Csernobil napelemfarmként épülne újjá

Chernobyl dead zone Sign contamination radiation Chernobyl HORIZONTAL
Csernobil30
Area affected by Chernobyl nuclear disaster.
Vágólapra másolva!
Napelemeket telepítenének Csernobil területére. Nyilvánosságra került az a prezentáció, melyben miniszterek mutatták meg, hogyan tudnák hasznosítani megújuló energia termelésére a nukleáris katasztrófa helyszínének „holt" részeit.
Vágólapra másolva!

Megvizsgálják a fejlődési lehetőségeket

A világ egyik legnagyobb napenergia farmját alakítanák ki Csernobil szennyezett nukleáris sivatagjában. Az ukrán kormány szerint a tervezett beruházással a harminc évvel ezelőtti, az üzem működésének csúcspontján produkált elektromoság közel harmadát tudnák megtermelni. A most nyilvánosságra tárt bemutatóról a The Guardian is beszámolt.

Csernobil ezer négyzetkilométeres tilalmi zónájának hatezer hektáros „holt" földje még ma is túl veszélyes ahhoz, hogy emberek éljenek vagy gazdálkodjanak itt. A tanulmány arra mutat rá, hogy a terület képes a napenergia, biogáz-, hő- és energiatermelésre. Évek óta fokozódik a nyomás az ipari fejlődés elősegítése érdekében, ám javaslat eddig nem született arra vonatkozóan, hogy hova telepítenék a napelemeket.

Forrás: RIA Novosti/Kostin Igor

„Az ukrajnai lezárt zóna megítélésében változás állt be, és harminc évvel a csernobili tragédia után feltárja a terület fejlesztési lehetőségeit" – mutat rá a tanulmány. – „Egy olyan speciális ipari területet kell létrehozni, amely valamennyi sugárvédelmi szabálynak és rendeletnek megfelel a lezárt zónán belül."

Hatezer hektárnyi területet használnának fel

Az 1986-os baleset után több tízezer embert azonnal evakuáltak Ukrajnában, Fehéroroszországban és Dél-Oroszországban, elsősorban azokról a nukleáris üzem körüli területekről, ahol a radioaktív felhő leereszkedett. A Csernobilhoz közeli, félig elhagyott falvakban jelenleg néhány száz ember tartózkodik.

A prezentáció szerint „mintegy hatezer hektárnyi holt terület található, melyek közül néhányat kitűnően lehetne hasznosítani az elektromos erőművek elhelyezésére". Az ukrán minisztérium azt mondja, több mint ezer megawattnyi nap és négyszáz megawatt más jellegű, megújuló energiát tudnának létrehozni. Az egykori atomerőmű mintegy négyezer megawattnyi beépített kapacitással rendelkezett.

Forrás: AFP/Anatoliy Stepanov

Erős napsütés és olcsó föld

A világ legsúlyosabb nukleáris balesetének helyszínén tervezett megújuló energiaforrás előnye, hogy az itt található föld olcsó és bőséges, és a napfény olyan erősségű, mint a Dél-Németországban. Ráadásul a prezentáció szerint az infrastruktúra a korábbi erőmű miatt rendelkezésre áll, így a rendszer rákapcsolása az országos nagyfeszültségű hálózatra könnyen kivitelezhető, mert az ehhez szükséges távvezetékek már ki vannak építve. A jelenlegi rendszer biztosítja az összeköttetést.

Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) a héten jelezte, hogy kész lenne pénzkölcsönt nyújtani a bemutatott tervezethez. Az EBRD már több mint 500 millió amerikai dollárt biztosított arra, hogy az elpusztult reaktor felett egy nagy rozsdamentes acél „szarkofágot" építsenek, amely nélkül továbbra is veszélyes maradna a következő évezredekben.

Forrás: Wikimedia Commons

„Az EBRD addig mérlegelheti a projektben való részvételt, amíg életképes beruházási javaslatokkal találkozik, és elégedettséget érez minden más környezetvédelmi kérdésben, valamint a kockázatok tekintetében" – mondta a szóvivő.

Új energetikai valóság

A lépés a napenergia felé egy új energetikai valóságot jelképez, amelynek segítségével a megújuló energiaköltségek csökkenhetnek, miközben az atomenergia költségei növekedhetnek. A csernobili területen ráadásul igen kedvező a napsütéses órák száma, főként Dél-Németországgal összehasonlítva, amely az egyik legnagyobb napenergia gyártó a világon.

Ukrajna környezetvédelmi és a fenntartható fejlődéséért felelős minisztere egy interjúban nemrég azt nyilatkozta: a kormány két amerikai befektetési vállalkozással és négy kanadai energetikai vállalattal tárgyal, melyek érdeklődést mutatnak a csernobili napenergia hasznosításának lehetősége iránt. Eközben Fehéroroszországban – mindössze 20 mérföldre a Csernobiltól – elkezdődött egy 22,3 megawattos, napelemes erőmű építése a Brahin negyedben. Ez volt az egyik csernobili radioaktív csapadékkal leginkább szennyezett kerület, és az a föld, amely a legkevésbé alkalmas a mezőgazdaság számára.