Danubia: a megújult és értékesebbé vált használati minta (1. rész)

Idén januártól a használati mintaoltalomra vonatkozó törvényi szabályozásban (1991. évi XXXVIII. tv.) lényeges változások következtek be, és ezek tükrében érdemes felülvizsgálni a kizárólagos jog megszerzésével és használatával korábban kialakult gyakorlatot. A Danubia Szabadalmi és Jogi Iroda Kft. szabadalmi ügyvivője, Lantos Mihály kétrészes írásban ismerteti a jogi környezetet, most az első részt olvashatja.

Mint ismeretes, a használati mintaoltalmat sokan csak „kis szabadalom"-nak hívják, és elsősorban olyan műszaki megoldások védelmére használják, amelyekről az újdonság meglétét szinte biztosnak veszik, de nem bizonytalanok abban, hogy a megoldás szakember számára nem nyilvánvaló-e, azaz megüti-e a szabadalmazható találmányoktól elvárt találmányi szintet.

A használati mintaoltalom klasszikus módon a térben megtestesülő tárgyak, dolgok védelmére született, ezért eljárások, anyagok, gyógyszerek védelme használati mintaoltalommal nem volt lehetséges.

Megszerzési eljárása eltér a szabadalmakétól

Az oltalom megszerzésének eljárás is eltér a szabadalmakétól, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatal nem végez újdonságvizsgálatot és nem vizsgálja a feltalálói lépés meglétét.

Ezért a vizsgálat elsősorban a formai előírások betartására korlátozódik, és a bejelentés átfutási ideje sokkal rövidebb, mint szabadalmak esetében, jellegzetesen egy év alatt van, ám a Hivatal célja az ennél is rövidebb átfutási idő biztosítása.

A használati mintaoltalommal megszerezhető oltalom ideje is rövidebb, mindössze 10 év a bejelentés napjától a szabadalom húszéves oltalmi ideje mellett.

Idén januártól a használati mintaoltalomra vonatkozó törvényi szabályozásban (1991. évi XXXVIII. tv.) lényeges változások következtek be, és ezek tükrében érdemes felülvizsgálni a kizárólagos jog megszerzésével és használatával korábban kialakult gyakorlatot, mert az itt részletezett körülmények miatt a jogtulajdonosoknak a gyors és hatékonyabb oltalom megszerzését célzó stratégiai lehetőségei lényegesen javultak.

Oltalmazhatósági vélemény és ennek jelentősége – jogérvényesítés

A törvény 36/B paragrafusa lehetővé teszi, hogy a bejelentő vagy jogosult a oltalmazhatósági véleményt kérjen, és ekkor a Hivatal elvégzi az újdonságkutatást és írásos véleményt ad arról, hogy a használatiminta-oltalmi bejelentés új-e és rendelkezik-e a törvény által megkövetelt feltalálói lépéssel.

Ezt a vélemény a Hivatal köteles 6 hónapon belül elkészíteni, illetve dupla díj megfizetése ellenében az elkészítési idő rövidül.

Az oltalmazhatósági vélemény igen jelentős lépés a jogtulajdonosok számára a szerzett jogok érvényesítése tekintetében.

A kialakult joggyakorlat szerint szabadalmak vagy használati minta bitorlása esetén, ha az alperes a jog érvényessége ellen megsemmisítési eljárást nyújt be a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához, akkor a megsemmisítési eljárás jogerős lezárásáig a pert fel szokták függeszteni.

Miután egy megsemmisítési eljárás magában foglalja a Hivatal eljárását, megváltoztatási kérelem esetében a Fővárosi Törvényszék eljárást és fellebbezés esetén a Fővárosi Ítélőtábla eljárását is, a megsemmisítés miatti felfüggesztés időtartama 3-5 évre becsülhető.

Csakis ezt követően folytatódik a felfüggesztett bitorlási eljárás, tehát a jogtulajdonos várhatóan csak 4-6 év elteltével jut olyan helyzetbe, hogy a bitorló magatartást tiltó jogerős ítélettel rendelkezzen.

Forrás: USPTO

Ha ezt az időt összevetjük a használati mintaoltalom 10 éves idejével, akkor láthatjuk, hogy a jogtulajdonosnak alig marad ideje, hogy az oltalom által biztosított kizárólagos jogát érvényesítse.

A törvény újonnan bevezetett 38. § 2 (b) bekezdése ezen a helyzeten lényegesen változtatott, mert amennyiben a bitorlási per perfelvételi szakaszának a lezárta előtt, a jogosult a számára kedvező oltalmazhatósági véleménnyel rendelkezik, akkor a bíróság dönthet úgy, hogy érvénytelenségi kifogás esetén nem függeszti fel a használati mintaoltalom bitorlása iránt indított eljárást.

Ebben az esetben egyúttal megvizsgálja az alperes által felvetett érvénytelenségi kifogásokat, azok jogossága esetén a mintaoltalmat megsemmisíti, egyébként érdemben dönt a bitorlás fennállásáról. Ilyen ítélet birtokában már csak egetlen fellebbezési eljárást kell lefolytatni ahhoz, hogy a jogi helyzetet jogerős ítélet tisztázza.

Ezzel tehát az előzőekben említett 3-5éves késedelem elmaradhat.

Az itt leírtak a jogérvényesítés szempontjából nagyon lényegesek, mert a használati mintaoltalom megadása is 1 évnél rövidebb időt vesz igénybe, és az oltalom megadásával a jogosultnak azonnal megnyílik a hatékony jogérvényesítéshez való joga – hangsúlyozta a Danubia Szabadalmi és Jogi Iroda Kft. szabadalmi ügyvivője, Lantos Mihály.

(A kétrészes írás második részét hamarosan közöljük – a szerk.)