Hogyan segíthetik, és milyen hatással lehetnek az olyan új infokommunikációs technológiák a jogalkotásra vagy a jogalkalmazásra, mint a Big Data, a mesterséges intelligencia, vagy a blokklánc-technológia?
Milyen kockázatokat hordoz magában az okos szerződések világa, és hogyan biztosítható a jog érvényesítése a kibertérben megkötött szerződések esetében? Vajon modellezhető-e, hogy egy bíró milyen ítéletet hoz majd egy adott ügyben és kirajzolható-e egy ügyvéd profilja a Big Data segítségével? Miként változtatja meg a jogi hivatásrendek, így a közjegyzők munkáját a technológia?
Többek közt ezekre a kérdésekre keresik a választ az idén 30. alkalommal megrendezett nemzetközi jogi konferencia neves hazai és külföldi előadói, és egyben bemutatják a legújabb technológiák lehetséges hatását és jelenlegi alkalmazását a jog különböző területein.
A rendezvényen beszédet mond dr. Trócsányi László igazságügyi miniszter, dr. Tóth Ádám a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke, valamint az esemény házigazdájaként dr. Sándor József, a Szegedi Közjegyzői Kamara elnöke is.
A konferencia első napjának két külföldi előadója Magyarországon is felettébb aktuális témát, a cselekvőképességükben érintett személyek számára készített közjegyzői okiratok, valamint a csődeljárás témakörét vizsgálja és mutatja be.
A pénteki napon az új technológiák jogra gyakorolt hatását, és a technológiák alkalmazását járják körül, elsősorban a Big Data jelenlegi alkalmazhatóságát és gyakorlati tapasztalatait bemutatva.
Szó lesz az Ethereum Blokchain rendszer, illetve az okos szerződések kapcsán arról is, hogyan változhat meg a közjegyzők szerepe és jelentősége ezen rendszerek elterjedésének hatására. A résztvevők arra is választ kaphatnak, hogyan tudnak élni a jogi hivatásrendek a technológia által felkínált lehetőségekkel.
A rendezvény záró napjának első szekciójában francia és spanyol példákat hallhatnak a résztvevők a blockchain rendszer gyakorlati alkalmazásáról, egyben arra is keresik a választ, hogy a jövő vajon inkább a technológiába, vagy az emberbe vetett bizalomról fog-e szólni?
A második szekcióban a mesterséges intelligenciára támaszkodó, a jog területén már működő megoldásokat, és kutatási eredményeket mutatnak be az előadók, többek közt azt is szemléltetve, hogyan elemezhető a technológia segítségével a jogalkotás és a bíráskodás.
Az előadások mellett több egyéb program is színesíti a rendezvényt, és bemutatnak két jogi témájú kötetet is: Rokolya Gábornak a közjegyzői intézmény fejlődését feldolgozó jogtörténeti munkáját, valamint egy igazi kortörténeti csemegét, dr. Demkó-Belánszky Pál makói királyi közjegyző, és kormányfőtanácsos 1911 és 1937 között készült naplóját.