Ki találta fel a karácsonyfát?

Nincs szükség semmiféle Da Vinci-kódra ahhoz, hogy belássuk: a képeknek bizony hatalma van fölöttünk, és időnként még a történelem menetébe is alaposan belepiszkálnak.

Mindezt számtalan valós eset bizonyítja, a bizánci ikonrombolástól a 20. századi újraretusált fotókig. Ám a legbájosabb példa Viktória királynőhöz és az ő windsori karácsonyfájához kötődik, mely szintén egy kép segítségével forradalmasította az angol karácsonyi szokásokat.

Ez a bizonyos nyomat 1848 decemberében jelent meg a The London Illustrated Newsban, a világ legkorábbi képes hetilapjában. Első blikkre nincs is rajta semmi különös: a királyi családot látjuk, amint izgatottan körüláll egy karácsonyfát.

1848 decemberében jelent meg a The London Illustrated Newsban Forrás: Wikipédia

Ám ennek a jelentéktelennek tűnő kis fekete-fehér nyomatnak a hatására söpört végig a fenyőállítás divatja Angliában, mely addig leginkább csak a német kultúrkörben dívott.

A királyi álompár sztárkultusza ráadásul a Birodalom határain is jócskán átnyúlt. Így amikor egy amerikai női magazin lehozta a kép kissé feltupírozott változatát, a tengerentúlon is egyből másolni kezdték.

Luther találta föl a karácsonyfát?

De nem ez a kép az egyetlen a 19. század közepéről, mely mérföldkő lett a karácsonyfa kultúrtörténetében. Ekkoriban készült a Luther legendáját életre hívó híres metszet is, mely a jeles család szentestéjét már egy ragyogó fenyővel a középpontban ábrázolja.Ez szolgált legfőbb talapzatául annak a méltán népszerű anekdotának, miszerint ő maga találta volna fel a karácsonyfát.

A sztori valahogy úgy szól, hogy Luther épp egy téli éjjelen sétált hazafelé, mikor teljesen mellbe vágta a fenyőerdő ágain átragyogó csillagok szépsége. Ezért aztán mindjárt haza is vitt magával egy kisebb örökzöldet, hogy családjával is megossza az élményt.

Mérföldkő lett a karácsonyfa kultúrtörténetében Forrás: Wikipédia

Az ágakra erősített gyertyák a csillagokat jelképezték, emlékeztetvén mindenkit arra, hogy az éjszakánkat bevilágító Megváltó is az égből érkezett a Földre. A szép kis eredettörténet hitelességére persze nincs hitelt érdemlő bizonyíték, a metszet azonban beégette a kollektív tudatba, hogy Luther nemcsak egyházi reformer, hanem forradalmi dekoratőr is volt.

Karácsonyi életképek

A művészettörténetből azonban nemcsak a királyi családok és egyházalapítók ünnepeiről értesülhetünk, a képek gyakran bepillantást engednek a polgári nappalikba is.

A karácsonyi ünnepkör korai ábrázolásait találjuk a holland életképfestészetben. Jan Steen, a műfaj egyik legnagyobb alakja például az 1660-as években festette meg egy átlagos németalföldi család ünnepi szokásait. Fenyő persze még nincs a képen, hisz Szent Miklós napján járunk, de a mozgalmas kompozíció jól visszaadja azt a pezsgő, karneváli hangulatot, mely a téli napforduló körüli ünnepeket jellemezte ekkoriban.

Karneváli hangulat, mely a téli napforduló körüli ünnepeket jellemezte Forrás: Wikipédia

Maga a szenteste a 19. században vált művészeti slágertémává, egyre gyakrabban bukkanva fel képeslapokon, metszeteken és festményeken. A megrendelésre készült képeken sokszor érezni a reprezentatív funkciót, vagyis a családi harmónia és a jómódúság kifejezésének szándékát.

Remegő gyertyaláng

Ám a téma művészeti kihívásokkal is bőven kecsegtetett. A festők láthatóan nagy örömüket lelték a fény-árnyék kontrasztok és a remegő gyertyaláng által bevilágított nappali megragadásában.

