Szelénhiány fenyeget a klímaváltozás miatt

Dairy farmers, Anthony Paudoie and his father Jean-Louis, harvest wheat in a field with their harvester on July 14, 2014 at a farm of Le Pin, near Nantes, western France. The Loire Atlantique department is the second milk producer in France with 840 million liters of milk per year. AFP PHOTO / JEAN-SEBASTIEN EVRARD

A világ szántóföldjei kétharmadában átlagosan kilenc százalékkal kevesebb lesz a szelén a klímaváltozás miatt az évszázad végére.

Ezzel együtt sok helyen nő a szelénhiány következtében kialakuló betegségek kockázata - derült ki svájci, német és brit kutatók közös tanulmányából. A szelén az emberi egészségben fontos szerepet játszó nyomelem, amely táplálkozással kerül be a szervezetbe. A táplálékban, például a gabonatermékekben lévő szelén mennyisége attól függ, milyen sok nyomelem van a termőtalajban.

A klímaváltozás nyomán egyre kevesebb lesz a talajban a szelén. Az Eawag kutatóintézet vezetésével egy nemzetközi kutatócsoportnak elsőként sikerült rekonstruálni a szeléneloszlás világtérképét, eredetileg más célból gyűjtött adatok átfogó elemzésével - közölte az intézet.

A szakértők összefüggésbe hozták a szeléntartalmat, a talajminőséget és a mindenkori helyi klímakörülményeket is az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) közzétett tanulmány szerint. Így sikerült megjósolniuk a termőföldek szeléntartalmát arra az esetre, ha a klímakörülmények a Föld felmelegedése következtében változnak. Eredményeik szerint a világ termőterületeinek kétharmadában csökken a szelén mennyisége a évszázad végére, a 20. század végéhez képest átlagosan csaknem kilenc százalékkal.

Ezzel párhuzamosan sok régióban nő a szelénhiányhoz köthető betegségek kialakulásának kockázata. Már ma is akár egymilliárd embert érinthetnek ezek a betegségek, például a szívizom megbetegedése - írja az Eawag. A termőföldek növekvő szelénhiánya ellen megfelelő trágyával lehet védekezni, Finnország már 1984 óta alkalmaz ilyet. Szelén emellett az állatok eledeléhez hozzáadott nyomelemként is alkalmazható.

A tanulmány szerzői szerint eredményeik korai figyelmeztetést jelenthetnek a humanitárius szervezetek és az agráripar felé, hogy időben kezdjenek el foglalkozni a problémával.