D.A.S. JogSzerviz: a szerződési szabadság korlátai

A hazai magánjogi szabályozás a szerződési szabadság elvén nyugszik, így a jogalanyok maguk dönthetik el, hogy kívánnak-e szerződést kötni, s ha igen, ezt kivel és milyen tartalommal teszik. Bizonyos kivételesen indokolt esetekben azonban ez a szabadság különböző okokból nem érvényesülhet teljes körűen. A D.A.S. JogSzerviz szakértője alábbiakban a mindennapi ügyleteket leginkább érintő jogi és gyakorlati korlátokat tekinti át.

Dr. Heinrich Renáta elmondta: egyes esetekben a jogszabályok bizonyos szerződések megkötését kifejezetten kötelezővé teszik. A legismertebb példa erre a gépjárműveket érintő felelősségbiztosítási szerződés.

Annak, aki a forgalomban szabályosan kíván részt venni, nincs tehát választási lehetősége, mindenképpen rendelkeznie kell kötelező felelősségbiztosítással. Hasonlóképpen alakul a szerződéskötési kötelezettség bizonyos hivatások (ügyvédi, tervezői tevékenység) gyakorlása esetén.

Amikor korlátozott a másik szerződő fél megválasztása

Ettől eltérnek azok az ügyletek, melyek körében a másik szerződő fél megválasztása korlátozott – emelte ki a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

Ezzel jellemzően akkor szembesülünk, amikor közös tulajdonú ingatlan saját tulajdonunkban álló hányadát kívánjuk elidegeníteni. Polgári törvénykönyvünk egyértelműen leszögezi, hogy ilyenkor a kapott vételi ajánlatot változatlan tartalommal meg kell ismertetni a tulajdonostársakkal is.

Amennyiben bármelyik tulajdonostárs meg kívánja azt vásárolni, az eladónak vele kell megkötnie az adásvételi szerződést, nem pedig az eredetileg választott vevővel. Lényeges, hogy társasházak esetén a külön tulajdonú ingatlanok vonatkozásában jogszabály nem szabályoz elővásárlási jogot, de annak kikötése az alapító okiratban lehetséges.

Piaci helyzet és kötelező tartalmi elemek

Fontos megjegyezni, hogy a szerződő partner megválasztását bizonyos szolgáltatások szervezése és a szolgáltatást nyújtók piaci helyzete is akadályozhatja.

Gondoljunk csak a fővárosi közösségi közlekedésre: amennyiben tömegközlekedési eszközök igénybevételével kívánunk az egyik kerületben lévő otthonunkból más városrészben található munkahelyünkre utazni, a jegy vagy bérlet vásárlásával jön létre szerződés köztünk és az üzemeltető közt, ez utóbbi személyét illetően azonban választási lehetőségünk nincs.

Hasonlóképpen beavatkozik a jogalkotó a felek szerződési szabadságába azzal, hogy bizonyos megállapodásokra vonatkozóan kötelező tartalmi elemeket ír elő, például gépjármű adásvételi szerződések esetén kilométeróra állás rögzítése. Az ilyen kötelezések jellemzően a jogalanyok védelmét és általában a jogbiztonságot szolgálják.

Forrás: Shutterstock

Eltérő megvalósítási móddal ugyan, de hasonló cél szolgálatában állnak az olyan jogszabályi rendelkezések, melyek felső limitet jelölnek meg bizonyos fizetési kötelezettségek tekintetében. A kiadó lakások körében például rendkívül elterjedt eszköz a kaució, melyet a bérbeadók jellemzően a havi bérleti díj alapulvételével határoznak meg.

A törvény ugyanakkor behatárolja a felek mozgásterét azzal, hogy leszögezi: amennyiben a biztosíték a havi bérleti díj háromszorosát meghaladja, a túlzott mértéket a bérlő kérelmére a bíróság mérsékelheti – mondta végezetül dr. Heinrich Renáta.