KRS: erre vigyázzon, vagy nem hagyják jóvá a termőföld adásvételét

Szántóföldek Debrecen határában. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2013-ban a termőföldárak 8,2 százalékkal voltak magasabbak az előző évhez képest, a legjelentősebb művelési ág, a szántó ára pedig 10,3 százalékkal drágult. A legdrágább területek Hajdú-Bihar, Tolna és Győr-Moson-Sopron megyében vannak, a legolcsóbbakat Nógrád megyében lehet találni. A tavalyi évben 22,5 százalékkal leginkább Hajdú-Bihar megyében drágult a szántóföld ára és a legtöbb földterület is itt, illetve Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében cserélt gazdát.

Az elővásárlási ranghely nem pontos megjelölése a termőföld adásvétel jóváhagyásának megtagadását vonja maga után – hívták fel az Origó figyelmét a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértői.

A legújabb Kúriai határozat leszögezte, hogy a szerződés szerinti vevő hibásan meghatározott elővásárlási ranghelye okán e nyilatkozata semmisnek tekinthető, amelynek következménye, hogy az adásvételi szerződés jóváhagyását a Földforgalmi tv. 60. § (3) bekezdése értelmében meg kell tagadni – ismertették a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértői.

A Kúriai határozat alapjául szolgáló tényállás szerint a termőföld adásvételi szerződés vevőjének az elővásárlási jogosultsága nem a valós helyzetnek megfelelően került rögzítésre, amely tévedésnek az lett a következménye, hogy a szerződés nem vele, hanem egy másik elfogadó nyilatkozatot tett elővásárlásra jogosulttal jött létre.

A döntés jogi indoka

A Kúria fenti döntésének jogi indoka, hogy a Földforgalmi tv. 28. §-ában foglalt előírásra figyelemmel a mezőgazdasági igazgatási szervnek a vizsgálatot azonos szempontok alapján kell elvégeznie, a szerződés szerinti vevő és az elfogadó nyilatkozatot benyújtó személyek vonatkozásában is, így azonos szempontok alapján kell őket értékelni.

Ez azt jelenti magyarul, hogy a szankciók kapcsán nincsen különbség abban, hogy valaki a szerződésben, vagy a szerződésen kívüli harmadik személyként gyakorolja elővásárlási jogát. Mindkét jognyilatkozatnak meg kell felelnie a törvény által előírt alaki és tartalmi feltételeknek. A tévedés súlyos, utóbb el nem kerülhető jogkövetkezményekkel jár.

A Kúria azonban a fent hivatkozott KGD2018. 51. számú határozatában továbbment és azt is kimondta, hogy bár a szerződés szerinti vevő hibásan meghatározott elővásárlási ranghelye okán e nyilatkozata semmisnek tekinthető, és vonatkozásában a Földforgalmi tv. 60. § (3) bekezdésére is figyelemmel a szerződés jóváhagyását meg kell tagadni, az nem azt jelenti, hogy a szerződést ne lehetne jóváhagyni a jogszabályoknak megfelelő elfogadó nyilatkozatot tevő elővásárlási jogosulttal.

A Kúria határozatának indokolása szerint ugyanis a szerződés szerinti vevő személyében lévő hiba nem eredményezheti a jogügylet semmisségét, és az elővásárlási jog gyakorolható, hiszen ezáltal érvényes szerződéskötésre nyílik lehetőség.

E körben a Kúria hangsúlyozta, hogy mivel az ügyben csak a szerződéses vevő tekintetében állt fenn megtagadási ok, az eljáró bíróságok helyesen jutottak arra a következtetésre, hogy a szerződés érvényesen az elővásárlási jogát helyesen gyakorló harmadik személlyel jött létre.

A Kúria döntésének tanulsága

A fenti Kúriai döntés tanulsága, hogy termőföld adásvételi szerződések esetén egy-egy jogszabályban biztosított jog pontatlan vagy téves megjelölése utóbb nem orvosolható súlyos következményekkel jár.

Hasonló következtetés vonható le a Kúria egy másik, szintén elővásárlási joggal foglalkozó határozatából is.

Ezen szintén 2018-as határozatban (EBH2018. K.11.) a Kúria egy speciális vagylagosan meghatározott elővásárlási jogosultság (földrajzi árujelzéssel, továbbá eredet-megjelöléssel ellátott termék előállítása, feldolgozása, illetve ökológiai gazdálkodás folytatása ) kapcsán mondta ki, hogy az elfogadó nyilatkozatban nem elegendő pusztán a jogszabály szövegére történő hivatkozás.

Forrás: MTI/Czeglédi Zsolt

A Földforgalmi törvény 18. § (2) bekezdés b) pontja szerinti elővásárlási jogosultságra hivatkozónak ugyanis a céljait illetően legalább az ahhoz minimálisan szükséges információkat kell a hatóság rendelkezésére bocsátania, ami alapján a cél valódisága megállapítható, valamint, hogy az elővásárlási jogra nem a jogszabályi rendelkezések és az elővásárlási jog rangsorának megkerülése érdekében hivatkozik.

A Kúria jogi érvelése az volt, hogy ha a jogosult minimálisan sem konkretizálja célját, akkor úgy előzhetne meg másokat az elővásárlási ranghelyben, hogy szándéka valódiságát nem tárta fel, amely visszaélésszerű joggyakorlásra adhatna okot.

Érdemes jogi szakembert bevonni

Ezen ügynek is a végkövetkeztetése, hogy az elővásárlási jogosultság csak a jogszabályi rendelkezések pontos gyakorlása mellett vezethet a kívánt eredményre, amelynek elérése gyakran jogi szakember bevonását is szükségessé teheti – tanácsolták végezetül a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakemberei.