Rátky és Társa: óriási változás előtt az európai energiaszektor szabályozása (1. rész)

Villamosenergia-távvezeték. Bírják a szappanoperákat is.

Szuperelosztó, energiaközösség és más meglepetések, közeleg az új európai uniós szabályozás –hívta fel az Origó figyelmét a Rátky és Társa Ügyvédi Iroda energetikai szakértője. Dr. Tóth Mátészerint általánosságban viszonylag ismert, hogy óriási változások előtt áll az energiaszektor, ám azmár kevésbé ismert, hogy ezek a változások miben is állnak. A kétrészes írás ebben ad széleskörűtájékoztatást, tudnivalókat; most az első részt olvashatják.

A „tiszta energia minden európainak" nevű új szabályozási csomagot már két éve szakadatlanul
készíti-gyúrja az európai törvényhozás – ismertette a Rátky és Társai Ügyvédi Iroda szakértője. Az
először 2016 végén közzétett, azóta sokat toldozott-foldozott jogszabálytervezet-csomag most fordul
élesbe: idén az Európai Parlament elé kerültek az utolsó ide tartozó egyes irányelv- és rendelet-
tervezetek is.

Ezekre már célszerű figyelni, hiszen a lassan véglegessé váló szövegváltozatok az EU következő nagy szabályozási ciklusát, szám szerint immáron a negyedik energiacsomagot adják majd, és drasztikus változásokat fognak hozni a fogyasztók, a tagállamok, és a piaci szereplők egymás közötti kapcsolataiban.

A klímapolitikával kapcsolatos rendelkezések

A csomagról eddig megjelent híradások elsősorban a klímapolitikával kapcsolatos rendelkezéseit emelték ki. Az egyik irányelv-tervezet 35 százalékra emelné a megújuló energia arányát az európai fogyasztásban, szintén 35 százalékos energiahatékonysági célt tűzött ki közös, európai szinten, és előírta az üvegház-gázok kibocsátásának az 1990-es szinthez képesti 80-95 százalékkal történő csökkentését 2050-ig.

Azonban a csomagban szerepelnek olyan konkrét rendelkezések is, amelyeket a jelenlegi engedélyesek és piaci szereplők, de a végfogyasztók, a lakossági felhasználók, valamint a vállalkozások is közvetlenül meg fognak érezni.

Legyünk őszinték, fogyasztóként, a lehetőségeket kereső kis- és középvállalkozásként, de nagy energiapiaci szereplőként is ezek az igazán fontosak - hívta fel a figyelmet a drasztikus változásokat hozó rendelkezésekre dr. Tóth Máté, aki a Magyar Energetikai Társaság elnökségi tagja is.

Összeeső tagállami szabadság – növekvő EU-s reguláció

Nagyon fontos, hogy a csomag bevezetésével várhatóan megszűnne a tagállamok azon joga, hogy maguk szabják meg a villamos energia és a földgáz lakossági végfelhasználói árát. A Rátky és Társa Ügyvédi Iroda szakértője hangsúlyozta: ez a magyar rezsicsökkentés miatt fontos, hiszen ma az egyetemes szolgáltatás keretében ellátott lakossági és nem lakossági fogyasztók árait térítik el a hatósági árak.

A nem lakossági fogyasztók itt azok a kis-és középvállalkozások, akik kisfeszültségen vételeznek, és összes felhasználási helyük tekintetében együttesen 3*63 A-nál nem nagyobb csatlakozási teljesítményűek.

Érdekesség, hogy nem pusztán a hatósági ár magyar szabályozási sajátosság (a „rezsicsökkentés"), de az is, hogy egyetemes szolgáltatásra nem kizárólag lakossági fogyasztók jogosultak Magyarországon, hanem az említett csatlakozási teljesítményű vállalkozások, tipikusan kkv-k is. Ez utóbbiak hatósági árait is érinti majd a leendő negyedik energiacsomag.

Ma Magyarországon az egyetemes szolgáltatás mellett az elosztói árak is hatósági árak, természetesen ezeket is felszámolná idővel az EU-s jogszabálycsomag. Hasonlóan az elosztást érintő tervezett változás az is, hogy az eddig megszokott piaci szereplők között megjelenne az EU-elosztó (EU-DSO) intézménye is.

Ezek az elosztók külföldön is értékesíthetnének energiát a fogyasztóknak, vagyis határokon átnyúló szolgáltatásokat is nyújtanának, szemben a mostani, természetes területi monopóliumot élvező elosztói engedélyesekkel.

Forrás: iStock

Az átviteli rendszerirányítók is nagyban érintettek az új szabályozással, mint amilyen Magyarországon a MAVIR. Az eredeti bizottsági javaslat szerint a tagállamok rendszerirányítói felett bizonyos döntési jogosultságokkal megjelent volna egy magasabb szint, az úgynevezett regionális operációs központok, ROC-ok formájában, de ezt a tagállami lobbi és a józan ész, nagyrészt úgy tűnik, visszaverte ezt.

Ennek ellenére a rendszerirányítók számára így is bőven keletkeztet majd feladatot a közelgő negyedik energiacsomag.

A jövő Paks2-inek beruházásai

Mint a Rátky és Társa Ügyvédi Iroda szakértője kérdésünkre kifejtette, a tagállamok döntési jogköre más téren is csökken, méghozzá a termelői portfólió kialakítása tekintetében. Az olyan, több ország energetikai helyzetére is hatással levő nagy beruházások esetén, mint amilyen például egy Paks2 méretű új atomerőműblokk építése, a jövőben nem lesz elég az adott tagállam döntése, a beruházást ugyanis régiós konzultációnak kellene megelőznie.

Ez az Európai Bizottság által állami támogatási oldalról már jóváhagyott Paks2 beruházást nem fogja érinteni, de a jövő Paks2-it, Bős-Nagymarosait igen. Dr. Tóth Máté a Paks2-vel kapcsolatos kérdésünkre elmondta, az EU az állami támogatási döntéseit mindig egy adott piaci hatást modellezve hozza meg, ez pedig a magyar atomerőmű-bővítésnél is így történt.

Ezért Paks2 bizottsági zöld lámpája a negyedik energiacsomagtól függetlenül is adott esetben egy törékeny, feltételes jóváhagyás, mely a jövőbeli körülményváltozások tekintetében fokozott figyelmet, és körültekintő jogi monitoringot igényel.

Amennyiben a piaci és szabályozási környezet változik, korábban nem várt hatások, körülmények lépnek fel, különösen pedig az Európai Bizottság által megfogalmazott szigorú feltételek teljesülése sérül, úgy a bizottság újranyithatja az adott vizsgálatot.

(A Rátky és Társa Ügyvédi Iroda szakértőjével készült írás második részét hamarosan közöljük - a szerk.)