A karácsonyfák között igazi kalandorok is akadnak, akik olykor egészen különös helyeken képesek felbukkanni. Egy merész kis fenyőt például egy honolului hotel partszakaszán kaptak lencsevégre, ahogy teljes díszöltözetben feszített az aranyló homokon.
A fotókon jól látszik, hogy egy pillanatra sem jött zavarba a körülötte mászkáló fürdőruhás emberektől, ahogy a mellette elhaladó szörfös srác is a világ legtermészetesebb dolgaként kezelte, hogy a pálma helyett örökzöld áll a strandon – fűszoknyás Mikulással a csúcsán. A strand üzemeltetői mindenesetre gondoskodtak róla, hogy csak azért senkinek se kelljen nélkülöznie a karácsonyi hangulatot, mert épp Waikikiben sütteti a hasát.
Vannak ennél sokkal komorabb helyszínek is, ahol szintén nem számítanánk karácsonyfára. Egészen szívszorító látvány például, ahogy Breezy Point, a tűzvész sújtotta New York-i városrész sivár romjain díszítgetik az ünnepi fenyőt. A reményt jelképező betlehemi üstököst Edward Manley, egy tiszteletbeli önkéntes tűzoltó helyezte el a viharvert fa tetején.
Ez a világsajtót bejárt fotó nem véletlenül vált a Sandy hurrikánt követő újjáépítés egyik szimbólumává. A pusztulással is dacoló ünnepi fenyő képe felerősíti a karácsony üzenetét, hiszen a békesség és az összetartozás ígéretét hordozza magában.
Hasonlóan erős üzenetértékkel bírt az a tűlevelű is, melyet a tüntetők a kijevi Majdan téren állítottak fel a téli megmozdulások során. Tavaly decemberben még viszonylag békésen főzögettek, de az erőszaktól még a sátrak között meghúzódó karácsonyfa sem menthette meg az ukránokat.
A fenyő azonban nem csak statisztált a tiltakozásokhoz: december 18-dikán előlépett és főszerepet kapott. Ez volt az a nap, mikor a tüntetők karácsonyfát állítottak a leggazdagabb ukrán oligarcha, a politikusokat bármikor zsebre vágó Rinat Akhmetov irodája előtt, az ágait pedig azok arcképével díszítették fel, akik megsérültek a pár héttel korábbi rendőrtámadásban. Nincs az a frappáns szlogen vagy transzparens, mely ennél a szomorú kis fánál hatásosabban kürtölte volna világgá az igazságtalanság felett érzett elkeseredésüket.
Persze kalandos sorsú karácsonyfákból Európa békésebb régióiban sincs hiány. Az Északi-tengeren található Halligen-szigeteken például általában elég nagy nyugalom uralkodik. Ám a mindössze tizennyolc lakost számláló Nordstrandischmoor annyira kopár, hogy Németországból kell szállítani még a karácsonyfát is.
Ez a művelet egy különleges ipari vasútvonalon zajlik, mely csaknem négy kilométer hosszan szeli át a tengert, mire eléri célját. Alighanem minden sajtófotós dédelgetett álma, hogy egyszer ezekről a semmi közepén utazó fenyőkről lőhessen fényképet:
Emlékeznek arra a jelenetre Hajdú Szabolcs Fehér tenyér című filmjéből, amikor a tizenéves főhős hazafelé baktat a debreceni lakótelepen, és egyszer csak mellette ér földet az ablakon kihajított karácsonyfa (a jelenet 21:45-től látható)? Mindez nemcsak a jellegzetesen kelet-közép-európai életérzést ragadja meg gyönyörűen, hanem az ünnepi fenyő eltávolításának problémáját is.
Mert a karácsonyfát sem csak addig kellene becsben tartanunk, ameddig szükségünk van rá. A végtisztesség megadásának egyik lehetséges módja a szelektív gyűjtőhelyek felkeresése, de ennél sokkal fantáziadúsabb szokásokat is találhatunk a fölöslegessé vált karácsonyfák összegyűjtésére.
Németországban például minden évben megrendezik a karácsonyfa-hajító világbajnokságot. A legünnepibb hangulatú, és minden bizonnyal legszórakoztatóbb atlétikai tornán az indulók több versenyszámban is összemérhetik erejüket, a klasszikus gerelyhajítás mellett a kalapácsvetést és a magasugrást is megidézik a mozdulataik.
A végén aztán egy nagy halomba hordják az örökzöld sportszereket és alágyújtanak. Hasonlóan piromán módszerekkel oldják meg a kérdést Hollandia bizonyos településein is, ahol szilveszterkor lobbantják lángra a kiszuperált fenyőkből összehordott ünnepi máglyákat.
Bármilyen látványos is az égetés, a januári kisszínes rovatok kedvenc témáját mégsem ezek, hanem az állatkerti karácsonyfák jelentik. Valljuk be, tényleg kevés cukibb dolog létezik annál, mint amikor egy elefánt játszik önfeledten a fenyővel. A bájos szokást meghonosító berlini állatkertben gondosan ügyelnek arra, hogy csak friss, kültéri karácsonyfákat adjanak az állatoknak, hisz az elefántok a játszadozás után el is fogyasztják a számukra felszolgált ünnepi zöldséget. Ahogy az ormányosok gondozója megjegyezte: „Nekik bizony ilyenkor indul a karácsonyi szezon”.
Térjünk azonban vissza egy pillanatra Sandy-hez, az utóbbi évek egyik legnagyobb hurrikánjához, ami nem sokkal az ünnepek előtt kapta telibe az USA keleti partját. A januári kármentés során a karácsonyfák is fontos szerepet vállaltak az óceán által lerombolt homokdűnék visszaállításában. A New Jersey-i partszakaszon a fövenybe ásták a fenyőket, hisz a tűleveles ágak nagyon hatékonyak a létfontosságú homoktorlaszok összefogásában. Mindenki idézze fel ezeket az elévülhetetlen érdemeket, mielőtt kihajítana egy fölöslegesnek vélt karácsonyfát a tízedikről!