Vágólapra másolva!
Késett a repülőnk, esetleg elhagyták a csomagunkat, nem fizet a külföldi cserediák bérlőnk? A mindennapi életünk során számos olyan kellemetlenséggel találkozhatunk, amelyek esetében gyakran riadunk vissza a jogérvényesítéstől, akár mert nem tartjuk kellően nagy volumenűnek a sérelmet ahhoz, hogy bírósághoz forduljunk, vagy akár mert a másik fél adott esetben külföldi illetősége elriaszt bennünket a jogérvényesítéstől. A kis értékű követelések európai eljárása éppen erre kínál nekünk megoldást – mutatott rá a Barkassy Grünfeld Ügyvédi Iroda szakértője, Ghada Ben Abdallah.
Vágólapra másolva!

A Barkassy Grünfeld Ügyvédi Iroda szakértője kifejtette: kis értékű követelések európai eljárása éppen a bevezetőben felvázolt kellemetlen helyzetekre kínál nekünk megoldást, hiszen az azt intézményesítő rendeletnek a célja, saját megfogalmazása szerint is a határokon átnyúló, kis értékű követelésekkel kapcsolatos ügyek elbírálásának egyszerűsítése és felgyorsítása, továbbá a költségek csökkentése.

Uniós rendelet a kis értékű követelésekről

A kis értékű követelések európai eljárásának bevezetéséről az Európai Parlament és a Tanács 861/2007/EK rendelete döntött – ismertette Ghada Ben Abdallah.

Miként azt a rendelet maga is kimondja, a kis értékű követelések esetén alkalmazható európai eljárás a tagállami jogszabályok szerinti eljárások alternatívájaként áll a peres felek rendelkezésére.

Látható tehát, hogy egy kvázi alternatív vitarendezési formáról beszélhetünk, melynek célja az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés megkönnyítése, a költségek csökkentése és a jogviták rendezésének felgyorsítása által mind az ügyfelek, mind a vállalkozások számára.

Mikor és hogyan érdemes ehhez az eljáráshoz folyamodni?

A kis értékű követelések európai eljárásának alkalmazására azon esetekben van lehetőségünk, amikor a követelés értéke nem haladja meg az 5 ezer eurónyi összeget, az összes kamat, kiadás és költség nélkül. Mindez pedig érvényes – Dánia kivételével – minden egyes Európai Uniós tagállam esetében.

Amennyiben határokon átnyúló konfliktusunk, ügyünk akad, és a fentiekben is körülírt előnyök igénybevétele érdekében elkerülnénk a rendes bírósági eljárást, akkor felperesként érdemes a kis értékű követelések európai eljárását kezdeményezni.

Fontos tehát látnunk, hogy mikor is beszélhetünk határokon átnyúló ügyekről. A rendelet szerint határokon átnyúló ügynek minősül az, amelyben legalább az egyik fél az eljáró bíróság székhelye szerinti tagállamtól eltérő tagállamban rendelkezik állandó lakóhellyel vagy szokásos tartózkodási hellyel.

Ghada Ben Abdallah, a Barkassy Grünfeld Ügyvédi Iroda szakértője, az eredeti, angol nyelvű cikk szerzője Forrás: Barkassy Grünfeld Ügyvédi Iroda

Ha tehát magyar állampolgárként egy másik tagországban illetőséggel rendelkező légitársasággal utaztunk és járatunk késése okán követelésünk támadt, akkor máris nyitva áll előttünk ez a gyors és költséghatékony út.

A rendelet alapján a felperes a kis értékű követelések európai eljárását az egységesített „A" keresetlevél kitöltésével, és annak a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz történő közvetlen benyújtásával indíthatja meg. A keresetlevél tartalmazza a követelést alátámasztó bizonyítékok leírását, és ahhoz csatolni kell, amennyiben szükséges, az azt alátámasztó egyéb iratokat – tanácsolta a Barkassy Grünfeld Ügyvédi Iroda szakértője.

A kis értékű követelések európai eljárása írásbeli eljárás, így a bíróság tárgyalást kizárólag akkor tart, ha ezt szükségesnek ítéli, vagy ha valamelyik fél ezt kérelmezi. A bíróság e kérelmet ráadásul elutasítja, ha úgy ítéli meg, hogy az ügy tisztességes elbírálásához nyilvánvalóan nincs szükség tárgyalásra.

Az alperes a keresetlevél kézbesítését követő 30 napon belül, az úgynevezett „C" válasz-formanyomtatvány megfelelő részének kitöltésével és a bírósághoz történő eljuttatásával vagy egyéb megfelelő módon reagálhat a felperes által előterjesztett igényre.

Az eljárás lezárásaként a felek válaszainak megfelelő beérkezésétől számított 30 napon belül a bíróság ítéletet hoz, amennyiben további információ, bizonyíték beszerzését nem tartja szükségesnek, illetve a feleket sem kell meghallgatni az eljárásban.

Összefoglalás

Összefoglalásképpen tehát, a kis értékű követelések európai eljárásához folyamodva saját bíróságunkhoz fordulhatunk még abban az esetben is, ha a másik fél egy idegen országban tartózkodik.

Végezetül, bár a kis értékű követelések európai eljárása meghatározó elem az Európai Unió jogrendszerében, mégis ismertsége egyelőre viszonylag korlátozott.

Ettől függetlenül azonban lényeges és meghatározó eszköz ez az európai polgárok határokon átnyúló ügyeinek megoldására, hiszen naponta merülnek fel olyan kisebb értékű konfliktusok, ahol a felek békés megegyezése hiányában szükséges a lehetőség szerint leggyorsabb és leginkább költséghatékony állami út igénybevétele – hangsúlyozta Ghada Ben Abdallah.

(A jelen cikk eredetileg angol nyelven készült, fordította Balangó Nóra, a Barkassy Grünfeld Ügyvédi Iroda szakértője – a szerk.)

Balangó Nóra, a Barkassy Grünfeld Ügyvédi Iroda szakértője, az eredeti, angol nyelvű cikk magyar fordítója. Forrás: Barkassy Grünfeld Ügyvédi Iroda