Vágólapra másolva!
Az SBGK Ügyvédek és Szabadalmi Ügyvivők szakértői, Dr. Lukácsi Péter és dr. Ficsor Dániel írásuk harmadik részében folytatják az új Védjegytörvény legfontosabb rendelkezéseinek elemzését. Most a harmadik részt olvashatják, az első rész itt, a második rész itt érhető el.
Vágólapra másolva!

A korábban már taglalt jogharmonizáció egyik legfőbb célkitűzése az volt, hogy a tagállami jogszabályok közelítésével a lajstromozott védjegyek megszerzésének és a védjegyoltalom fenntartásának feltételei valamennyi tagállamban alapvetően azonosak legyenek – hangsúlyozták az SBGK Ügyvédek és Szabadalmi Ügyvivők szakértői.

Így a védjegyoltalomban részesíthető megjelölések definiálása mellett a védjegy lajstromozását kizáró illetve a már lajstromozott védjegyek törlésére vonatkozó okok harmonizálása is terítékre került.

Eltérések a korábbi szabályozáshoz képest

A feltétlen kizáró okok módosításai során a legfontosabb a megkülönböztetésre való alkalmasság hiánya, mint önálló kizáró ok megjelenése, azaz a korábbiaktól eltérően a megkülönböztetésre való alkalmasság hiánya külön pontban való szerepeltetésével önálló tartalmat kap e kizáró ok, a leíró megjelölésekhez (áru vagy szolgáltatás fajtáját, minőségét, mennyiségét, rendeltetését vagy éppen földrajzi származását ideértve) és az általánosan használt kifejezésekhez képest.

Nem jelenti ugyanakkor azt, hogy az így „szétváló" feltétlen kizáró okok ne kapcsolódnának továbbra is egymáshoz, azaz továbbra sem alkalmas megkülönböztetésre egy áru rendeltetésének leírása, megjelölése, azonban a módosítás után az új Vjt. 2.§ (2) bekezdésének új c) pontja alapján azon megjelölésekre is vonatkoznak majd a feltétlen kizáró okok jogkövetkezményei amelyek – a kapcsolódó szöveg, ábra vagy egyéb megjelölés jelentésétől függetlenül – önmagukban alkalmatlannak arra, hogy az adott árut vagy szolgáltatást más áruktól és szolgáltatásoktól megkülönböztessenek, azaz a védjegy alapvető funkciójaként szolgáljanak.

Változik az áru jellegéből vagy a célzott műszaki hatás eléréséhez szükséges kizáró okok rendszere is, amennyiben az érintett megjelölés jellemzőinek nem kell a továbbiakban az áru értékének a lényegét hordoznia, elegendő lesz a továbbiakban annak megállapítása, hogy lényeges értéket adnak-e ezen jellemzők az áruhoz.

Vagyis, egy-egy megjelölésnek az áru értékéhez való, a fogyasztói érzékeléstől egyébként független, jelentős hozzájárulása már önmagában megalapozhatja a feltétlen kizáró ok fennállását, így a megjelölés lajstromozhatóságának akadályát – mutatott rá dr. Lukácsi Péter és dr. Ficsor Dániel.

További fontos változások

További fontos változások még a feltétlen kizáró okok tekintetében, hogy pontosítása került a fogyasztókat megtévesztő megjelölések szövege (3.§ (1) bekezdés b) pont), valamint a vallási vagy egyéb meggyőződést tartalmazó megjelölések, amennyiben a hatályba lépést követően elegendő lesz e kizáró ok fennállásához, ha az adott vallási jelképet a megjelölés az összhatását meghatározó módon tartalmazza.

Így a továbbiakban nem lesz automatikusan kizárt az olyan megjelölés lajstromozása, amely csekély mértékben, nem uralkodó módon vagy éppenséggel indokolt módon tartalmaz valamilyen vallási vagy egyéb meggyőződést tartalmazó megjelölést.

A relatív (viszonylagos) kizáró okok tekintetében jelentős változás, hogy egyértelművé teszi a törvény módosítása, hogy a gondolati képzettársítás útján való összekapcsolás, azaz az asszociáció, is az összetéveszthetőség, mint jogcím egyik eleme, azaz a jövőben elkerülhető lesz az a jelenleg fennálló gyakorlat miszerint az asszociációra önálló jogcímként hivatkoznak az eljárások során.

Az SBGK Ügyvédek és Szabadalmi Ügyvivők székháza Forrás: SBGK Ügyvédek és Szabadalmi Ügyvivők, copyright vegelphoto.

Kimondásra került ezzel az tehát, hogy a gondolati képzettársítás a jelenlegi rendszerrel ellentétben nem önálló, alternatív kizáró ok az összetéveszthetőség mellett és/vagy helyett, hanem annak egyik tartalmi eleme.

Fontos pontosítás még a viszonylagos kizáró okok körében a jóhírnévvel rendelkező védjegyeknek nyújtott fokozott oltalommal kapcsolatos kizáró ok pontosítása, összhangban a releváns bírói gyakorlattal, tekintettel arra, hogy rögzítésre került, hogy nem csak eltérő árujegyzékek esetén alkalmazható e fokozott védelem, hanem az adott védjegyek reputációjának sérelme esetén árujegyzéktől függetlenül alkalmazni kell e relatív kizáró okot a megjelöléssel kapcsolatosan.

Végezetül érdemes megemlíteni, hogy a védjegylajstromozásnak nem akadálya a továbbiakban olyan korábbi védjegy, amelynek oltalma a védjegybejelentés napján már nem áll fent, azaz a jelenleg hatályos szabályozásból ismert, oltalom megszűnésétől számított két éves időtartam amely alatt a megszűnt védjegyoltalom jogosultja még felléphetett az esetleges bejelentésekkel szemben, már nem lesz kizáró ok.

Emellett pontosítás történt a személyiségi jogok tekintetében is, mint lajstromozási akadály, nevezetesen másnak korábbi (azaz a lajstromozást megelőző) személyiségi jogát sértené a bejelentés, akkor az viszonylagos kizáró okként minősülhet. Ez azt is jelenti, hogy az esetleges névváltoztatás okán sérelmes, már bejegyzett védjegy nem lesz törölhető - utaltak rá az SBGK Ügyvédek és Szabadalmi Ügyvivők szakértői.

(Az új Védjegytörvény legfontosabb rendelkezéseiről szóló írás 4. részét hamarosan közöljük – a szerk.)