Lesznek-e pálmaerdők ismét a Dunántúlon?

A földtörténeti múltban gyakoriak voltak a mostaninál lényegesen melegebb és hosszú ideig tartó globális periódusok

A Kárpát-medencét elárasztó, most tapasztalható szaharai hőség egyre kevésbé számít elszigetelt jelenségnek. Az elmúlt évtized csúcshőmérsékleti rekordja és az évről évre egyre forróbbá váló nyarak a feltartóztathatatlan globális felmelegedés nyilvánvaló tünetei. A szélsőséges klímaingadozás azonban egyáltalán nem egyedi esemény a földtörténetben.

Vágtat a globális felmelegedés

Azt a folyamatot, amikor a világóceán és a troposzféra alsó, felszín közeli légrétegeinek hőmérséklete folyamatosan emelkedik, globális felmelegedésnek nevezzük.

A földtörténeti múltban gyakoriak voltak a mostaninál lényegesen melegebb és hosszú ideig tartó globális periódusok Forrás: Dinosaurus at Dusk

Ma már ténykérdés, hogy az elmúlt egy évszázad alatt - 1905 és 2005 között - a Föld átlaghőmérséklete 0,74 Celsius-fokkal emelkedett.

Az utolsó két évtizedben a hőmérséklet emelkedése a kétszeresére növekedett a megelőző évtizedek értékéhez képest.

Ami különösen aggasztó, hogy a mérések szerint a felmelegedés üteme egyre jobban gyorsul.

Az Amerikai Űrkutatási Hivatal (NASA) Goddard Intézete, és a National Climatic Data Center legújabb elemzése szerint 2005 és 2010 között volt a legmelegebb periódus a 19. század közepétől rendelkezésre álló megbízható adatok alapján.

A kétségbevonhatatlan tények ellenére egyes döntéshozók rövid távú gazdasági érdekek miatt még mindig kétségbe vonják a globális klímaváltozást Forrás: completcolorado.com

A klímakutatók túlnyomó többsége abban is egyetért, hogy a jelenlegi felmelegedésben az emberi, az úgynevezett antropogén tényezők meghatározó szerepet játszanak.

A jelenlegi globális felmelegedésben az antropogén tényező, az emberi tevékenység játssza a főszerepet Forrás: Shutterstock / Tatiana Grozetskaya

A globális felmelegedés azonban nem azt jelenti, hogy mindenütt egyenletesen emelkedik a hőmérséklet.

Léteznek olyan régiók, ahol az átlagot meghaladó mértékben növekszik az átlaghőmérséklet,

de a klímamodellek azt prognosztizálják, hogy a globális felmelegedés egyes területeken regionális lehűlést fog okozni.

Az évszázad végére mediterrán térséggé válhat Magyarország

Magyarországot különösen érzékenyen érinti a klímaváltozás.

A gyilkos kánikulában így hűsölnek a kemencei kisvasutasok Forrás: Facebook/Kemencei Erdei Múzeumvasút

Az ország a nedves óceáni, illetve a száraz mediterrán klímaövek határán fekszik. Emiatt már egy kisebb mértékű éghajlatiöv-változásnak is markánsabb következményei lehetnek más területekhez képest.

A Kárpát-medence a hűvösebb nedves óceáni és meleg, szárazabb, mediterrán éghajlati övek határán fekszik Forrás: Wikimedia Commons

Magyarországon az átlaghőmérséklet emelkedése mintegy másfészerese a globális átlagnak, az ország ökológiailag így a legsérülékenyebb területek közé tartozik.

Egyre valószínűbb, hogy Magyarország a mediterrán éghajlati öv részévé válik Forrás: H.Szabó Sándor

Noha még nincs kidolgozva olyan prognózis, amely teljesen egzakt módon modellezné a Kárpát-medencét érintő változást,

a jelenlegi tendencia szerint száz éven belül az ország időjárásában a mediterrán hatás válik meghatározóvá;

a mostaninál forróbb, szárazabb és lényegesen hosszabb nyarakra, valamint enyhe és rövid telekre számíthatunk, és jóval kevesebb lesz a csapadék.

Az egyre hosszabb és forróbbá váló nyarak hosszabb távon komoly kihívás elé állítják a vízgazdálkodást Forrás: MTI/Czeglédi Zsolt

Mindez átalakíthatja az agrárkultúrát, és új kihívások elé állítja majd a vízgazdálkodást is.

Mi befolyásolja, hogy fázunk vagy megsülünk?

