Afrika kétmilliárd eurós támogatást kap környezetvédelemre

A Szahara a leglehetetlenebb régészeti helyszínek egyike

Franciaország azt az ígéretet tette, hogy 2020-ig 2 milliárd eurós támogatást nyújt a fekete kontinensnek, hogy megújuló energia szektorát fejlessze, és más, fontos környezetvédelmi lépéseket tehessen. 

Megújuló energia Afrikának

A francia államfő, François Hollande kedden arról beszélt a párizsi klímacsúcson, hogy

az afrikai országokat a fejlett országoknak mindenképpen támogatniuk kell.

A 12 afrikai állam vezetőjével tartott egyeztetésen az Afrikai Unió Bizottsága mellett nemzetközi szervezetek (Világbank, Afrikai Fejlesztési Bank) és számos kormányzati képviselő vett részt.

Francois Hollande, a vendéglátó Franciaország köztársasági elnökének megnyitó beszédével vette kezdetét a párizsi klímacsúcs. Forrás: AFP/Jacky Naegelen

A fő téma a megújuló energia, a Csád-tó megmentése és az elsivatagosodás elleni küzdelem volt.

Franciaország példát akar statuálni”

- mondta Hollande. Ebből a támogatásból 50 %-os növekedés várható - az előző öt évhez képest - a megújuló energia szektorban, és olyan égető problémákra nyújthat megoldást, mint a tömeges elvándorlás és a terrorizmus.

Francois Hollande francia elnök szerint a világot komoly ökológiai adósság terheli Afrikával szemben Forrás: AFP/Stephane De Sakutin

Afrikát súlyosan érintik a globális felmelegedés következményei, miközben

a kontinens mindössze 4% -át adja az üvegházhatású gázok globális kibocsátásának,

vagyis azon földrészek egyike, amely a legkevésbé felelős a globális felmelegedésért.

A globális felmelegedése egyik következménye, a sivatagos területek növekedése fokozottan sújtja Afrikát Forrás: Origo

Van egy ökológiai adósságunk, és ezt a világnak vissza kell fizetnie Afrikának"

- mondta a francia elnök utalva arra, hogy a világ országainak felelőssége megosztott, azaz figyelembe kell venni a fejlett és fejlődő országok közötti különbségeket.

Nem általánosságokra, hanem konkrétumokra van szükség

Az Afrikai Unió elnöke, Nkosazana Dlamini-Zuma, "ambiciózus megállapodás"-nak nevezte a támogatásról szóló döntést.

Nkosazana Dlamini-Zuma, az Afrikai Unió elnöke ambíciózusnak tartja a Hollande elnök által bejelentett tervet Forrás: Wikimedia Commons

Azonban ez kevés, a résztvevő érintettek konkrétumokat követelnek. Guinea elnöke,Alpha Condé kifejtette, hogy nem lehet általánosságokban beszélni, „konkrét számításokat akarunk hallani a vízierőművekkel és a gátakkal kapcsolatos költségvetési tervekről.” - mondta.

Marcky Sall szenegáli államelnök Forrás: Origo

A szenegáli elnök, Marcky Sall is pontosítást követelt: „Úgy akarjuk elhagyni Párizst, hogy pontosan tudjuk, a nemzetközi közösség milyen projekteket akar támogatni.”.

Intő jel a Csád-tó halála

Szó esett a Csád-tó egyre apadó vízszintjéről, amelynek vízgyűjtő területe a hatvanas években mért 25 ezer négyzetkilométerről mára 2500 négyzetkilométerre csökkent.

Így változott a Csád-tó vízszintje 1963 óta Forrás: GRID-Arendal

A világ egykoriban hatodik legnagyobb tavának helyreállítására többféle javaslat született: egyfelől az Ubangi-folyó elterelésével, másfelől egy Nagy Zöld Fal felállításával látják esélyét, hogy sikerülhet megállítani a tó kiszáradását.

