D.A.S. JogSzerviz: hogyan kerüljük el az öröklési vitákat?

Az öröklési viták még a legjobb családokban is fellángolhatnak, nem elvetemült ötlet ezért akkor egyeztetniük az örökösöamikor még erre mindenkiben nyitottság van, különösen, ha valamelyik fél anyagi helyzete ezt indokolttá teszi – mondta el az Origónak a D.A.S. JogSzerviz szakértője. Mit tehetünk, ha erre az örökhagyó életében merül fel igény?

Fontos, hogy az örökség az örökhagyó halála pillanatában száll át az örökösre, nem később, de bizony nem is előbb – fejtette ki dr. Gombola Éva.

Amikor tehát az örökösök a leendő örökséggel kapcsolatban kötnek egymással egyezséget, olyan hagyatékról rendelkeznek, ami egyfelől akkor még nem az ő tulajdonuk, másfelől tartalmában akár változhat is. Természetesen egy jó szerződéssel utóbbi eset kockázatait ki lehet szűrni.

Csak a leszármazók rendelkezhetnek

Fontos, hogy a várt örökségről csak a leszármazók rendelkezhetnek, így például az örökhagyó gyermekei és unokái, de a testvérei, szülei vagy házastársa nem – emelte ki a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

A szerződés akkor érvényes, ha írásba foglalják. Nem szükséges, de ajánlott, hogy ügyvéd vagy közjegyző előtt történjen a megállapodás, hiszen így kiszűrhető, hogy jogszabályba ütköző elemek kerüljenek bele.

A szerződésben a leendő örökösök lényegében a várt örökséget osztják fel egymás között. Ez történhet úgy, hogy megjelölik, kinek mekkora hányad jut belőle, vagy az egyes vagyontárgyakat osztják szét egymás között.

Annak sincs akadálya, hogy az egyik örököstárs lényegében megvásárolja a másik fél örökrészét. Nagyon gyakran éppen ez a cél, hiszen ilyenkor megtörténhet a kifizetés is. Az örökrészét eladó örököstárs így korábban juthat az örökrész (helyett annak) ellenértékéhez.

A szerződéskötéshez nem szükséges az örökhagyó, kivéve, ha valamelyik örökös le akar mondani az örökségről. Ettől függetlenül természetesen annak sincs akadálya, hogy az örökhagyó szerződő fél legyen. Ilyen esetben nagyobb biztonsággal várható, hogy az örökhagyó a hagyatékot még életében nem adja vagy ajándékozza el másnak.

Létezik egyfajta szerencse elem

Emellett is tisztában kell lenni azzal, hogy az ilyen szerződésekben van egyfajta szerencse elem, kockázat. A hagyaték ugyanis az örökhagyó halála után válik csak hagyatékká, életében szabadon rendelkezik vele.

A leszármazók megállapodása nem akadályozza abban, hogy ezzel a jogával éljen is. Így az, hogy ténylegesen mi lesz majd a hagyaték, csak a halálakor derül ki.

Forrás: Shutterstock

A leszármazóknak így az a lehetősége marad, hogy ha lényeges eltérés van a tényleges hagyaték és az ő megállapodásukban szereplő érték között, ráadásul olyan mértékben, amivel szerződéskötéskor nem számoltak, akkor a szerződés téves feltevés címén eredményesen megtámadható.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy a feleknek az örökhagyó halála után az utolsó fillérig el kellene számolniuk a korábban fizetett ellenérték és a hagyaték értékének összevetése alapján.

A várt örökségre vonatkozó megállapodásnak ugyanis szükségképpeni eleme az a bizonytalanság, amely egyrészt a majdani tényleges hagyaték köre és értéke tekintetében, másrészt az öröklés valóságos bekövetkezését illetően a szerződéskötéskor fennáll.

Ennek a kockázatát - meghatározott mértékig - a feleknek viselniük kell – mondta végezetül dr. Gombolai Éva.