A meleg és hűvösebb periódusok váltakozása a földtörténet természetes folyamatai közé tartozik. A földtörténeti múltban szép számmal akadtak olyan időszakok, amikor a mostaninál sokkal melegebb és kiegyenlítettebb volt az éghajlat, és természetesen léteztek brutális lehűlési periódusok, nagy jégkorszakok is.

A mezozoikum, a dinoszauruszok kora volt a földtörténet legmelegebb periódusa. A kréta időszak derekán, 100 millió éve a világtenger szintje 200 méterrel volt magasabb a mostaninál Forrás: Wikimedia Commons

A földi globális átlaghőmérsékletét számos természeti tényező befolyásolja, ezek egy része csillagászati, a másik pedig földtani okokra vezethető vissza.

A napciklus és a földpálya ingadozása a klímaváltozás egyik oka Forrás: space.com

Az asztronómiai jelenségcsoportok közül a napciklus, a napállandó (szolárkonstans) és a Föld pályaelemeinek változása, a geológiai okok közül pedig

a lemeztektonikai mozgások, a világtenger vízszintingadozása, az óceáni áramlatok rendszerének megváltozása,

a vulkáni aktivitás, és – sokkal ritkábban – az extraterresztikus, földön kívüli eredetű események, nagy aszteroidabecsapódások határozzák meg az éghajlati változásokat.

Amikor babérfák hajladoztak az Antarktiszon

A bolygónk szilárd kérgét alkotó litoszféralemezek folyamatos mozgásban vannak, a föld magja által termelt, radioaktív bomlásból származó hőenergiának köszönhetően. Az olvadt földköpeny felső határán, az asztenoszférán „úszó” lemezek vándorlása határozza meg a kontinensek és az óceáni medencék helyzetét, ez utóbbi pedig a világtenger nagy áramlási rendszereit.

A litoszféralemezek a földköpeny felső, viszkóz felszínén, az asztenoszférán "úsznak". Mozgásuk és helyzetük alapvető változásokat okoz a Föld éghajlatában Forrás: Wikimedia Commons

A tengeráramlatok döntő módon befolyásolják a mindenkori éghajlat alakulását.

A földtörténeti múlt egyik legtovább tartó meleg periódusában, a dinoszauruszok koraként is hívott mezozoikum idején (249 millió évtől 65 millió évig) a rendkívül meleg éghajlatot az a nagy trópusi tengeráramlási rendszer okozta, amely nagyjából az egyenlítő mentén körbefolyta a Földet.

A pálmahatár Skandinávia területén húzódott, az Antarktiszon örökzöldek virágoztak Forrás: Wikimedia Commons

A páradús, meleg trópusi levegő messze, a magas szélességi körökig feljutott;

a pálmahatár a mai Skandinávia, illetve Dél-Grönland területén húzódott, és az Antarktiszt is örökzöld, részben szubtrópusi erdőségek borították.

Tengeráramlatok változása a jégkorszak hátterében

Ebben az időszakban kezdődött el a valamennyi mai kontinenst egyesítő szuperszárazulat, a Pangea feldarabolódása és az Atlanti-óceán kinyílása. Miközben a kontinensek fokozatosan felvették jelenlegi alakjukat, és a mai helyzetükbe kerültek,

alapvetően megváltozott a tengeráramlások és a légkörzés helyzete.

A Föld a kréta időszak derekán. A nagy egyenlítői óceáni áramlat megszűnésének komoly szerepe volt az éghajlat lehűlésében Forrás: Wikimedia Commons

A korábbi keleti-nyugati irányú meleg áramlási rendszert északi-déli irányban mozgó áramlatok váltották fel.

Ez, és az eurázsiai hegységrendszer felgyűrődése fokozatos lehűléshez vezetett.

A meleg trópusi légtömegek nem tudtak többé a messzi északra felhatolni; a kainozoikum (65 millió évtől 12 000 évig) végére kialakult az erősen hideg és melegebb periódusok váltakozásából álló pleisztocén jégkorszak.

A pleisztocén eljegesedést öt nagy lehűlési periódus jellemezte Forrás: Humboldt.edu

Az öt nagy eljegesedési hullám (glaciális) utolsó periódusa,

a Würm-glaciális csak 12 000 éve ért véget.

A most tapasztalható erőteljes felmelegedés ellenére is jelenleg csak két eljegesedés közötti enyhe szakaszban, egy úgynevezett interglaciálisban élünk.

Trópusi monszunerdők hazája és tundravidék is volt már Magyarország

A forró éghajlat geológiai korokon átívelő hosszú periódus volt a Pannon-medence földtörténetében.

A mai értelemben vett Kárpát-medencéről földtani idősíkon nem is olyan régóta beszélhetünk;

hazánk területe ugyanis az eocén időszakra (55 millió évtől 34 millió évig) több, egymástól eredetileg igen nagy távolságra fekvő mikrolemezből, illetve lemeztöredékből állt össze.

