Lényeges egyfelől, hogy a munka törvénykönyve értelmében a munkabért kizárólag forintban lehetséges kifizetni – eltérés csak jogszabály felhatalmazása, illetőleg külföldi munkavégzés esetén lehetséges – hangsúlyozta dr. Heinrich Renáta.
Noha ez a rendelkezés első olvasatra magától értetődőnek tűnik, szerepe mégis kiemelkedő. Ez teremti meg az arra vonatkozó tilalmat, hogy a munkáltató a munkavállaló munkáját utalvánnyal vagy egyéb, fizetőeszközt helyettesítő formában díjazza.
Legkésőbb a hónap tízedik napjáig
A munkabér kifizetése megtörténhet készpénzben vagy bankszámlára történő utalással, melynek a törvény alapján legkésőbb a hónap tízedik napjáig szükséges kifizetni (ettől a felek ugyanakkor eltérően is megállapodhatnak) a fizetési jegyzék rendelkezésre bocsátása mellett.
Ebből a munkavállaló az esetleges levonások és az elszámolás megfelelőségét megállapíthatja.
A kifizetés szabályain túlmenően a törvény korlátozza a munkabérből történő levonás szabályait is. A levonások egyik csoportját a jogszabályi rendelkezések alapozzák meg – ebbe a körbe tartoznak az adók és járulékok.
Ezen túlmenően végrehajtható bírósági, illetőleg hatósági határozat alapján van mód levonásra.
Legfeljebb ennyi tiltható le
A D.A.S. JogSzerviz szakértője szerint ne feledkezzünk meg arról, hogy a végrehajtási eljárás során a munkabérnek legfeljebb 33 százaléka tartásdíj követelés, illetőleg jogalap nélkül felvett munkabérből vagy társadalombiztosítási ellátásból kapcsolatos követelés esetén maximálisan 50 százaléka tiltható le.
Amennyiben a munkáltatónak a fentieken túlmenően követelése áll fenn a munkavállalóval szemben, azt kizárólag a munkavállaló hozzájárulásával vonhatja le – ide tartozik a munkavállaló által okozott károk rendezése is.
Amikor a munkavállaló fizetési felszólítást kap
Ezen a ponton lényeges említést tenni arról az esetkörről, amikor a munkavállaló fizetési felszólítást vesz kézhez a munkáltatótól.
Ez az egyéb fizetési felszólításokhoz képest annyiban speciális, hogy a kézhezvételét követő harminc napon belül az illetékes közigazgatási- és munkaügyi bíróság előtt megtámadható.
A határidő jogvesztő, és a megtámadás elmaradása esetén a fizetési felszólítás végrehajtási záradékkal látható el, ami alapján a tényleges behajtás is elrendelhető.
A munkáltatóval szembeni igény
Nem példátlan, hogy akár a munkaviszony fennállása alatt, akár annak megszűnését követően a munkavállalónak meg nem fizetett munkabérből vagy végkielégítésből eredő igénye keletkezik a munkáltatóval szemben.
Sikeres igényérvényesítés során is szembesülhet azonban azzal, hogy jogerős határozat birtokában is akadályokba ütközik a tényleges megtérülés, ugyanis a munkáltató időközben fizetésképtelenné vált.
Az ilyen esetekre nyújt megoldást a felszámolási eljárás, illetőleg az ennek keretében lehívható támogatás az úgynevezett Bérgarancia Alapból.
Az alapból történő pénzügyi támogatás lehívását kizárólag a felszámoló kezdeményezheti, és csakis a bér-, valamit bérjellegű követelések kielégítését szolgálhatja – utalt rá végezetül dr. Heinrich Renáta.