Dr. Gombolai Éva kifejtette: a gazdasági élet szereplői között időről-időre felbukkannak olyanok, amelyek komolyan megkárosítják azokat, akik kapcsolatba kerülnek velük. Egy részük a kezdetektől fogva nem végez valós tevékenységet, viszont hosszú és alaposnak tűnő szerződések alapján kér különféle jogcímeken előleget, díjat a vele szerződőktől.
A szerződések nagy változatosságot mutatnak mind tartalmukat, mind a megfogalmazás módját illetően.
Figyeljünk a közvetítői és megbízási szerződésekre
Különösen a közvetítői és megbízási szerződés elnevezésekkel javasolt körültekintően eljárni. Ezek között ugyanis gyakori, hogy a cirádás megfogalmazástól lecsupaszítva őket az derül ki, hogy valójában semmilyen konkrét kötelezettséget nem vállal a másik fél.
Példa erre a bedőlt ingatlanok közvetítésével foglalkozó társaságok garmada, akik akár több millió forintot is elkértek azért, hogy vagy sikerül kiközvetíteni a kinézett ingatlant, vagy nem.
Persze, említhetnénk vállalkozási szerződéseket is, a közös az esetekben az, hogy a pénz beszedése után érdemleges szolgáltatást nem nyújt a vállalkozás, egyben utolérhetetlen is. A telefont nem veszik fel, az e-mailekre nem válaszolnak.
Amikor a munkáltató tűnik el
A másik esetkör, amikor a munkáltató tűnik el – mutatott rá a D.A.S. JogSzerviz szakértője. Ez jellemzően úgy fordul elő, hogy közös megegyezéssel, járandóságok kifizetésére vonatkozó ígéretekkel, szerződésekkel szélnek eresztik a munkavállalókat, de a kifizetés mégsem történik meg.
Akár az első, akár a második esetkörrel van dolgunk, célszerű egy tértivevényes felszólítást küldeni a cég székhelyére. Mit értünk székhely alatt? A cég székhelye a cég bejegyzett irodája, vagyis a cégjegyzékben székhelyként nyilvántartott cím.
A bejegyzett iroda a cég levelezési címe, az a hely, ahol a cég üzleti és hivatalos iratainak átvétele, érkeztetése, őrzése, rendelkezésre tartása, valamint ahol a külön jogszabályban meghatározott, a székhellyel összefüggő kötelezettségek teljesítése történik.
A cégnek a székhelyét cégtáblával kell megjelölnie. Az interneten, így az Igazságügyi Minisztérium céginformációs szolgálatánál a cégek nyilvános adatai között, vagy akár telefonon is könnyen ellenőrizhető.
Ez azért lényeges, mert abban az esetben, ha a levelet átveszik, de arra nem reagálnak, a követeléseket fizetési meghagyás vagy per útján lehet a céggel szemben érvényesíteni. Bejegyzett székhely esetén az át nem vett fizetési meghagyás hamar jogerőre is emelkedhet, ami fontos lépés a követelésünk végrehajthatósága szempontjából.
A törvényességi felügyeleti eljárás
Sajnos előfordul, hogy a cég a székhelyén nem található, elköltözik, de új székhely bejelentéséről nem gondoskodik. Ebben az esetben haladéktalanul törvényességi felügyeleti eljárást célszerű kezdeményezni – emelte ki a D.A.S. JogSzerviz szakértője.
Ezt az eljárást a cégbíróság folytatja le, és amennyiben megállapítják, hogy valóban nem tartja be a törvényes működésre vonatkozó előírásokat a vállalkozás, így például nem veszi át a küldeményeket, úgy kényszertörlési eljárásra kerülhet sor. A kényszertörlési eljárás során bejelentett követelések alapján a volt munkavállalók a Bérgarancia Alapból, egyéb hitelezők pedig a cég esetlegesen meglévő vagyonából nyerhetnek kielégítést.
Persze, ne kergessünk hiú ábrándokat. Az eltűnt cégek általában nem rendelkeznek utolérhető vagyonnal, de a fenti eljárások megnyitják az utat a fiktívvé váló vállalkozások vezető tisztségviselőivel szembeni igényérvényesítésre.
Fontos, hogy ne késlekedjünk a szükséges és lehetséges jogi lépésekkel, így időben kérjünk jogi segítséget. Elegendő kérdés, hogy lesz-e végrehajtható vagyon jogszerű igényünk érvényesítésére, de a fenti eljárásokban számos törvényi határidő betartására is ügyelni kell – mondta végezetül dr. Gombolai Éva.