Greenpeace: veszélyben a klíma, a környezet és a fogyasztók védelme

A fosszilis energiahordozók elégetése okozza a legnagyobb problémát
Vágólapra másolva!
A Greenpeace Hollandia nyilvánosság elé tárta az EU-USA között zajló szabadkereskedelmi tárgyalások egyes dokumentumait. Az EU és az USA tárgyalási pozíciójáról árulkodó dokumentumokból a Greenpeace szerint kiderül: a készülő megállapodás sérti a demokratikus alapelveket, és az üzleti szféra érdekeit a társadalom hosszútávú érdekei elé helyezi. A szervezet azt kéri a magyar kormánytól, hogy a TTIP jelenlegi megállapodás-tervezetét ne támogassa és követelje a szerződés legfrissebb, teljes verziójának nyilvánosságra hozatalát.
Vágólapra másolva!

A Greenpeace holland irodája a mai napon nyilvánosságra hozta az EU-USA között zajló Transzatlanti Kereskedelmi és Befektetési Partnerségről (TTIP) folyó tárgyalások dokumentumainak 13 véglegesített fejezetét, valamint a TTIP-tárgyalások aktuális szövegét. Hasonló dokumentumot eddig csak választott képviselők tekinthették meg – felügyelettel, zárt helyiségben, külső konzultáció lehetősége nélkül, és tartalmukat tilos volt bárki mással megosztani.

Maszk Viktória királynő szobrán a londoni Buckingham-palotánál, amelyet egy Greenpeace-aktivista helyezett rá április 18-án. A nemzetközi környezetvédő szervezet az akcióval a brit főváros egészségre ártalmas mértékű légszennyezésére kívánta felhívni a figyelmet Forrás: MTI/EPA/Hannah Mckay

A dokumentumok kiszivárogtatásával a tárgyalások által érintett több mint 800 millió állampolgár felügyelheti a tárgyalások menetét, és beleszólhat a döntéshozatalba.

Négy témában is aggályok merültek fel

„Akiknek fontos a környezetvédelem, a munkajogok, az internetes magánszféra védelme vagy akár az állatok jogai, azoknak most oda kell figyelniük arra, ami ezekből a dokumentumokból kiderül. A nyilvánosságra hozott információk alapján a szabadkereskedelmi egyezménnyel

a demokratikus hatalom az emberek kezéből a nagyvállalatokhoz kerülne át”

– mondta Faiza Oulahsen, a Greenpeace Hollandia kampányfelelőse.

Környezet- és fogyasztóvédelmi szempontból az alábbi 4 témában merülnek fel súlyos aggályok:

Környezetvédelmi rendelkezések

A szerződés több évtizede érvényben lévő környezetvédelmi rendelkezéseket hagy figyelmen kívül - írja sajtóközleményében a Greenpeace. A szervezet szerint a szerződésrészek nem említik a hetven éve létező Általános kivételeket, melyet a Kereskedelmi Világszervezet az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezményében rögzített.

A Greenpeace a fukusimai és csernobili atomkatasztrófa emlékére tartott sajtóeseménye a Hősök terén Fotó: Marton Szilvia - Origo

Ez lehetőséget biztosítana az országoknak a kereskedelem korlátozására az emberek, állatok és növények egészségének és életének védelme, illetve a kimerülő természeti erőforrások megőrzése érdekében. A szabály figyelmen kívül hagyása azt jelzi, hogy mindkét tárgyaló fél olyan rendszer kialakítására törekszik, amely

a profitot helyezi az emberek, állatok és növények egészségének védelme elé

- írja a sajtóközlemény.

Veszélyben a klíma

A Greenpeace azt is kiemeli, hogy a TTIP elfogadását követően nehezebb lenne megvédenünk a klímát. A párizsi klímaegyezmény kimondja, hogy a globális felmelegedést 1,5 Celsius-fok alatt kell tartanunk, hogy megelőzzünk egy többmilliárd embert érintő klímakatasztrófát.

Áder János köztársasági elnök felszólal az ENSZ 21. klímakonferenciáján a Párizs melletti Le Bourget-ban Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd

Ebben a globális kereskedelemnek is részt kell vállalnia. A dokumentumokban ezzel szemben szó sem esik az éghajlatvédelemről - írja a szervezet. A Szabályozási együttműködésről (Regulatory Cooperation) és a Termékek piacra jutásáról (Market access for Industrial Goods) szóló fejezetek rendelkezései korlátozzák a klímavédelmi intézkedések hatáskörét. Ez azt jelenti, hogy a javaslatok alapján például

nem lenne többé lehetőség a fokozott szén-dioxid-kibocsátást okozó üzemanyagok (pl. olajhomok) importjának korlátozására.

Az elővigyázatosság elve

A szerződések elfogadásával a Greenpeace szerint megszűnne az elővigyázatosság elve is. Sem a Szabályozási együttműködés, sem a további 12 megszerzett dokumentum nem tesz említést az uniós elővigyázatosság elvéről. Ezzel szemben több fejezetbe is bekerült az USA követelése a „kockázatalapú megközelítésről”, amely célja, hogy a veszélyes vegyi anyagok betiltása helyett, csak azok használatát szabályozzuk. Ez oda vezet, hogy az uniós és a nemzeti hatóságoknak a jelen előírásokkal szemben nem lesz lehetőségük a megelőző intézkedésekre, például a vitatott hatású hormonkárosító vegyi anyagok ivonására.

Éjszakai Greenpeace akció a fukusimai katasztrófa évfordulóján, 2014. március 10-én Forrás: Greenpeace/Dörgő Zsuzsi

Előretörnek a nagyvállalatok

A Greenpeace arra is rávilágít, hogy véleményük szerint a megállapodással megnyílik az út a nagyvállalatok hatalomátvétele előtt. Miközben a javaslatok alapján veszélybe kerül a környezet- és fogyasztóvédelem, a nagyvállalatok érdekei előtt szabad út nyílik azáltal, hogy a döntéselőkészítési folyamatoknak már a legelső fázisaiba beleszólási jogot kapnak - olvasható a szervezet sajtóközleményében.

A dokumentumokból a Greenpeace beszámolója szerint az derül ki, hogy míg a civil társadalom minimális lehetőséget kapott betekinteni a tárgyalásokba, addig

a nagyipari szereplőknek kiemelt szerep jutott a fontos döntések meghozatalában.

Ezek szerint az EU eddig eltitkolta a nagyipar befolyásának mértékét: egy nemrég közzétett jelentésében az EU csupán egyszeri, minimális beleszólást említ nagyipari részről, míg a mostani dokumentumok számos helyen nyíltan utalnak arra, hogy a tárgyalásokba a nagyvállalatokat is bevonták, illetve hogy szükség van a velük való további konzultációkra.

A Greenpeace Magyarország a kiszivárogtatott dokumentumokat elküldi a magyar parlamenti és európai parlamenti képviselőknek. „Legfontosabb kérdésünk, hogy a magyar kormányzat vajon a fenti tények ismeretében továbbra is támogatja-e ezt a demokratikus alapelveket sértő, és hazánkat a transznacionális vállalatoknak kiszolgáltató egyezményt” – mondta Simon Gergely, a Greenpeace Magyarország vegyianyag-szakértője.