D.A.S. JogSzerviz: öröklés a családban

A nagyszülők is igyekeznek felzárkózni

Van az örökségnek egy olyan része, amelyre akkor is igényt tarthat a törvényes örökös, ha az örökhagyó végrendeletében úgy rendelkezett, hogy a teljes hagyatékát más személyre hagyja. Ez az úgynevezett kötelesrész – mondta el az Origónak a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

Dr. Fekete Klaudia kifejtette: örökölni végintézkedés alapján, vagy a törvényes öröklés rendje szerint lehet. A végintézkedésben az örökhagyó megjelöli az örökösét. Végintézkedés hiányában pedig a törvényes öröklés szabályai szerint fog a jogosult örökölni.

A végrendelet célja, hogy az örökhagyó pontosan megjelöli, hogy az örökség mely részét kire kívánja hagyni.

Van azonban az örökségnek egy olyan része, amelyre akkor is igényt tarthat a törvényes örökös, ha az örökhagyó végrendeletében úgy rendelkezett, hogy a teljes hagyatékát más személyre hagyja. Ez az úgynevezett kötelesrész.

Ki lehet jogosult kötelesrészre, mi tartozik annak az alapjába és milyen mértékben tarthat rá igény a jogosult személy?

Akiket megillet, és akiknek nem jár a kötelesrész

A polgári jog szabályai szerint ugyanis kötelesrész illeti meg az örökhagyó leszármazóját, házastársát és szülőjét, ha az illető az öröklés megnyílásakor törvényes örökös vagy végintézkedés hiányában az lenne.

A törvény ugyanakkor azt is rögzíti, hogy nem jár kötelesrész annak, akit az örökhagyó végintézkedésében érvényesen kitagadott, mely abban az esetben érvényes, ha a végintézkedés annak okát kifejezetten megjelöli – húzta alá a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

A teljesség igénye nélkül, kitagadási ok lehet például, ha a kötelesrészre jogosult az örökhagyó sérelmére bűncselekményt követett el, vagy az örökhagyó irányában fennálló törvényes tartási kötelezettségét súlyosan megsértette.

A nagykorú leszármazót az örökhagyó a vele szemben tanúsított durva hálátlanság miatt is kitagadhatja. Ennek ellenére azonban akkor, ha a kitagadás okát az örökhagyó végintézkedése előtt megbocsátotta, a kitagadás érvénytelen lesz, és az örökös kötelesrészre tarthat igényt.

Mi számít bele a kötelesrész alapjába?

A kötelesrész alapja a hagyaték tiszta értéke, valamint az örökhagyó által élők között bárkinek juttatott ingyenes adományok juttatáskori tiszta értéke, ideértve az örökhagyó által bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyon értékét is.

A hagyaték tiszta értéke értékének meghatározásánál figyelembe kell venni a hagyatékhoz tartozó valamennyi vagyontárgyat, majd ezek bruttó értékből le kell vonni az örökhagyó illő eltemetésének költségeit, a hagyaték megszerzésével, biztosításával és kezelésével járó szükséges költségeket (eljárási és egyéb illetéket stb.) és az örökhagyó tartozásait.

A kötelesrész alapjához hozzá kell számítani az örökhagyó által bárkinek juttatott ingyenes adományokat (például készpénzt, értékpapírt, ingatlan és ingó vagyontárgyakat) is, valamint az örökhagyó által életében magának a kötelesrészre jogosultnak adott ajándékot is. Az ingyenes adományokat főszabály szerint a juttatáskori értéken kell figyelembe venni.

Aki számára az ingyenes adománynak a juttatáskori értéken való számításba vétele súlyosan méltánytalan, a törvény alapján a bíróságtól kérheti a körülmények figyelembevételével vett más érték megállapítását.

A bírói gyakorlat a kötelesrész alapjának meghatározásánál a méltánytalanság elkerülése érdekében az ingyenes adományt gyakran az örökség megnyílásakor számított értéken veszi figyelembe. Azt az ingyenes adományt, amelynek betudását az örökhagyó elengedte, nem lehet a jogosult saját kötelesrészének alapjához hozzászámítani.

Fontos, hogy a hagyaték tiszta értékének kiszámításánál a hagyományokat és a meghagyásokat viszont nem lehet teherként figyelembe venni.

A szerződés megkötésétől számított két éven belül megnyílt öröklés esetén a kötelesrész alapjához hozzá kell számítani az öröklési, tartási, életjáradéki vagy gondozási szerződéssel elidegenített vagyon értékének a ténylegesen nyújtott tartás, életjáradék, illetve gondozás értékével nem fedezett részét is.

Forrás: AFP/B. Boissonnet

Az átruházott vagyon, a nyújtott tartás és a gondozás értékét, valamint az életjáradék összegét az öröklés megnyílásának időpontjában számított értéken kell figyelembe venni – hangsúlyozta dr. Fekete Klaudia.

Ami nem tartozik a kötelesrész alapjához

Nem tartozik a kötelesrész alapjához az örökhagyó által a halálát megelőző tíz évnél régebben bárkinek juttatott ingyenes adomány értéke, az olyan ingyenes adomány értéke, amelyet az örökhagyó a kötelesrészre jogosultságot létrehozó kapcsolat keletkezését megelőzően juttatott, valamint a szokásos mértéket meg nem haladó ingyenes adomány értéke.

Nem tartozik a kötelesrész alapjához a házastárs vagy az élettárs, továbbá a leszármazó részére nyújtott tartás értéke, továbbá az arra rászoruló más személynek ingyenesen nyújtott tartás értéke a létfenntartáshoz szükséges mértékben.

A törvényi szabályozás szerint a kötelesrészre jogosultságot létrehozó kapcsolat létrejöttének időpontja házasságból származó gyermek és a házastársak által közös örökbefogadással örökbe fogadott gyermek esetén a házasságkötés időpontja, más örökbe fogadott gyermek esetén az örökbefogadás időpontja, egyébként pedig a gyermek fogamzása.

Kötelesrész címén a kötelesrészre jogosultat annak harmada illeti meg, ami neki - a kötelesrész alapja szerint számítva - mint törvényes örökösnek jutna.

Ha a házastársat, mint törvényes örököst haszonélvezeti jog is megilleti, kötelesrésze e tekintetben a haszonélvezeti jognak olyan korlátozott mértéke, amely szükségleteit biztosítja, figyelembe véve az általa örökölt vagyontárgyakat (mint például ingatlan és azok berendezési, felszerelési tárgyai).

Emellett a törvényes örökségként haszonélvezeti jogot öröklő házastárs a kötelesrészét igényelheti úgy is, mintha haszonélvezeti jogát megváltották volna – mondta végezetül dr. Fekete Klaudia.