A középső eocénben a Dunántúlt délnyugati irányból elöntötte a tenger. A tengerből szigetként kiálló dunántúli középhegységen buja trópusi vegetáció tenyészett Forrás: Zmescience

Az eocén bizonyult az egyik legmelegebb időszaknak, ekkor a Föld globális átlaghőmérséklete meghaladta a 20 Celsius-fokot.

A trópusi esőerdők birodalma az egyenlítőtől Közép-Európáig terjedt, a Pannon-medencét fülledt, nedves, trópusi monszunéghajlat jellemezte,

30 Celsius-fok körüli éves átlaghőmérséklettel.

A miocén időszakban a szárazföldi térszínen, a mai Észak-Magyarország vidékén többek között őselefántok éltek Forrás: Ancient World

A lassú lehűlés az oligocén időszakban (34 millió évtől 23 millió évig) kezdődött el, de a nagyobb részt tengerrel elborított Pannon-medencét még ekkor is a mainál sokkal melegebb szubtrópusi éghajlat uralta.

Miocén időszaki meleg égövi megafauna Forrás: Wikimedia Commons

A rákövetkező miocén időszak (23 millió évtől 5 millió évig) volt hazánk történetében az utolsó trópusi-szubtrópusi korszak.

Miocén korú trópusi rövidfarkú rák fosszíliája Forrás: Zmescience

A miocént az éghajlat ingadozása jellemezte; a hűvösebb csapadékos korai miocén után nagyjából 16 millió éve ismét szárazabbá, forróbbá vált az éghajlat.

Miocén időszaki fésűskagyló fosszíliája, az egykori szubtrópusi Bádeni-tengerben lerakódott zátonymészkőből Forrás: Elter Tamás

A Dunántúlt elborító varázslatos szépségű Bádeni-szigettenger nagyobb szárazulatain, a Bakony és a Mecsek területén pálmák, magnóliák babér- és fahéjfák termettek,

az Etna magasságú vulkánfejedelem, a Börzsöny partvidékét pedig színpompás korallzátonyok ékesítették.

Egy kihalt trópusi kékcápafaj, a Hemipristis fogai a magyarországi miocénből. Az ekkor élt telepes korallfajok azt bizonyítják, hogy még trópusi vízhőmérséklet és éghajlat uralkodott a Pannon-medencében Forrás: Elter Tamás

Az egyre jobban romló klíma a pleisztocén (2,6 millió évtől 12 000 évig) öt nagy eljegesedési periódusához vezetett. A legkeményebb hideg az utolsó eljegesedés, a nagyjából 160 000 éve elkezdődött Würm-glaciális idején köszöntött a Pannon-medencére.

Az utolsó, a Würm-glaciális volt a legnagyobb eljegesedés. Ebben az időben az Alföld területén jégkori nagyvadak, így például mamutok éltek Forrás: Wikimedia Commons

A közel 2 kilométer vastag arktikus jégsapka egészen a Kárpátok vonaláig húzódott le.

Hazánk területét a Würm legnagyobb részén a mai Szibéria sarkköri vidékét jellemző rendkívül hideg tundraéghajlat jellemezte. A kietlen, havas, fagyos pusztaságokon mamut- és rénszarvascsordák vándoroltak, a hegyvidéki barlangokba behúzódó ősembereknek nem egyszer hatalmas barlangi medvékkel és oroszlánokkal kellett megküzdeniük életterükért.

Barlangi oroszlánok gyapjas orrszarvúra támadnak. Az utolsó eljegesedés idején a mai Magyarország területét hideg, sarkvidéki tundraéghajlat jellemezte Forrás: Wikimedia Commons

A Föld rendkívül sokszínű története arra tanít bennünket, hogy a nem egyszer szélsőséges klímaingadozások valójában nem is voltak olyan ritkák, mint ahogy azt elképzelnénk.

Amikor a Homo sapiens istent játszik

A jelenleg tapasztalható intenzív felmelegedésnek azonban van egy az előzőektől eltérő sajátossága; kialakulásában és eszkalálódásában nem a természeti erők, hanem az ember játssza a főszerepet.

Az úgynevezett antropogén tényezők történetileg az ipari forradalom koráig nyúlnak vissza.

Az indusztriális társadalmak időszakában, főleg a 20. század közepétől erősödött fel ez a folyamat, az üvegházgázok kibocsátásának drasztikus növekedése, az esőerdők irtása és a nagyüzemi mezőgazdálkodás egyre szélesebb körű elterjedése, amelynek eredményeként - egyfajta visszacsatolásként - napjainkra szinte megállíthatatlanná vált a globális felmelegedés.

