Vágólapra másolva!
Az önkormányzati döntéshozatalra vonatkozó precedens jellegű kúriai döntések az állampolgárok számára segítséget jelenthetnek a konkrét ügyekben – hívták fel az Origó figyelmét a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértői. A Kúria Önkormányzati Tanácsa ugyanis a közelmúltban egyrészt az alapvető jogok biztosának kezdeményezésére az úgynevezett hajléktalanrendeletek elbírálásánál, másrészt egy megyei kormányhivatal által indított törvényességi felügyeleti eljárásban fogalmazott meg a helyi önkormányzati rendeletek megalkotására és értelmezésére vonatkozó ilyen, segítséget jelentő követelményeket és megállapításokat.
Vágólapra másolva!

A Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértői kifejtették: a magyar ombudsman a zömében a hajléktalanok közterületen való tartózkodásának megtiltásáról szóló helyi önkormányzati rendeletek törvényességi vizsgálata során olyan alapvető emberi jogokra hivatkozott, mint az emberi méltóság, és olyan elvekre, mint a jogállamiság.

A fentieken felül azt is hangsúlyozta, hogy egy jogszabálynak (legyen az törvény, kormányrendelet, vagy helyi önkormányzati rendelet) minden esetben egyértelműen és pontosan értelmezhetőnek kell lennie a címzettek számára.

Pontosan értelmezhetőnek kell lennie

Nem elég általánosságban megtiltani, hogy valamely hajléktalan közparkon vagy zöldterületen életvitelszerűen nem tartózkodhat, a védett közterületeket célszerű a rendelet részét képező mellékletben név szerint felsorolni, például Virágos Mező Óvoda, Jókai Múzeum – mutattak rá a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértői.

Az viszont sérti a normavilágosságot, ha egy ingatlanra csupán helyrajzi szám megjelölésével hivatkoznak, mivel egy olyan személytől, akinek nincs otthona, telefonja, internet-előfizetése, nem várható el, hogy egy számítógépes programban tulajdoni lapot kérjen le annak kiderítése céljából, hogy ettől kezdve melyik kapualjban nem melegedhet meg.

Az ombudsman hangsúlyozta, hogy a közterület lehatárolásának egyértelműségére vonatkozó kritérium elsődlegesen a szabályozással megcélzott személyi kör viszonylatában vizsgálandó.

A Kúria osztotta a biztos véleményét arra vonatkozóan, hogy a közterületeken való jogellenes tartózkodást szankcionáló szabálysértési törvényi rendelkezéssel fokozottabb azon elvárás, hogy világos és érthető legyen, mivel így korlátozható eredményesen az önkényes jogértelmezés a jogalkalmazók (például a hatóságok vagy bíróságok) részéről.

Ezzel összefüggésben sok helyi önkormányzat követte el azt a hibát, hogy egy az egyben bemásolták a szabálysértési törvényi diszpozíciót a rendeletükbe, ami szintén az egyértelműség követelményébe ütközik, mivel nem utal, például a bírság kiszabására feljogosított személyekre, tehát nem tájékoztatja a címzetteket gyakorlatiasan és hatékonyan az önkéntes jogkövetésre vonatkozóan.

A Kúria Önkormányzati Tanácsának ezen megállapításai nem csak a hajléktalanokra vonatkozó önkormányzati jogalkotásra vonatkozik, hanem mindenkire, akire valamely helyi önkormányzati rendelet tárgyi hatálya kiterjed.

Amennyiben egy vállalkozási tevékenység gyakorlását tiltják be bizonyos területeken, amelynek megszegése szabálysértési bírság kiszabását eredményezheti, ott is pontosan körül kell határolni a tiltott területeket, valamint a jogsértés megvalósításának feltételeit.

Nem beszélve a megfelelő felkészülési időről, amit az önkormányzatok rengetegszer hagynak figyelmen kívül, általában egy naptári napot hagyva a kihirdetés és a hatálybalépés között, holott egy-két hónap volna az ideális.

Nem mindegy a rendeletalkotási eljárás mibenléte

Egy magyar város helyi önkormányzatának képviselő testülete úgy hozott rendeletet a zárszámadásáról, hogy előtte nem fogadta el a tárgyalási napirendet. A helyi önkormányzat felügyeleti szerve, az illetékes megyei kormányhivatal törvényességi felhívás keretében szabott határidőt, előírva a helyes eljárásrendben megtartott képviselő testületi ülés összehívását, megtartását, és jogalkotását.

Fotó: Mudra László - Origo

Ezt a határidőt a képviselő testület nem tudta tartani, ezért a kormányhivatal a Kúria Önkormányzati Tanácsától kérte a jogsértő módon meghozott önkormányzati rendelet megsemmisítését.

Az indítványozó hivatkozott Magyarország helyi önkormányzataira vonatkozó törvényre, továbbá az adott önkormányzat SZMSZ-ét tartalmazó rendeletre is, mivel a helyi önkormányzatoknak a saját maguk által elfogadott szervezeti és működési szabályzat betartására kötelezettségük van a jogállami mérce szerint.

Az SZMSZ tartalma az önkormányzatok honlapján elérhető, és konkrét meghatározása a képviselő testület döntésétől függ, tehát nem egységes az egész országban – figyelmeztettek a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértői.

A Kúria az indítványozó kezdeményezésének megfelelően megállapította a rendelet közjogi érvénytelenségét és megsemmisítette, még úgy is, hogy ezzel az érintett helyi önkormányzatot akadályozta a normatív állami támogatások felvételének lehetőségében, előtérbe helyezve az önkormányzatokra is irányadó jogállami, garanciális jogelvek tiszteletben tartását.