Hogyan szennyezzük Budapestet és környékét?

szmog szálló por budapest
Budapest, 2017. január 24. Szmog Budán 2017. január 24-én. A fővárosban 2017. január 22-én elrendelték a szmogriadó riasztási fokozatát, 23-án kis mértékben javult a levegő minősége, de a riasztási fokozatot fenntartják. A magas szállópor-koncentráció miatt elrendelt közlekedési korlátozás is érvényben van. Reggel 6-tól 22 óráig Budapest közigazgatási területén tilos azzal a gépjárművel közlekedni, amelynek forgalmi engedélyében a környezetvédelmi osztályt jelölő kód: 0, 1, 2, 3 vagy 4, valamint amelynek a forgalmi engedélyében nincs környezetvédelmi osztályt jelölő kód. MTI Fotó: Mohai Balázs
Vágólapra másolva!
Nagyszabású kutatás-fejlesztési projektbe kezdett az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (MTA CSFK) Földrajztudományi Intézete: a téma Budapest és a várost körülvevő ingázási zóna népességdinamikája és a lakossági fogyasztás által okozott egyes szennyezések. Az urbanizáció miatti környezetterhelést feltáró kutatás nemzetközi referenciaprojektté válhat.
Vágólapra másolva!

A kutatók innovatív módszerekkel vizsgálják a budapesti várostérség népességének mozgását, a talajba és a várostérség vizeibe jutó szennyezések tér-idő dinamikáját, valamint ezek hatásait. A programot az MTA CSFK Földtudományi Kutatóközpont vezeti, részt vesz benne az MTA CSFK Földtani és Geokémiai Intézet, a gödöllői Szent István Egyetem, az Aquaprofit Zrt., valamint az UTB Envirotec Zrt. A kutatás a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap több mint egymilliárd forintos támogatásával, a Nemzeti Versenyképességi és Kiválósági Program (NVKP) keretében valósul meg.

A kutatás különleges jelentőségét az adja, hogy napjainkra a népesség erőteljes földrajzi koncentrálódása, az urbanizáció komoly környezeti kockázattá vált. A nagyvárosok gyors népességnövekedésének, valamint a beépített területek és az ingázási övezetek terjedésének egészségügyi és élelmiszer-biztonsági következményei lehetnek. Földünk csaknem minden országára igaz az a megállapítás, miszerint a teljes fogyasztáson belül a városi fogyasztás súlya egyre számottevőbb, a várostérségek ökológiai lábnyoma a vidéknél gyorsabban növekszik. Sok a kérdőjel a globalizált, modern gazdaság és a népesség térbeli koncentrációjának komplex környezeti hatásaival kapcsolatban, a téma nemzetközi szinten és hazánkban is napjainkban kezdi felkelteni a szakemberek érdeklődését.

A több tudományterületet (földrajz, geokémia, biológia, hidrológia, szennyvízkezelés stb.) összefogó projektben a kutatók és az ipari partnerek komplex vizsgálatokat végeznek a budapesti várostérség felszíni és felszín alatti vizeiben, a talajokban, halakon és haltáplálék-szervezeteken, és elemzik a keletkező szennyvizek jellemzőit, az elvezetés hatásait.

A projekt célja a már ismert szennyezőkön túl korábban nem vizsgált elemekre, hatóanyagokra vonatkozó állapotfelmérés, a kiváltott kockázatok feltérképezése és kockázatcsökkentő fejlesztések megvalósítása. A tervezett kutatások és fejlesztések minden bizonnyal komoly külföldi érdeklődést váltanak ki, emellett jó esély van arra, hogy a program nemzetközi referenciaprojektté váljon.

Forrás: MTA