Az elmúlt 50 évben felerősödött felmelegedés egyértelműen emberi tényezőkre vezethető vissza. Néhány évtized múlva jóval szárazabb éghajlat kialakulása várható Forrás: Origo

Az IPCC (Intergovermental Panel on Climate Change) harmadik jelentése ki is mondja:

Új, a korábbinál erősebb bizonyítékok utalnak arra, hogy az elmúlt ötven évben megfigyelt melegedés döntő része emberi tevékenység eredménye.”

Ma már kétségbevonhatatlan tény a légkör globális felmelegedése, emiatt egyre nagyobb területek fognak elsivatagosodni Forrás: Origo

Az ipari civilizációk legveszélyesebb melléktermékeinek, a szén-dioxid, a metán és a dinitrogén-oxid légköri koncentrációjának növekedése öngerjesztő folyamatot indított el.

Jégolvadás és regionális jégkorszak

Az erősödő üvegházhatás következményeként elsősorban

az északi sarkvidéken az emelkedő levegőhőmérséklet miatt a nyári időszakban felgyorsult a jégolvadás.

A jégtakaró zsugorodása lecsökkenti a sarki pólussapka albedóját (fényvisszaverő képességét), következésképpen egyre több napfényt nyel el az óceán.

Jégolvadás az Arktiszon Forrás: AFP/Photononstop

A tengervíz hőmérsékletének lassú emelkedése és a felmelegedő légkör miatt megolvadó jéggel évről-évre növekszik az óceánba jutó olvadékvíz mennyisége.

Egyes modellek szerint a kisebb sűrűségű, és emiatt a felszínen szétterülő édesvíz nagyobb mélységbe kényszeríti a Golf-áramlat meleg víztömegét,

amely így egyre kevésbé tölti be hőkiegyenlítő szerepét. Jelenleg ennek köszönhető, hogy nem fagy be a tenger a Skandináv-félsziget térségében, és Nyugat-Európa éghajlata is viszonylag kiegyenlített.

Az olvadás miatt egyre több olvadékvíz hígítja az Atlanti-óceán sarkköri vizeit Forrás: AFP/Roy Philippe

E modellek szerint a globális felmelegedés hatására az északnyugat-európai térségben fokozatos klímaromlás várható egyre keményebb fagyos telekkel.

Nehéz évszázad elé néz a jövő generációja

Az üvegházgázok kibocsátását sem sikerült a kívánatos mértékben visszafogni. Mivel

a légkörbe jutott szén-dioxid nagyjából száz év alatt kerül ki az atmoszférából,

a globális felmelegedés még akkor is folytatódna, ha holnaptól hipotetikusan nullára csökkenne az emisszió.

Kényszerű költözés a klímaváltozás következményei miatt. Vietnamban például több mint 200 ezer embert kellett kitelepíteni tengerszint-emelkedés miatt Forrás: Nature

A visszacsatolás újabb veszélyes folyamatokat indukál; így például a felmelegedés miatt a szibériai permafroszt (állandóan fagyott talaj) fokozatosan felolvad, és egyre nagyobb koncentrációban kerülhet metán a légkörbe.

Az örökké fagyott talaj, a permafroszt fokozatos felolvadása szén-dioxidot és jelentős mennyiségű metánt juttat az atmoszférába Forrás: NASA

(A metán a szén-dioxidnál is sokkal agresszívabb üvegházgáz.) A legoptimistább modellszámítás szerint az évszázad végére 1-1,5, a pesszimista jóslatok szerint viszont akár 4,5-5 Celsius-fok lehet a várható átlaghőmérséklet-emelkedés.

A felmelegedés másik következménye az egyre kiszámíthatatlanabbá és hevesebbé váló áradások Forrás: AFP/Giff Johnson

Ennek még beláthatatlanok a következményei; a zsugorodó termőterületek, a sivatagi öv terjeszkedése, a tengerszint-emelkedés miatt a sűrűn lakott parti öv egyes részeinek lakhatatlanná válása és

az iható víz mennyiségének rohamos csökkenése súlyos regionális konfliktusok rémével fenyeget.

Az élhetetlenné váló területek növekvő népvándorlást váltanak ki - menekültek Budapesten Fotó: Polyak Attila - Origo

Az egyre magasabbra tornyosuló problémák kezelésének halogatása nehéz évszázadot jósol a jövő generációjának. A helyzet kritikus, az utolsó pillanatban vagyunk: nem kellene megvárni, hogy ismét legyezőpálmákat lengessen a szél a Dunántúlon.