. Mert ha „az irodalmárfanatikusoknak kedvező világ lenne, akkor Magyarországon egyetlen könyv lenne a könyvesboltok polcán: Kertész Imre Sorstalansága” – véli. Vidi emlegetett szerzői ma már milliomos, sikeres nők – Rowling és E.L. James (az ötvenárnyalat-trilógia szerzője) –, ők egyszerű állampolgárok voltak. Kertészéhez képest szövegeik könnyebben fogyaszthatók, sikerük átérezhetőbb a hétköznapi magyar háziasszonyok számára, akiknek van idejük próbálkozni az írogatással, és nem vágynak bonyolultabb tartalmak közlésére. A többiek mimózák.

Null kilométeres kreatívok

A dicsőségfalról kiderül, hogy a csekély számú könyvet a jobb agyas szerzők magánkiadásban, e-book formátumban jelentették meg. Egy nyomtatott könyvet találtunk, az ügyvédnő fantasyje, „Az aranypárducok ébredése” az Ad Librum kiadónál jelent meg, ez a kiadó a szerzők költségén dolgozik. Egy másik jobb agyas szerző meseregényének oldala üresen állt, semmit nem tudunk piaci megjelenéséről, az „Adventi mesék” című ünnepi időgazdálkodásról szóló e-book eredménye sem ismert. A Vidi-féle webáruházban négy könyv vásárolható meg, ebből hármat ő jegyez, például tanácsokat ad vállalkozóknak, gondolkodni szerető nőknek, akik több szabad időre vágynak. Készülőfélben lévő regényére várni kell, a budapesti tanfolyam trénere szintén első regényén dolgozik. Tehát könyvpiaci sikerről egyelőre nincs szó, miközben segítenek megszerezni az első milliót.

Kisvállalkozás, egyéb szolgáltatásokkal

Vidi írónak vallja magát és vállalkozónak, aki könyveire ráépít egyéb szolgáltatásokat. A tanfolyam utáni héten naponta érkező fejtágító e-mailekbe ágyazva folytatódott az invitálás a következő szeánszra. A gondolkodásmód-tanácsadó, motivációs tréner leveleiben magánkiadásra ösztönöz, célcsoport-meghatározásra okít, felajánlja támogatását a könyvek megjelenéséhez. Akik szárnyai alatt íróvállalkozóvá képezik magukat, összehozhatják az első milliót. Állítja, hogy „a minimum 100 százalékos árréssel” megoldott magánkiadás és saját értékesítés jobb üzlet, mint maga a Tesco. 12 ezerért tanácsot ad, e-mailben küld kreativitást fejlesztő online tréninget. 5 és fél órás videó anyagát ajánlja a „vagyonos írók klubjába” belépőknek is, akik ígérete szerint ki tudják majd fizetni a rezsijüket is. Férjével közös, számítógép-kiskereskedelemmel foglalkozó vállalkozásuk neve szerepel a tanfolyamnak hátteret adó RitArt Academy munkafüzetén, de a cégnek semmi köze a tanfolyamhoz, a pénzt Vidi férje, Tóth László egyéni vállalkozó számlaszámára kell küldeni, ő adja a hátterét a könyvkiadással foglalkozó kezdeménynek is.