Karácsonyi kisokos a fa díszítéséhez

karácsonyfa díszítés
Vágólapra másolva!
A téli napfordulón kirakott örökzöld ágaktól a paradicsomjátékban szereplő tudás fáján át Luther "modern" karácsonyfájáig hosszú volt az út. Erről a történetről és a díszítések gazdag szimbolikájáról szól karácsonyi összeállításunk.
Vágólapra másolva!

Az életfa vagy termőág az évről évre megújuló természet ősi, napfordulati és tavaszigéző mágikus jelképe. Az Északi-féltekén már a kereszténység megjelenése előtti időkben is örökzöld ágakat tűztek az ajtókra, ablakokra a téli napforduló idején, ezzel ünnepelve és várva a fényt, reménykedve, hogy a Nap újra erőre kap és minden újra kizöldül. Ez a szokás az ókori rómaiaknál, a keltáknál és a vikingeknél is fellelhető volt.

Az örökzöld fa pogány kori jelentéstartalma a keresztény hagyományokban bibliai elemekkel ötvöződött, elsősorban a bibliai tudás fájának képzetkörével (paradicsomjáték).

Forrás: Flickr/brent flanders

Korabeli forrásokból tudjuk, hogy az 1800-as évek végén örökzöld fák mellett a koronafát vagy más néven krisztustövist vagy gledícsiát is használták karácsonyfának. Egyes helyeken ágait, töviseit pirosba csavarták, a tüskékre aranyozott diót és almát függesztettek.

Más vidékeken a mestergerendára kötötték fel a fát a koronájánál vagy a törzsénél fogva. Ez Magyarország nyugati részein, Vas és Zala megyében általánosan elterjedt szokás volt. Máshol is gyakori volt, hogy tüskés ágakat, borókát, fagyöngyöt függesztettek a gerendára.

Luther még szerette

A modern "karácsonyfa", azaz a napjainkban is megszokott díszekkel ékesített örökzöld fa viszont csak az 1700-as években jelent meg német nyelvterületen, és hazánkba is ezen a vonalon jutott el.

A szokás protestáns eredetű, evangélikus gyakorlatból ered. Luther Márton még nem volt betlehem- és paradicsomjáték-ellenes, de utódai ezek naiv hangvétele és tréfás mozzanatai miatt háborút indítottak ellenük. A hagyományaihoz ragaszkodó nép viszont átmentette a paradicsomjáték életfáját, és a családi asztalra állította. Egy legenda szerint Luther állította az első „modern” karácsonyfát az 1600-as években gyermekeinek.

Magyarországon az első modern karácsonyfát Brunszvik Teréz állította 1824-ben, majd a következő pár évtizedben elterjedt az egész országban ez a hagyomány.

Viggo Johansen: Boldog karácsony (1891) Forrás: Wikipedia

A modern karácsonyfa örökzöldje az örökkévalóságra, a fenyőfák jellegzetes háromszög formájáról a keresztény hagyomány a Szentháromságra asszociál. A csúcsos, felfelé mutató forma az emberi élet céljára, fölfelé (Istenre) irányulására utal, ágai a keresztet idézik.

Angyalhaj, üveggömb, csillag, csengettyűk

A középkorban a paradicsomjáték, azaz a bibiliai teremtéstörténet dramatikus feldolgozásának kelléke volt a fa. Ennek az eredetnek a kelléktárába tartoznak a fára aggatott modern füzérek, az angyalhaj, amely az első emberpárt megkísértő kígyót jelképezi.

A kerek díszek, melyeknek ősi formája az alma, a bibliai almát, majd az újszövetségi történet bethlehemi újszülöttjét, Jézust jelképezik. A karácsonyi üveggömbökben él tovább ez a forma.

A karácsonyfa alá rakott ajándékok - ez a kezdetek kezdetén étel volt - a család halottjait és az értük imádkozó koldusokat, szegényeket illették.

A régi időkben ostyadarabokat is aggattak a fára, ami Krisztusra, az "élet kenyerére" emlékeztet, Ennek változatai a különböző ehető, például a mézeskalácsból készített díszek.

A karácsonyfa csúcsdísze eredetileg csillag formájú volt, és a betlehemi csillagot jelképezte. Később a hegyes, templomtoronyra emlékeztető csúcsdíszek is elterjedtek.

A karácsonyi csengettyű az angyalok énekére utal, amint az egy pillanat alatt megtörte a bűn némaságát.

Szalma és arany

A karácsonyfa környékén felbukkanó szalma, majd később a szalmából készített, fonott díszek a bethlehemi jászolra emlékeztetnek, amin a kis Jézus feküdt születésekor. Egyes vidékeken pedig úgy vélték az angyalok pihennek a szalmán, karácsony éjszakáján.

Correggio: Nativity (Holy Night) Forrás:Web Galery of Art

A karácsony hagyományos színei a vörös a zöld és az arany. A vörös Jézus vérét, a keresztre feszítést jelképezi. A zöld az örök élet szimbóluma, ami az örökzöld karácsonyfában is visszaköszön. Az arany pedig az ajándékhozó három királyokra emlékeztet, és a királyság szimbóluma.

Az arany a Gyermeknek, az ezüst Máriának a szimbóluma; a fény és a csillogás Mária tisztaságának a jelképe.

Források

Bálint Sándor: Karácsony, húsvét, pünkösd (1989) Az apostoli Szentszék Könyvkiadója, Budapest

Magyar Katolikus Lexikon

History.com