Zárt munkahelyeken biztosítani kell az elegendő mennyiségű és minőségű, egészséget nem károsító levegőt, figyelembe véve az alkalmazott munkamódszereket és a munkavállalók fizikai megterhelését.
A munkaterületek hőmérsékletének a munkavégzés teljes időtartama alatt, az emberi szervezet számára megfelelőnek kell lennie, figyelembe véve a munka jellegét és az ott dolgozó munkavállalók fizikai megterhelését.
Az alkalmazott légtechnikai berendezések, klímaberendezések működését a megszokottnál gyakrabban kell ellenőrizni, tisztítani.
A munkavállalókat munkavédelmi oktatásban érdemes részesíteni, hogy bármely egészségügyi panasz esetében a munkavégzést szakítsák félbe és igényeljék a munkahelyi elsősegélynyújtást, esetleges orvosi ellátást, továbbá ha észlelik, hogy más munkavállaló fizikai állapota meggyengül, hasonló módon járjanak el.
A meleg miatti pihenőidőt tilos összevonni, azt minden órában külön-külön kell kiadni.
A klímaberendezés működése
Klímatizált munkahelyeken, illetve a mesterséges szellőző-berendezést, azok befúvó nyílásait, a levegő beáramlását úgy kell beállítani, hogy azok működése során a levegő áramlási sebessége ne okozzon kellemetlen, egészségre káros légmozgást (huzathatást).
Jogszabály szerint 0,1 és 1,5 m/s értékek között javasolt a levegő belső téri áramlási sebessége, (az elvégzett munka természetétől függően), de az egyén huzattűrő képessége nagyban befolyásolhatja ezt az értéket.
Megosztható a terhelés
Munkaszervezési intézkedésekkel az egy munkavállalóra háruló figyelem-koncentrálás kényszer, illetve a fizikai erőkifejtés, továbbá az adott esetben kötelezően viselt egyéni védőeszközből adódó többletterhelés megosztható a munkavállalók között.
Érdemes az egyéni védőeszköz forgalmazójánál, illetve a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatónál érdeklődni az adott egyéni védőeszköz viselésével kapcsolatos korlátozásokról.
Az egyén leterheltsége jelentősen csökkenthető azzal, hogy tevékenységét egy idő után átadhatja munkatársának. A „rotáció" elvét követve valamennyi, a feladatban érintett, munkavállaló figyelemkoncentrációja közel egységes, azonos szintű marad, a hibázási valószínűség csökken.
Összességében a teljesítőképesség fokozható, annak ellenére, hogy több munkavállaló végzi ugyanazt a tevékenységet.
A gyúlékony, robbanásveszélyes szén-hidrogén származékok párolgási sebessége a környezeti hőmérséklettől is jelentősen függ. Ismeretes, hogy a meleg munkakörnyezet kedvezőtlenül hat a robbanásveszély kialakulásának kockázata szempontjából, mert a gyúlékony folyadékok gyorsabban párolognak, könnyen keverednek a levegőben és hamar kialakul a robbanásveszélyes koncentráció (alsó robbanási határérték - felső robbanási határérték).
Döntően az ilyen anyagok belélegezve egyébként is bódultságot, szédülést, hányingert, rosszullétet okoznak. A kielégítő szellőzés (természetes, mesterséges, vagy ezek kombinációja) ilyen esetben elengedhetetlen.
A hőségriadó esetére pedig nincs külön jogszabályi előírás, az elvárt munkáltatói magatartás végrehajtási módjáról az ÁNTSZ esetenkénti rendelkezései szerint kell eljárni. Közel 40 Celsius fok környékén, ha lehet, ne történjen munkáltatás, hacsak valami rendkívüli esemény, (pl.: baleset-elhárítás) azt nem teszi szükségessé.