Így fest az űrből a megfogyatkozott Csád-tó Forrás: NASA

Erre a projektre 2020-ig évente 1 milliárd eurónyi segítséget ígért Hollande. „Túl azon, hogy a klímaváltozás károkat okoz a környezetben, a lakosságot is katasztrofális következményekkel sújtja.” – hívta fel a figyelmet beszédében Mauritánia elnöke, Mohamed Ould Abdel Aziz,

aki a mezőgazdasági károkat, a növények pusztulását

és az emberiség kapcsolatát emelte ki.

A Csád-tó mintegy 70 millió ember vízellátását biztosítja még ma is Forrás: Flickr / Frederic NOY / UNHCR

Mahamadou Issoufou, Nigéria képviseletében arra figyelmeztetett, hogy „a Csád-tó kiszáradása és a régióban előforduló terrorizmus között szoros kapcsolat van”, 5 millió embert érint az elvándorlás az iszlamista szélsőséges mozgalom, a Boku Haram miatt. „Gyorsan kell cselekedni, amíg nem késő.” – mondta.

Nagy Zöld Fal: 7100 kilométeres erdősáv keresztül Afrikán

A klímaváltozás hatására a Szahara egyre nagyobb teret hódít meg, és az elsivatagosodás emberek millióinak életkörülményeit veszélyezteti.

A Szahara terjeszkedésének veszélyére figyelmeztetett az egyik közvetlenül is érintett állam, Mauritánia elnöke, Mohamed Ould Abdel Aziz Forrás: Wikimedia Commons

Több országban a vízhiány és a termőföldek pusztulása háborús konfliktusokhoz vezetett,

terrorizmus és tömeges elvándorlás jellemzi az érintett régiókat.

Először az ötvenes években, egy szaharai expedíció során vetette fel Richard St. Barbe Baker, ismert környezetvédelmi aktivista, hogy egy 30 mérföld széles fasorral lehetne védekezni a sivatag térnyerése ellen.

Richard St. Barbe Baker ( a kép jobb szélén) vetette fel először az 1950-es években a sivatagot feltartóztató erdősáv telepítésének gondolatát Forrás: International Tree Foundation

Az ötlet ezután csak 2002-ben került elő, egy csádi csúcstalálkozón, amelynek témája az elsivatagosodás és az aszály elleni harc volt. Aztán 2007-ben Burkina Fasóban mind a 11 érintett ország jóváhagyta a Nagy Zöld Falról szóló terveket.

Az erdősítés őshonos, és gazdaságilag is hasznos növényfajokkal végezhető el Forrás: Wikimedia Commons

Eszerint a Szaharától délre - nyugatról keletre - keresztül az egész kontinensen, Szenegál fővárosától,

Dakartól Dzsibutiig egy 7100 kilométer hosszú erdősáv 15 kilométer szélességben védené a sivatagtól délre fekvő területeket.

2008-ban Szenegál az elsők között kezdte meg a betelepítést, 545 kilométeren.

Őshonos növényfajokkal az elsivatagosodás ellen

Hatféle őshonos növényfajt választottak ki erre a célra, köztük a szenegáli akáciát, amely nemcsak, hogy védelmet biztosít a homokvihar ellen, hanem javítja a talaj minőségét, ráadásul az élelmiszeriparban használt gumiarábikum is kinyerhető belőle, tehát még gazdasági hasznos is hoz, sőt több száz embernek biztosít munkalehetőséget.

Oázis a Szaharában, datolyapálmákkal Forrás: Wikimedia Commons

Hasonlóan sokoldalú a sivatagi datolya is, amelynek termése és olaja is fogyasztható, valamint népi orvoslásra és kozmetikumokba is használható. A fákat az első hat évben védeni kell az állatok ellen, míg megfelelő magasságúak nem lesznek, és gyökérzetük is eléri a talajvíz szintet.

Az afrikai kontinens jelentős részét borítják terméketlen, sivatagos területek. A Szahara műholdfelvételen Forrás: NASA

Ezután ők nyújtanak védelmet. A Nagy Zöld Fal hatékonyságában vannak, akik kételkednek, attól tartva, hogy a szélsőséges körülményeket nem fogják túlélni a növények, és ezért inkább a vízgazdálkodás hatékonyságán kellene javítani.