Harminchárom magyar művész mutatkozik be Kínában

2600 négyzetméteren mutatkozik be 33 hazai és határon túli magyar képzőművész a pekingi Kínai Szépművészeti Múzeumban júniusban. Cserébe jövő nyáron jön Budapestre a kínai művészet.

Június 14. és július 4. között 33 magyarországi és határon túli magyar képzőművész (névsorukat itt olvashatja) több mint 300 festményét, grafikáját, szobrát, gobelinjét, tűzzománcát, fotógrafikáját, fotóját és videóját láthatja a kínai közönség a pekingi Kínai Szépművészeti Múzeumban - adta hírül a Nemzeti Erőforrás Minisztérium kulturális államtitkársága hétfőn. A kiállítás kölcsönösségen alapul: jövő nyáron a mai kínai művészetet bemutató tárlat látogat Budapestre.

Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója kiemelte, a döntően kínai kortárs művészetet kiállító pekingi múzeumban még nem volt példa arra, hogy egy nyugati ország művészetét ilyen nagy területen mutassák be. A pekingi magyar kiállítás két szinten, nyolc teremben, összesen 2600 négyzetméteren lesz látható jövő héttől.

A Magyar Művészet címet viselő kiállításra a budapesti Forrás Galéria igazgatója, Tóth Norbert válogatta össze hazánk művészetét képviselő alkotásokat. A kurátor a hétfői sajtótájékoztatón elmondta, olyan műveket választott, amelyek valamilyen módon kapcsolódnak a kínai kultúra szellemiségéhez, és jól reprezentálják a mai magyar alkotók különböző korosztályait is. Hozzátette, hogy "összmagyarságban" gondolkodtak, így a művészek között vannak határon túliak is.

Papageorgiu Andrea képével reklámozza a kiállítást a pekingi múzeum

A kínai meghívást két és fél éves tárgyalássorozat előzte meg. Az előkészületekben és az alkotók kiválasztásában együttműködtek a Magyar Művészeti Akadémiával, a Székelyudvarhelyért Alapítvánnyal, valamint a Szépművészeti Múzeummal és a kulturális államtitkársággal.

Szőcs Géza kultúráért felelős államtitkár kiemelte: nagyon ritka, hogy a világ egyik vezető nagyhatalma érdeklődjön egy kis ország művészetének bemutatása iránt. Úgy vélte, a "kínai tudatvilágot alakító réteg" rezonálni tud majd az alkotásokra, képes lesz értelmezni a műveket. Óva intett attól, hogy "elkezdjük számolni a látogatókat", inkább a látogatások "minőségére" hívta fel a figyelmet.

Baán László felidézte, hogy az 1963-ban alapított pekingi intézményben eddig három nagy nyugati kiállítást rendeztek: a spanyol Tizianótól Goyáig címűt, a londoni Tate Turner-tárlatát és egy svájci kortárs művészetet bemutatót. Mint kiemelte, ezek mindegyike a magyar kiállás területének csak felét tette ki. A mintegy egyhónapos kiállítási idő is példátlan, a legtöbb tárlat nem hosszabb tíz napnál.

Tóth Norbert elmondása szerint a június 20-i megnyitóra a kínai gazdasági-politikai-kulturális elit 300 kiemelkedő képviselőjét várják, többek között a kulturális minisztert, aki Szőcs Gézával együtt nyitja majd meg a kiállítást. Az eseményről, melyen Sebestyén Márta népdalénekes és Bogányi Gergely zongoraművész is fellép, harminc állami és nemzetközi médium fog tudósítani.

A publicitás fokozására háromnyelvű - magyar-kínai-angol - honlapot, valamint ezer példányban díszes, 340 oldalas katalógust készítettek. A kurátor elmondta, a kiállítás mögött nagyobbrészt üzleti finanszírozás áll, kisebb részben állami szerepvállalás, és utófinanszírozási modellt alkalmaznak. Egyedülálló, hogy a kölcsönösség jegyében nem kell fizetni a kiállítási lehetőségért a pekingi intézménynek, amely általában jelentős összeget kér ezért a külföldi múzeumoktól.