Kiváló példa erre Viggo Johansen alkotása, mely egy polgári család boldog körtáncát ábrázolja a ragyogó fenyő körül. Nem meglepő, hogy a dán művész gyakran megfordult Párizsban, és Monet egyik nagy rajongója volt.

Dinamikus ecsetvonásai első pillantásra leleplezik az impresszionista hatást. Johansent amúgy élete végéig foglalkoztatták a karácsonyi meghittség ábrázolásának kérdései, hisz még halála évében is visszatért a témához. A "Karácsonyi történet" című képét uraló aprócska fenyő akár az impresszionista ecsetkezelés tankönyvi illusztrációja is lehetne.

A festőt élete végéig foglalkoztatta a karácsonyi meghittség témája Forrás: Wikipédia

A forró puncs illata

Hasonlóan technikás Franz Skarbina századfordulós festménye a híres bécsi karácsonyi vásárról. A képet nézve megelevenedik a forgatag: szinte halljuk az izgatott zsivajt, és orrunkban érezzük a forró puncs illatát.

Szinte halljuk az izgatott zsivajt, és orrunkban érezzük a forró puncs illatát Forrás: Wikipédia

Az Akadémiai ízlésdiktátummal állandóan harcban álló festő amúgy a berlini szecesszió egyik alapítója volt. A bécsi életképből azonban nemcsak művészi kvalitásai derülnek ki, hanem az is, hogy a császárváros adventi felhajtása már száz éve is pont olyan népszerű és mozgalmas volt, mint manapság.

Egy kattintás az egész

A 20. század folyamán aztán a fotózás szép lassan átvette a stafétabotot a festészettől. Minek pepecselni, ha egyetlen kattintással megörökíthető az ünneplő családot?

A Kodak már 1878-ban piacra dobta első hobbi-fényképezőgépét, a múlt század derekára pedig a polgári otthonok bevett tartozéka lett az ördöngös masina. A hagyományos karácsonyi csoportképeket ettől kezdve géppel készítették, a képzőművészet pedig új témákat és kihívásokat kereshetett magának. Ez a helyzet aztán csak tovább fokozódott a videokamera megjelenésével, ami után már bárki leforgathatta Tarr Béla-i hosszúságú home videóját a fenyőről és az ajándékok kibontásáról.

A képzőművészet végül mégis visszalopta magát a karácsonyba, de egész más formában, mint korábban: az ünnepi fenyő újragondolásán keresztül. A kreatív karácsonyfák reneszánszáról könnyűszerrel meggyőződhettünk tavaly a MüPa előtt felhúzott monumentális "karácsonyfa" láttán, melyet mintegy 370 szánkóból építettek fel az alkotók.

Hello Wood, Telekom karácsonyfa szánkóból Forrás: Origo

Szexuális játékszer vagy karácsonyfa?

A Duna-parti installáció azonban korántsem egyedi jelenség. A Tate Britain például már évtizedek óta kortárs művészekkel dekoráltatja karácsonyfáját, melyek többnyire így nem pusztán látványosak, de komoly társadalomkritikát is vegyítenek az ünnepi hangulatba. Na és ott vannak a nagy port kavaró köztéri karácsonyfák is. Merthogy a béke ünnepe ide vagy oda, a karácsonyi installáció készítése korántsem veszélytelen műfaj.

Paul McCarthy óriási indulatokat kiváltó szobra Forrás: AFP/Bertrand Guay

2012-ben még a tévéképernyőkből összerakott brüsszeli fenyő borzolta a kedélyeket, melyet sokan a karácsony megtagadásaként értékeltek. Idén viszont már Párizsban okozott hatalmas botrányt az a felfújható karácsonyfa, mely zavaróan emlékeztetett egy szexuális játékszerre. A franciák nem voltak elragadtatva ettől az asszociációtól. A feldühödött ellenzők végül az éj leple alatt megrongálták a műalkotást, sőt, még egy kiadós pofont is lekevertek az amerikai művésznek.