SBGK: az új Védjegytörvény legfontosabb rendelkezései (2. rész)

10. Országház, Budapest, Magyarország

A 2018. évi LXVII. számú, az egyes iparjogvédelmi törvények módosításáról szóló törvény Országgyűlés általi elfogadásával lezárult a jogharmonizációs, jogszabály felülvizsgálati és jogalkotási folyamat – hívta fel az Origó figyelmét az SBGK Ügyvédek és Szabadalmi Ügyvivők szakértői. Dr. Lukácsi Péter és dr. Ficsor Dániel korábban megjelent első részben az okokról és az előzményekről közöltek egy összefoglaló írást, a most olvasható második részben a már elfogadott törvény rendelkezéseit ismertetik. Folyamatosan közöljük a további részeket.

Az SBGK Ügyvédek és Szabadalmi Ügyvivők szakértői kifejtették: a törvényszöveg parlamenti elfogadásával és annak a Magyar Közlöny 2018/170. számában való megjelenésével a Vjt. szövegét véglegesnek tekinthetjük és a hatályba lépéséig (2019.01.01.) rendelkezéseinek módosulásával behatóan foglalkoznak, így a most olvasható 2. részben elsősorban a Vjt. 1-5.§-nak módosulása kerül fókuszba az alábbiakban.

Ahogyan azt már Dr. Lukácsi Péter és dr. Ficsor Dániel az első részben jelezték, a harmonizáció egyik legfontosabb vívmánya tekintettel az új irányelvi definíciójára, a védjegy fogalmának módosítása, hiszen a hatályba lépést követően a megjelölés grafikai ábrázolhatóságának követelménye már nem feltétele a megjelölés lajstromozhatóságának, harmonizálva az európai védjegy már korábban átalakított szabályrendszerével.

Változások a grafikai ábrázolhatósággal kapcsolatban

A grafikai ábrázolhatóság, mint szükséges, kötelező feltétel hiányában, védjegyoltalomban részesülhet akár hang, hangfájl, pozíció-megjelölés, mozgást megjelenítő megjelölés, mintázat, hologram vagy multimédia megjelölések is, azaz elmondható, hogy az új, harmonizált védjegyoltalmi szabályok némiképp lazítottak a korábbiakban alkalmazott feltételrendszeren.

Azonban az új Vjt. nem ad természetesen teljesen szabad kezet a potenciális bejelentőknek a védjegy lajstromozhatósága tekintetében: továbbra is szükséges lesz, hogy a bejelenteni kívánt megjelölést (majd később a védjegyet) az általánosan rendelkezésre álló technológia felhasználásával valamilyen megfelelő formában meg lehessen jeleníteni.

Az SBGK Ügyvédek és Szabadalmi Ügyvivők szakértői szerint elsősorban azért, hogy az adott árut vagy szolgáltatást mások áruitól, szolgáltatásaitól megkülönböztesse, továbbá olyan módon ábrázolható kell, hogy legyen, hogy a jogalkalmazó szervek és a nyilvánosság egyértelműen és pontosan meg tudják határozni a védjegybejelentő által igényelt, illetve a védjegyjogosult javára fennálló oltalom tárgyát.

Ez a feltételrendszer az egyes lajstromozható megjelölések esetében a következőképpen alakul. Nem változik lényegesen a szó-, ábrás és a térbeli védjegy megjelenítésének a rendszere, tekintettel arra, hogy itt a korábbi, valamilyen mértékű vagy módszerű grafikai ábrázolhatóság alapvetően megmaradt, mint alakisági feltétel.

Forrás: AFP/ONLY FRANCE/DOMINGO LEIVA/ ONLYWORLD.NET/Domingo Leiva

Változik azonban a hang megjelölés esetében a rendelkezésre álló lehetőségek rendszere, hiszen a korábban érvényes, a hang kotta formájában történő pontos ábrázolásán felül, immáron lehetséges lesz hangot vagy hangkombinációt tartalmazó védjegy esetében a védjegyet a hangot tartalmazó audiofájl benyújtásával is lajstromoztatni.

Újdonság a lajstromozható megjelölések körében

A lajstromozható megjelölések példálózó felsorolása közé újdonságként – ám a már fennálló európai uniós gyakorlattal összhangban - bekerül a mozgást megjelenítő megjelölés, a pozíció-megjelölés, multimédia-megjelölés és a mintázat is.

Ezek benyújtására vonatkozó részletes anyagi feltételeket a vonatkozó európai uniós végrehajtási rendelet alapján, a védjegybejelentés és a földrajzi árujelzőre vonatkozó bejelentés részletes alaki szabályairól szóló 16/2004. (IV.27.) IM rendelet, a megfelelő módosításokat követően, írja elő.

Összegzésképpen elmondható, hogy ugyan jelentős változásként kezelhető a grafikai ábrázolhatóságnak, mint a védjegy lajstromozhatóságának alaki feltételeként a hazai védjegyjogból való kivezetése, azonban a módosítás hatályba lépését követően is a megkülönböztető képesség mellett az oltalom tárgyának valamilyen módon ábrázolhatónak, a nyilvánosság számára mérhetőnek, láthatónak, érzékelhetőnek kell lennie – mutatott rá dr. Lukácsi Péter és dr. Ficsor Dániel.

(Az új Védjegytörvény legfontosabb rendelkezéseiről szóló írás harmadik részét hamarosan közöljük – a szerk.)